Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
59 osztályban, arra a tapasztalatra jöttek, hogy 251-nek, vagyis a tanulók majdnem egy harmadának látóképessége nem volt teljes. (<[ 10). A gyengébben látó szemek 50'5°/o-ában a látászavarnak astigmatismus volt az oka. Az ily tanulók visszamaradnak az előmenetelben és a tanítóik részéről jogtalan elbánásban részesülnek, miért is nemcsak hygienikus, hanem humánus kötelessége is az államnak, hogy a gyermekeket az iskolába lépésük alkalmával megvizsgáltassa, és esetleg a szülőket figyelmeztesse gyermekeik fogyatékosságára, hogy a szükséges intézkedéseket megtehessék. Nemcsak az esetleg kifejlődő amblyopia, kancsalság vagy nervositás szempontjából tartják a szerzők fontosnak ezen intézkedések behozatalát, hanem az idejekorán alkalmazott teljes correctio a rövidlátóság elleni harczban hatalmas fegyverül is szolgálna. Az astigmatismus minden oly esetben corrigálandó, hol a látóképesség 1'0-nél kisebb. Gyermekeknél tudvalevőleg 1'5, sőt 2'0 látóképesség nem ritkaság. Az astigmatismusnak szerzők sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a rövidlátóság létrehozásában, mint az eddigelé történt. (Kiin. Monatsbl. für Augenh. 1906. Beilageheft. 1. old.) V. KÖNYVISMERTETÉS. Physisch-ophthalmologisehe Grenzprobleme czim alatt Krarup H. Kopenhágában azon újabb vívmányokat közli, a melyek a színérzés tanára vonatkoznak. A retina szerkezetéről való felfogásunk gyökeres változáson ment át és ezen az alapon jeles búvárok újabb, megbízhatónak látszó theoriákat létesítettek. E munkának czélja az ophthalmologusoknak — kik egyébként e mozgalommal szemben nem mutattak nagy érdeklődést, a színérzés tanának jelenlegi állásáról áttekintést nyújtani. Mindenekelőtt a szinquantitás meghatározásáról szól és ajánlatosnak tartaná a vizsgálók egyöntetű eljárását, a mennyiben ezt energiákban kellene kifejezni (Hefner), a minek absolut, meghatározott értéke volna. A munka további fejezetei szólnak az emberi szem közegeinek és a sárga foltnak absorptiojáról, a neutrális és spektrális küszöbértékekről, a Purkinje féle tüneményről, a retina belső plexiformis rétegére vonatkozó szintheoriáról és a complementaer színekről. Különösen érdekesek azon adatok, a melyek a belső plexiformis réteg anatómiailag konstatálható lemezeiben a föszíneknek kifejlödési helyét jelölik meg. A mély tudással megirott munkából a szakember sok hasznosat meríthet. (Megjelent Lipcsében, 1906. G. Thieme kiadásában.) Vermes Lajos dr.
