Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

134

teriumok okozzák, mint például Németország északi vidékein vagy Egyptomban. Szükséges, hogy a gyakorló szemorvos tájékozva legyen a felöl, hogy az ő működési körében milyen baktériumok játszszák a főszerepet, melyek ellen kell és milyen eszközökkel védekeznie. A kötöhártya pathogen baktériumainak Magyarországon való előfordulásáról Makai Endre készített az egyetemi szemklinikán egy dolgozatot 100 megvizsgált conjunctivitis eset alapján; ezen munkából kiderült, hogy a Morax-Axenfeld-féle diplobacillus nálunk igen gyakori okozója a conjunctivitiseknek, de más, egyebütt gyakran található baktériumok Makai esetei között, a melyeknek egy részét egyikünk is figyelemmel kisérte, nem voltak fellelhetők. Az actuális kérdés tisztázásra várt és hogy a hazai conjunctivitisek baktériumflórája felöl kellő képet nyerjünk, elhatároztuk nagyobb számú kötöhártyagyuladások eseteinek rendszeres megvizsgálását, a mit az 1906. október elejétől 1907. márczius hó végéig terjedő hat hónap alatt meg is tettünk. Ezen idő alatt az egyszerű trachomában és phlyctaenás gyuladásokban szenvedő betegek kivételével az egyetemi szemklinika rendelésére kerülő összes conjunctivitiseknél — összesen 500 esetben — rendszeres bakteriologikus vizsgálatokat végeztünk.

Eljárásunk a következő volt: Minden esetben a szükséges cautelák szemmel tartásával megvizsgáltuk a beteg kötőhártyán lévő váladékot górcső alatt (a tárgylemezre kikent és lángon megszárított váladékot methylenkékkel vagy safraninnal és szükség esetén Gram szerint megfestve). Ha ezen első vizsgálatkor megtaláltuk azon baktériumot vagy baktériumokat, a melyek ismert pathogenitásuknál fogva mint a betegség előidézői szerepelhettek, további kutatásokat nem végeztünk.

Ha az egyszerű górcsői vizsgálat negativ eredményt adott, vagy csak saprophytákat mutatott ki, vagy pedig ha a talált baktérium fajtája ily módon biztosan megállapítható nem volt, különböző mesterséges táptalajokra (gelatina, közönséges agar, glycerin- és Thalman-agar, Löffler-féle serum) oltottuk rá a váladékot és az ezeken nőtt bakteriumtenyészeteket vetettük vizsgálat alá. Szükség esetén ezen vizsgálatainkat többször is megismételtük.

Az említett 500 conjunctivitis eset 5611 járó beteg közül került ki, a mi 8—9°/o nak felel meg. Ezen 500 eset a bakteriológiai lelet és a betegség klinikai képe szerint a következőképen oszlott meg:

I.

•

Diplobacillus Morax- Axenfeld

Bacillus Koch- Weeks

Pneumococcus

Streptococcus

Gonococcus

£ K

l|

•r S, 6 őM

% ® O

P-P

Staphylococcus

Csak xerosis

>

&D

íz;

Összesen

Acut conjunctivitisek Conj. cat. acuta ... ...

íi

54

9

1

1-16

10

16

118=23-60/0

Conj. blennorrhoica ...

—

1

—

—-8

—

1

—

_

10= 2'0°/o

Conj. pseuclomembranosa ... ... ... ... ...

_

4

1

4

l

10= 2-0%

Conj. cat. subacuta... ...

38

12

2

1

—

—

9

10

10

82=16-40/o

Conj. cat. chronica... ...

178

o

12

3

1

38

25

18

280= 560/o

Összesen :

227

76

23

6

9

1

68

45

45

500=

Százalékokban.

45-4

152

4-G

1-2

1-8

0 2

13'6

9

9

100°,o