Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
13 limbusában felül és kissé belül mákszemnyi szürkés hólyagszerű csomócska, melyhez számos tágult conjunctivális ér megy : calomel. 18.-án. A tarsális conjunctivák mindkét szemen belövéltek, duzzadtak, váladékosak; mérsékelt fénykerülés. Ecsetelés. 19.-én 4/50 mgm. T. R. 21.-én 4/5o mgm. T. R. Szemek még erősen vörösek, váladékosak. A jobb limbusban levő csomócska eltűnt. 22.-én hőm. max. 38'2 C.°. 24.-én 4/so mgm. T. R. Szemek valamivel halványabbak, váladék kissé csökkent. A bal limbuson felül-belül, alul-belül és egyenesen kifelé egy-egy mákszemnyi szürkés hólyagszerű csomócska, mely körül a belöveltség fokozott. Calomel és ecsetelés felváltva. 25.-én hőm. max. 38'3 C.°. 27.-én 4/so mgm. T. R. Könyezés, fénykerülés és ciliáris injectio mindkét szemen. Jobb szemen felszínes, ágazatosan oszló, vékony erek mennek minden irányban a cornea széléhez. Bal szemen a felső csomócskától a cornea közepe felé egy kb. kendermagnyi szürkés infiltration megy, területében a cornea felszíne érdes, kikopott; a külső csomócskától centrálisán egy kisebb, mélyebb, sárgás-szürke alapú fekélyke van. E szemen az iris bővérű, pupilla szűk. Egy csepp atropin, calomel és ecsetelés felváltva. 28.-án hőm. max. 38'3 C.°. 30.-án 4/r,o mgm. T. R. A jobb szem változatlan. A balon a ciliáris injectio erős, de fénykerülés alig van. A felső fekély borsónyi, aláfelé szélesedik, s túl ér a cornea közepén : szélén kétoldalt egy-egy mákszemnyi infiltratum van. A külső szélen levő ulcus tisztább. A conjunctiva általában erősen belövelt, duzzadt ; az iris kissé duzzadt, fakó, pupilla szűkebb. Egy csepp atropin, calomel és ecset. Julius 1.-én hőm. max. 38'4 C.°. 4.-én 4/m mgm. T. R. Szemek kissé halványabbak, váladék alig van ; ciliáris injectio mérsékelt, fénykerülés megszűnt. A bal cornea fekélyei nem terjednek, széleik tisztábbak. 7.-én 4/so mgm. T. R. A bal limbuson alul volt csomócska eltűnt, a corneális fekélyek tiszta, csillogó alapúak, iris izgalma megszűnt. 9.-én 5/so mgm. T. R. 10.-én. Fejfájás, bág.yadtság, rosszullét; hőm. max. 39'3 C.°. 14.-én 6/őo mgm. T. R. 15.-én köm. max. 37‘5 C.°. 18.-án j/io mgm. T. R. 20.-án. Láztalan. Jobb szem teljesen halvány, bal még kissé belövelt főleg a fekélyek körül, melyek lassanként kisebbednek. 21.-én Vio mgm. T. R. 25.-én Vio mgm. T. R. 28.-án Vio mgm. T. R. 29.-én hőm. max. 38’4 C.°. 31.-én s/io mgm. T. R. Mindkét szemjinár teljesen halvány, fekélyek már majdnem teljesen kitelődtek. Augusztus 2.-án 4/io mgm. T. R. 9.-én. A cornea felszíne a fekélyek helyén már sima, csillogó, csak egy-egy alig észrevehető kölesnvi szürkés homály jelzi helyöket. 5/io mgm. T. R. 12.-én °/io mgm. T. R. 7/io 18.-án mgm. T. R. 19.-én hőm. max. 38-5 C.°. 20.-án 7/io mgm. T. R. 21.-én. A bal cornea homályai már csaknem teljesen feltisztultak, alig-alig vehetők észre. Jobb lábán levő sipoly még mindig nyitva van és váladékot termel; e sipolyon keresztül egy sequester tapintható ki. 24.-én 7/io mgm. T. R. Szeptember 4.-én 8/io mgm. T. R. 5.-én hőm. max. 38'7 C.°. 8.-án 8/io mgm. T. R. Szeptember 10.-én. A jobb láb sequesterének eltávolítása miatt az I. sebészeti klinikára helyezzük át. Mindkét szem halvány; a jobb alsó orbitaszélhez kívül rögzített börheg. A conjunctiva jobboldalt a külső zugban megrövidült, a szem befelé fordításakor itt egy kb. Va cm. hosszú függélyes halvány heg látható ; egyébként mindkét conjunctiva sima és halvány. A jobb cornea alsó-külső negyedében kendermagnyi szürkés felszínes homály, mely a papillaris szélt már nem fedi el, hozzá a limbusból nehány finom ér megy. A cornea felső V3-adában igen finom, dara egész mákszemnyi kerek füstszerű kis homályok. A bal cornea közepétől fel- és befelé a pupillaszéllel szemben, sőt kissé a pupilla területébe beterjedő finom felszínes szürkés borusság látható. A cornea szélén ezenkívül felül-belül és egyenesen kívül keskeny borús szegély, s ebben nehány finom felszínes elágazódó véredényke van. Mindkét cornea felszíne sima, csillogó, szemfenekek épek. Látás jobb és bal szemen */s. A jobb praeauriculáris mirigy táján mandolányi rózsaszínű heg van. A május 6.-án kimetszett részlet szövettani vizsgálatánál azt találtuk, hogy a darabka egyik oldalát többrétegű alacsony hengerhám fedi, melynek határa a kötőszövet felé egyenes; az ezzel szembenfekvö oldal felé azonban a hám határvonala mind hullámosabbá válik, úgy hogy itt kötöszöveti papillák közé mind hosszabb, s a bőrben levőkhöz mindjobban hasonló hámcsapok mennek; egyszersmind itt a felső hámsejtek lassanként egészen lapos sejtekké válnak, a középső rétegeket pedig sokszögletű, sőt a darabka szóién fogazatos hámsejtek alkotják. A hámsejtek között mindenütt feltűnően sok a kehelysejt; ezek, főleg a conjunctiva-jellegü részben, többnyire egészen hólyagszerű képletekké duzzadtak meg. A hám alatt levő ú. n. adenoid kötőszövetróteg mindenütt többé-kevésbé gazdagon tartalmaz apró gömbsejteket ; néhol a beszűrödés a mindenütt tág és vérrel telt hajszál- és vérerek körül különösen sűrű. Ezen diffus beszürödésen kívül számos körülirt helyen oly sűrűn