Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
112 A franczia szerzők nagyobbrészt a „kératite interstitielle diffuse“ diagnosisával élnek, mely czímen Panas szerint Sichel 1837-ben és Desmarres 1847-ben irta le a bajt. Desmarres tankönyvének német nyelvű kiadásában, melyet Seitz és Blattmann fordított, a szóban forgó baj keratitis vasculosa profunda czímen szerepel. Kératite disseminée is teljesen elhagyott diagnosis. Davidson „kératite panniforme“-ja és a meso- és endokeratitis elnevezés, melyet Hirschberg azoknak ajánl, kik minden áron topographiai diagnosist akarnak, felesleges módon szaporítja az amúgy is bő nomenclaturát, az előbbi meg félreértésre is adhat alkalmat (pannus). Az aetiologiai diagnosisok között a legrégibb Mackenzie „scrofolous corneitis“-e és Arit keratitis scrophulosa s. lymphatica“ja. Az elnevezés nem talál, mert bár kétségtelen, hogy a szarúhártyai gyuladásnak ez az alakja olyan egyéneknél is előfordul, kiken a serophulosis rovatába iktatott tüneteket találunk, épen olyan kétségtelen az, hogy ezeknek a tüneteknek nagy része nem a skrophulosis, hanem a veleszületett lues kifejezője. Galezowski egyenesen kikel a keratitis scrofulosisos természete ellen és hivatkozva Lanceraux-rn és Fournier-re, kijelenti, hogy ezek az ú. n. görvélyes jelenségek túlnyomóan a lues hereditaria megnyilatkozásai. A keratitis syphilitica, luetica s. specifica jobban talál ugyan, de nem teljesen, mert bár ezt a keratitist az esetek nagy részében legnagyobb valószínűség szerint lues okozza, az esetek egy részében nem lueses természetű; azonfelül pedig a baj a luesnek nem is minden alakjára, hanem főleg a veleszületett luesre jellemző. A keratitis e lue hereditaria csupán azért kifogásolható, mert minden kétségen felül állónak tekinthetjük, hogy ez a keratitis a szerzett syphilis alapján is fejlődik. Aetiologiai diagnosis Morax kératite de Hutchinson-ja is, a hol a Hutchinson név a lues hereditaria fogalmát képviseli. Ezzel szembe állítja Morax a kératite interstitielle de la syphilis acquise-t. Régebbi tankönyvekben, milyen pl. Jüngken-é 1832-ből a keratitis rheumatica czímén leirt kórkép meglehetősen fedi a szóban forgó keratitis kórképét. Fischer is 1846-ban keratitis rheumatica és scrophulosa elnevezésen Írja le sok tekintetből találóan a szóban forgó szembajt. Aetiologiai diagnosis számba megy a kératite cachéctique vagy kératite dyscrasique is, mely elnevezést Panas 1871-ben ajánlotta, mikor a párisi sebésztársaság előtt kifejtette azt a nézetét, hogy a keratitisnek ez az alakja inkább általános cachexián és dyskrasián, mintsem veleszületett luesen alapszik. A hozzászólottak: Gireaud-Teulon, Giraldes, Perrini, Delbeau és mások, nagyobbrészt Panas felfogásának helyes volta mellett nyilatkoztak. Ma ezt a diagnosist jóformán senki sem használja. Legczélszerűbb lesz talán, ha mindjárt itt azzal a kérdéssel foglalkozunk, indokolt-e az ugyancsak a szarúhártya saját szövetében lefolyó és genyedésre ugyancsak nem vezető ama szarúhártyai gyuladásokat külön névvel illetni, melyeknek klinikai külseje az imént vázolt kórkép küllemétől többé-kevésbé eltér. Ezt a kérdést ki kell terjeszteni a Mauthner-féle keratitis punctata-ra, és a Vossius-féle keratitis parenehymatosa centralis annularis-ra és végül szükséges, hogy a Fuchs-féle keratitis disciformis-sál is, bár röviden, foglalkozzunk. Mauthner a keratitis punctata-nak következő leírását adja: A szarúhártya saját szövetének különböző rétegeiben körülirt, gombostühegy—gombostű
