Szemészet, 1906 (43. évfolyam, 1-5. szám)

1906-07-13 / 3-4. szám

228 Scholtz a kivándorlók szemvizsgálata alkalmával azon megfigyelést, tette, hogy a kötőhártyák állapota igen különböző volt a szerint, hogy az illetők milyen vidékről valók voltak. Néha százszámra menő csoportok conjunctivái teljesen hal­ványak voltak, más csoportokban pedig csaknem minden egyes embernek kisebb­­nagyobb hurutja volt. Az ilyen hurutos szemű emberek persze — ceteris paribus — könnyebben fertüztetnek meg trachomával, mint az ép kötöhártyával bírók. Csapodi István : A fővárosban levő nyilvános rendelések dolga újabb időben azzal a dologgal is megszaporodott, hogy az Amerikába készülök közül sokan jönnek, hogy megnyugtatást kapjanak arra nézve, van-e trachomájuk, avagy vissza­küldik őket Fiúméból, pedig csak egyszerű szemhurutjuk van. Másrészt örömét fejezi ki, hogy ápolási dijak kiutalványozásával lehetővé tették a betegsegélyző pénztár keretében is a trachoma gyógyítását. Mohr Mihály osztja a Herczogh Irma által hangoztatott nézeteket. Igen jó eredményeket ért el a sublimat-kezeléssel; bár vannak esetek, melyek a sublimatot nem tűrik. A lapist is használja alkalmas esetben, a kékkövet 16 év óta nem, csak múzeumi tárgy. Az ecsetelésre nézve megjegyzi, hogy 1897 óta használja a gyufaszálra csavart vattagomolyt. Hozzászólt még Imre József is. Brunner Lajos Imre főorvos felszólalására megjegyzi, hogy 15 év óta lehettek és voltak nagyobb, erősebb és nehezebb esetei. 0 nem ismeri a hódmezővásárhelyi eseteket, de végeredményben ezek is trachomák, lehetetlen tehát, hogy ez az eljárás jó ne lenne.

Next

/
Thumbnails
Contents