Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-02-16 / 1. szám
2 tanulságos, szükséges, hogy egyszerre több hasonló esetet demonstráljunk, a beteg érdeke nem engedi meg a szemek hosszas és gyakori széttárását. Már pedig a klinika traditioja az, hogy sohasem vétünk a tanítás kedvéért a gyógyítás ellen. Az ambulantia helyiségeiben mindenütt nagybetűs táblákon fel van tüntetve, hogy „nyilvános ingyenes rendelés szegény szembetegek számára“ s változatlanul fenntartjuk azon elvet, hogy a nyilvános ingyenes rendelés helyiségeiben, de még annak idejében sem fogad a klinikán senki magánbeteget. A járó betegek kb. 7 % -át, 1905-ben 910, 1906-ban 958 és 1907-ben 978 at vehettünk fel a klinikára. E százalék egészben véve is rendkívül alacsony s még kedvezőtlenebb, ha tekintetbe veszszük, hogy a klinikát épen a legsúlyosabb bajban szenvedők keresik fel. Valóban égető szükség a klinika ágyszámának szaporítása s az új klinika 80 ágya is csak azért elégséges, mert a II. számú tanszék klinikája 64 ágygyal remélhetőleg 1909-re elkészül s a már megnyílt állami szemkórház 83 ágygyal szaporítja a férő helyet. A fővárosi szemkórházak szemosztályait az ott jelentkezők állandóan zsúfolva tartják. A mostani viszonyok tarthatatlanok lettek volna. Ha 52 ágyon évente majdnem 1000 beteget ápolunk, ez annyit jelent, hogy az év legnagyobb részében a földön, matraczokon is feküsznek a betegek. A tanszék segédszemélyzete a klinikára felvett betegekről rövid vonásokban beszámol. Már e vázlatos áttekintés is meggyőzhet arról, hogy úgy az oktatásra, mint a tudományos munkára milyen változatos nagy anyaggal rendelkeztünk, pedig épen a helyszűke miatt egyetlen olyan beteget sem vehettünk fel, kinek saját magának ne lett volna erre szüksége. Legfeljebb az operálást igénylők száma aránylag nagy az egyéb szembajban szenvedőkhöz képest. E helyzeten hivatva vau segíteni az új klinika nagyobb ágyszáma. Természetesen ugyanazon kórképek ismétlődésére még akkor is szükség lesz, mert az észlelés váltogatott csoportokban történik s arra kell törekednünk, hogy minden héten meg legyen adva az alkalom a legfontosabb operálások megfigyelésére. A nagyobb operálások száma 1905-ben 1078, 1906-ban 1129, 1907-ben 1190. A 33. oldalon közölt táblázat mutatja, hogy csak a nagyobb operálásokat számítottuk, míg az idegentest-eltávolítást a szaruhártyáról, a szondázást, csomókinyomást, nem soroztuk ide. E nagy szám oka az, hogy az operálást igénylők rendkívül nagy számban keresik fel a klinikát, mi kétségtelenül következménye tanszéki elődöm Scliulek Vilmos 30 éves sikeres működésének. Pedig hely hiányában évente kénytelenek voltunk százával más osztályokra utasítani azokat, kiknek már sehogysem tudtunk helyet szorítani. Aiapelv volt, hogy mindig a legszegényebbeket, a segítségre legsürgősebben szorulókat helyeztük el, mi annál is inkább kötelességünk volt, minthogy a jelenlegi klinikán egyetlen külön szoba sem volt s csak közös kórtermek állottak rendelkezésünkre. Az elkülönítő és külön szoba hiányát nagyon éreztük, épen úgy a betegség, mint a beteg érdekében. Épen ezért az új klinikán mérsékelt számban (4) ilyenekről is gondoskodunk. A nagyobb operálások közül 1905-ben 64°/0-ot, 1906-ban 63°/0-ot, 1907-ben 54%-ot magam végeztem (a hályog operálások közül 74, 73, 61 °/0-ot, az iridectomia közül 69, 75, 57°/0'Ot, az enuclatiókbói 51, 47, 38%'Ot); rövid szabadságom kivételével valamennyinél jelen voltam s a
