Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
36 egyenlő a cornea vastagságának a felével; ezen keskeny rést gömbsejtekben igen gazdag szövet tölti ki; számos körülirt, főleg a cornea hátsó lemezéhez csatlakozó góczban pedig a legsűrűbben láthatók az apró, de hosszúra húzódott lapos lymphocyták egymás mellett. Egy-egy óriássejt is akad itt elvétve ; a szövet réseit vér és rostonyás izzadmány tölti ki. Az ezen szövetbe majdnem teljesen beleolvadt iris szövetéből csak néhol látható egy-egy rostos köteg vagy összenyomott véredény; még hátsó lapjának pigmentje is annyira zilált, hogy csak helyenként jelzi némi folytonosságban az iris volt helyét. A lencse hámja egy körülirt helyen megszaporodva 8—10 rendetlen lapos sejtréteget képez. A sclera a tágulásoktól hátrafelé ép. A chorioidea vérszegény. A retina magvas rétegeiben néhány kisebb vérzés; a pálczikák s csapok gyűröttek, helyenként duzzadtak. Egy kisebb retinalis véredéin- körül apró gömbsejtes beszfirödés van. A lamina eribrosa kifelé convex; a papilla közepén 0É5 mm. széles és 0-3 mm. mély excavatio. Sajtosodást sehol nem találtunk; tuberculosisbacillust sem sikerült kétségtelenül kimutatni. Kórszövettani diagnosis: Tuberculosis iridis et corporis ciliaris cum destructione fere totali earundem, tbcsis sclerae cum ectasiis, et conjunctivae; protractio lentis, cataracta capsularis anterior. XIX. eset. B. M., 16 éves, varrónő. Anamnesis: Szülei és 3 testvére élnek és egészségesek. 5 testvére egész kicsi, néhány hónapos korban előtte ismeretlen betegségben halt meg. Családjában tudtával mellbajban senki sem szenved avagy szenvedett. Szembajáig beteg is mindig egészséges volt, sohasem köhögött, vért nem köpött, éjjel nem izzadt. Egy hónap előtt vette észre, hogy jobb szemének látása fokozatosan romlik ; 2 hét óta vak e szemére s ugyanezen idő óta szaggató fájdalmai is vannak, melyek a bal arcz- és homlokfélre is kisugároznak. Status praesens: A beteg 1905. április 4.-én jelentkezett klinikánkon ; gyengén fejlett, halvány, sápadt, nyakán sok apró lymphoma található, s mindkét oldalt tüdöcsúcshurutja van. A jobb szemen mérsékelt conjunctivalis és igen kifejezett ciliaris injectio látható. A cornea tiszta, alig kissé borús, felszíne azonban egész kiterjedésében egyenetlen, szarkáit; csarnok sekély, iris fakó, szálazata duzzadt, elmosódott; a pupilla tág, nem reagál. A lencse tiszta, az üvegtest diffuse zavaros, benne majdnem minden irányban elődomborodó, szürkés-sárgás-vörhenyes szabálytalan tömegek láthatók homályosan. T -f- 2. Bal szem ép. Látás: J. sz. fényérzós V2 méterről, localisatio minden irányban a centrumig szűkült; b. sz. 8/s. Diagnosis: Tuberculosis chorioideae, glaucoma secundarium oc. dextri. Április 9 -én. A cornea hátsó felszínének alsó harmadán igen számos pontszerű egész tűszúrásnyi praecipitatum. Április 12 -én. Enucleatio bulid dextri. A műtét cocain-anaesthesiával, mely mellett a beteg előzetesen O'Ol morphiumot is kapott subeutan, simán folyt le, s ö április 18.-án elhagyta a klinikát és ambulanter kezeltetett tovább. 1905. november 16.-án jelentkezett újból. A jobb szemüreg ekkor tiszta volt, a halvány conjunctivazsák tölcsérszerűen húzódott az opticuscsonkhoz, mely a másik szem mozgásait jól követte. Beteg lázas, köhög; újabb belgyógyászati vizsgálat szerint kétoldali kifejezett csúcshurutja van, mely jobboldalt előrehaladottabb. Az enucleált bulbuson az alsó ferde izom inas tapadásától fedve egy félborsónyi kipúposodás van, melynek csúcsán a selerán keresztül sárgálló tömeg tűnik át. A szokásos formalin-alkoholkeményités után celloidinba ágyazva felmetszett bulbusban a kipúposodás helyén a chorioideából kiinduló kis mogyorónyi, sárgás-sajtos szövetből álló daganat van. Haomatoxylin-eosin és Van Gieson-festéssel látható, hogy ezen daganat közepe teljesen elhalt, magfestést nagy területen sehol sem mutató szemcsés tömegből áll. A daganat széle részint különböző, kerek, sokszögletű és nyúlványos kötőszöveti sejtek szövetéből, részint gyérebb nyúlványos sejteknek néhol feltűnő nagyszemű hálózatából áll; számos kisebb-nagyobb folt- és góczban azonkívül sűrű apró gömbsejtes szövetet és majd mindenütt, elszórva vagy csoportosan typikus nagy Langhans-féle óriássejteket láthatni. Az elhalt, sajtos terület felé az élő szövet elég élesen, szabálytalanul kígyózó vonallal határolódik ; az említett kipúposodás helyén pedig a gömbsejtes beszfirödés a selerának rostjai közt, főleg a ciliáris idegek mentén egészen a retrobulbáris laza szövetig terjed, s egy helyen az elvékonyodott sclera rostjait egészen magába olvasztja, úgy hogy itt csak az izom
