Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
121 hangoztatják, hogy a teljes gyógyulás csak igen könnyű esetekben és csak nagy ritkán következik be (Hirschberg, de Wecker, Alexander, Fick). Épen ilyen ellentmondóak a nézetek a baj visszaesést hajlamára vonatkozólag is. Arit a visszaeséseket elég gyakorinknak mondja, Fuchs úgy találja, hogy recidivák bár nem gyakran, de előfordulnak, Nimier-Despagnet és Silex szerint elég ritkák. Vossius és Hnsch úgy nyilatkozik, hogy előfordulnak, Quttmann a bajt visszaesésekre igen hajlandónak mondja. Stilling szerint a recidivák rendesen csak éltesebb egyéneknél fordulnak elő és ilyenkor lefolyásuk vontatott és rendesen homály marad vissza. Ez az állítás nincs beigazolva. Hippel 17'25°/o, Jakowlewa 613 esetben 11. tehát 17%, Brejski 98 esetben 18, tehát kb. 18% recidivát látott, mint legrövidebb időközt 3—4 hónapot, mint leghosszabbat 10 évet. Dixon 6 év, Hippel 4, 5 és 9 év Arit 11 év múlva látott recidivát; én kétoldali recidivát 14 év múlva láttam. Pontos statistikai adatokat erre vonatkozólag alig várhatunk, ez a dolog természetében fekszik, de azt hiszem alig tévedünk, ha a recidivák gyakoriságára irányuló kérdést úgy oldjuk meg, hogy recidivák nem gyakran ugyan, de kétségtelenül többször előfordulnak; a recidiva hónapok és évek múlva következhetik be. Mindnyájan úgy halljuk és ligy tudjuk, hogy a keratitis parenchymatosa rendszerint mind a két szemet támadja meg, de a legritkább esetekben mind a kettőt egyszerre, hanem bizonyos időközben az egyiket a másik után. Rendszerint még beteg az egyik szem, mikor a másikon a betegség első tünetei mutatkoznak. Az idő a két szem megbetegedése között átlagban 6—8 hétre tehető. Ez természetesen épen nem bir törvényszerűség jellegével, hanem le is, fel is nagy ingadozások lehetnek. így Csapodi egy sériiléses parenchymatosa esetében 8 nap múlva betegedett meg a másik szem ; Schmidt-Bimpler olyan esetről emlékszik meg, a hol a két szem megbetegedését 1 év választotta el, Pfister olyanról, a hol 2 év, Consiglio meg olyanról, a hol a két szem megbetegedése között 26 év folyt le. Látjuk tehát, hogy ez az időköz igen változó és épen ez a körülmény okozza azt, hogy az erre vonatkozó statistikák, nemcsak hogy helyes tájékoztatást nem nyújtanak, hanem egyesek épen az ellenkezőjét látszana!; bizonyítani, azt ugyanis, hogy mindkét szem megbetegedése a ritkább és hogy túlzott az az aggály, hogy az egyik sem megbetegedésekor már a másik is veszélyeztetett. Az adatok azért nem lehetnek irányadók és döntők, mert pl. a betegek egy része a másodiknak megbetegedett szemével vagy más orvost vagy más kórházat keres fel, vagy egyáltalában nem megy orvoshoz, vagy végül a másik szem %—1 évvel a statistika lezárása után, melyben mint egyoldali megbetegedés szerepelt, betegszik meg és van még sok egyéb körülmény, mely a statistika megbízhatóságát kétségessé teszi. Anckc.. ___ ___ ... ... 38°/o kétoldali megbetegedést talált. Brejski _... _ 34°/o „ „ „ Breuer ... ... ... ... 18°/o „ „ „ Hoor .. ............ ... 59% „ „ „ Jakowlewa ... ___ ... 76% „ „ „ Pfister ... ... ... ... 69'2% „ „ „ Horner 80%-ra teszi azoknak az eseteknek a számát, melyben mind a két szem megbetegszik. Ezeknek a távolról sem egyöntetű adatoknak ellenére is azonban azt állíthatjuk, hogy az esetek legnagyobb részében a másik szem is megbetegszik és hogy sajnos nincs módunkban ennek a megbetegedésnek elejét venni.
