Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
154 csekélyebbnek tartja az eddig megfigyelt esetek számát, semhogy azokból positiv irányba következtetni lehetne. Greff távol áll úgy Hippel, mint Schirmer felfogásától, hogy az eddig megfigyelt esetek száma kevés volna és hogy csak véletlen összetalálkozásról lehetne szó, egyben egy esetére hivatkozik, hol egy 16 éves, a lues hereditaria több tüneteit mutatott fiúnál, mészszel történt sérülés után először az egyik, majd néhány hét múlva a másik szemen fejlődött ki a parenchymás keratitis. 0 abban a véleményben van, hogy a sérülés folytán keletkezett izgalom, a lues okozóinak a corneába bevándorlásra kedvező alkalmat nyújt. Ha áttekintjük a további irodalmi adatokat, minden kétségen felül megállapítható legalább az, hogy épen nem csekély azoknak a feljegyzéseknek a száma, melyekből kitetszik, hogy az illető szerző a traumát a keratitis parenchymatosa megindítójának nézte, legnagyobb részt általános dyskrasiánál, főleg pedig lues hereditariában szenvedő betegeknél. Ohm 3 ilyen esetet említ; ezek közül az egyik azért érdemel különös figyelmet, mert a bal szemen két évvel előbb egy a szemnek neldugrott fémdarab épen úgy okozott parenchymás keratitist, mint hasonló sérülés később a jobb szemen. Idevágó esetekről számol be Teriinek, Campbell, Dodd (3 eset); Armaignac esetéről Lagrange azt hiszi, hogy a keratitis a lues hereditariában szenvedő betegnél egészen függetlenül a sérüléstől lépett fel. Valiidé 1 esetről számol be lues hereditariában szenvedő betegnél; Bronner 3 esetről, Breuer 10 esetről, melyben sérülés előzte meg a keratitist, 3 esetben pedig fennállott annak lehetősége, hogy sérülés volt az indító ok. Csapodi 1 esetről. Lawson is 1 esetről szól, melyről azonban maga is úgy találja, hogy nagyon hasonlított a Fuchs-féle keratitis disciformisra. Spicer 54 esete közül 7 esetben sérülés előzte meg a baj kitörését. Enslin azt találja, hogy esetének klinikai képe nagyon hasonlított a keratitis disciformisra. Terrien is azt hiszi, hogy trauma lueses egyénnél, Faith, hogy trauma általános dispositionál alkalmas tényező keratitis parenchymatosa kiváltására. Bock is elismerni látszik az okozati összefüggést, mert egyik esetében külön említi, hogy trauma kizárható volt. Mi úgy ítéljük meg a szóban forgó kérdést, hogy jelen ismereteink alapján tényleg nem állíthatjuk teljes biztossággal, hogy alkati bajnál, milyen első sorban a lues és a tuberculosis, a szem sérülése keratitis parenchymatosa megindítója legyen, de megfordítom a dolgot és főleg a balesetbiztosítások szempontjából is azt a kérdést vetem fel: ismereteink mai állása mellett apodyktice kizárhatjuk-e azt, hogy a szem sérülése általános dyskrasiánál nem okozhat-e parenchymás keratitist. Erre várom a választ azoktól, kik a tagadás álláspontjára helyezkednek ; mert ha megalkuvást nem ismerő kötelessége is az orvosnak szakértői véleményével mindentől a hozzájárulást megtagadni, á mi szilárdan álló tudományos tételekkel ellenkezik, úgy beteg embertársa anyagi megkárosításához nem szabad hozzájárulni olyan körülmény tagadásával, melyről csak valószínűséggel, de nem teljes biztossággal tudja, hogy a tagadása jogosult. Egészen ép és egészséges embernél szemsérülés typikus keratitis parenchymatosát nem okoz. Jelentkezhetnek ugyan kivételesen olyan változások, melyek ennél a bajnál mutatkozó változásokra emlékeztetnek, de typikus keratitis parenchymatosa nem fejlődik. Ha a teljesség kedvéért nehány szóval a baj historicumára is kitérek, azt abban a tudatban teszem, hogy régebbi források híjában az adatok fogyatékosak. Csupán azokra a leírásokra akarok rámutatni, melyek a múlt század elején és közepén láttak napvilágot és melyek a keratitis parenchymatosa vagy
