Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
64 Vidéki városaink közül még több van, mely nélkülözi a szakértő szemorvost, s a mi a legsajnálatosabb, jól képzett specialisták egyes helyeken kénytelenek általános gyakorlatot folytatni, mert hiányzik a talaj, melyen állva szakmájukat művelhetnék, hiányzik a kellő kórházi osztály. Egy további körülmény, mely a szemészetet háttérbe szorítja, a fiatalabb speciális tárgyak gyors fejlődése. Ezek gazdag lombozatukkal elborítják, elfedik a szemészet hatalmas, szilárd törzsét. Ma úgyszólván csak az egyetemen tartotta meg hegemóniáját, itt még ma is klinikai főtárgy, a belgyógyászat, a sebészet s a szülészet és nőgyógyászat egyenrangú testvére — de mindenütt másutt, a laikus közönség előtt, az avatatlanok szemében még az is kérdésessé vált, hogy nem elözi-e meg fontosságban a fiilészet, fogászat vagy börkórtan ? Szomorú, hogy Budapest székes főváros törvényhatósága egy más szakma igényének kielégítése kedvéért megszüntet egy virágzó szemészeti osztályt s 1000 ágyas kórházat szemész nélkül hagy. E társaságban nem kell bizonyítanom a felfogás teljes alaptalanságát s helytelenségét. A szemészet ma is az, a minek Helmholtz mondta, ma is azon helyzetet foglalja el az orvosi tudományok között, mint a természettudományok között a csillagászat. Fontossága, jelentősége mit sem csökkent, legkevésbé nálunk, hol a szemészetnek nagy múltja s még nagyobb jövője van. A budapesti egyetemen a szemészet már 100 év előtt kapott külön tanszéket s klinikát, a vidéken azon időben alapítottak szemkórházat, a mikor még sok külföldi egyetemnek nem volt szemklinikája. A trachomaellenes védekezésre már húsz év előtt törvényt hoztak, szóval a szembetegségek fontosságát régen felismerték. Ehhez járul, hogy szakunk exact vizsgálati módszereivel a tudományos gondolkodás legjobb iskolája. Semmi ok sincs arra, hogy a szemészet most egyszerre háttérbe szoruljon. A vakok száma, s különösen azoké, kiknek baja gyógyítható lett volna, megdöbbentően több Magyarországon, mint a művelt Nyugaton. A midőn tehát a szemészet positiojának védelmére sorompóba szólítom Önöket, ezt azon meggyőződésben teszem, hogy a felpanaszolt jelenségek által a közérdeket látom veszélyeztetve. Bizonyára nem a szemészet jelenlegi művelői érdekében, de az ország érdekében áll, hogy újonezokat toborozzunk, kik az általunk kiküzdendö őrhelyeket elfoglalhassák. Mindegyikünknek meg kell tenni a maga hatáskörében azt, a mit csak tehet. Sokféle intézkedésre van szükség s mindenkinek jut munka. Az állam hosszas szünet után derekasan kiveszi a maga részét. A kolozsvári szép új klinika felépülte után a tűrhetetlen elhelyezésű budapesti egyetemi szemklinikára kerül a sor ; egy második tanszék számára a botanikus kertben készül új klinika; a főváros által megszüntetett szent István-kórbázi trachomaosztály helyett még ez évben 64 ágyas állami szemkórház fog megnyílni. Brassóban és Szegeden 60—60 ágyas állami szemkórház épül s nem rég önállósult állami támogatással a pécsi kórház szemészeti osztálya. Nagyon hathatósan támogathatják a szemészet ügyét a vidéki kollegák az által, ha a vidéki közkórházak jíjjáépülésekor vagy bővítésekor — mindkettő napirenden van — erélyesen sürgetik, hogy mindenütt önálló szemészeti osztályt is létesítsenek. Szükség van rá, hogy kellő buzgalommal és kitartással felvilágosítsák az illetékes megyei és városi hatóságot, hogy a szemészeti osztály a kórház nélkülözhetetlen, fontos alkotórésze. Meg vagyok róla győződve, hogy a központi hatóságok megfelelően a 110,000. számú