Szemészet, 1906 (43. évfolyam, 1-5. szám)
1906-01-28 / 1. szám
24 ez könnyebb esetekben történni szokott, hanem az egész látóideg vezetőképességét nehány napra teljesen felfüggesztette. Az izzadmány tömeges volta magyarázza egyszersmind a csakhamar bekövetkezett részleges atrophiát is. Hogy ezen megindult sorvadás meddig fog terjedni, s így mily mértékben veszélyezteti a látást, azt ez idő szerint még alig jósolhatjuk meg; de tekintettel arra, hogy az atrophia első tünetei óta több mint három hét telt el s ezen idő alatt a sorvadás haladása daczára a látásélesség úgy a peripherián, mint a centrumban javult, s tekintve azt, hogy az atrophia objectiv jelei az utolsó hét alatt alig változtak, minden valószínűséggel gondolhatunk az atrophia megállapodására. Egyébként a papillák decoloratioja nem egyedül a sorvadásból, hanem a sárgás sziliből következtetve, legalább részben a jelen volt izzadmányból is származtatandó. A mi esetünkben a bántalom aetiologiáját illeti, e kérdés tisztázása okozza a legtöbb nehézséget. Miután az ilyfajta megbetegedések túlnyomó számában szerepelni szokott meghűléses, rheumatikus ok teljességgel hiányzik, két lehetőségre gondolhatunk. Az anamnesisben előadott erysipelas az alsó szemhéjakon volna az egyik aetiologiai momentum, mely számításba eshetik. Időbeli összeesése a szembajjal, az orbita nyirok- és érrendszerével közeli kapcsolatban álló helyen való lefolyása, oly körülmények, a melyek valószínűvé alkalmasak tenni a feltevést, hogy az erysipelas vírusa idézte elő symmetriás helyeken a neuritist, illetve perineuritist. A másik ok, melynek lehetősége szintén nem utasítható vissza, a betegnél fennállott amenorrhoea. Többszöri észlelet szól a mellett, hogy menstruationális rendellenességek a látószerv különböző részeiben s így a n. opticus orbitális részében is okozhatnak különféle elváltozásokat. Mindenesetre említésre méltó, hogy a különben normális genitaliákkal biró betegünknél az aspirinnel előidézett izzasztás negyedik napján jelentkezett az első menstruatio s ez időponttól kezdve a látás javulása is gyorsabb menetű volt. Nincs kizárva tehát, hogy a súlyos neuritist a genitaliákból kiindult retiex-vasomotorikus zavarok indították meg. A székesfővárosi szt. István-kórház trachoma-osztályának 1905. évi működése. Közli: Blaskovics László dr., egyetemi magántanár, rendelő orvos. A lefolyt év az első, melyben a szt, István-kórház trachoma-osztálya az egész éven át a vezetésem alatt állott, ezért ezúttal a tavalyinál kissé bővebben óhajtanék az osztály betegforgalmáról, a követett eljárásokról és azok eredményeiről beszámolni. A trachoma-osztály bejáró betegeinek száma az előbbi évhez képest emelkedett. 1905-ben 1362 új beteg jelentkezett, míg 1904-ben csak 1031. A fekvő betegek száma ellenben alig változott: 1905-ben 783, 1904-ben 787. Ennek oka, hogy az osztály már 1904-ben is állandóan zsúfolt volt, úgy hogy a jelentkező betegeket nehezen tudtuk elhelyezni. Az operálások száma azonban mégis nagy emelkedést mutat: 877 az előbbi év 557 operálásával szemben. Ezen emelkedés legnagyobbrészt a trachomaellenes operálások, nevezetesen a kimetszések kiterjedtebb alkalmazásában leli magyarázatát.
