Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-04-30 / 2. szám
88 A budapesti kir. magy. tudomány-egyetem szemklinikáján végzett 1000 enueleatioról. Közli: Török Ervin ch\, li. tanársegéd. Az enucleatio minden valószínűség szerint egyike azon műtéteknek, melyek már a legrégibb korban ismeretesek voltak. Legelőször Benedetti-nek 153‘J-ben megjelent munkájában találjuk megemlítve, ki exophthalmusnál ajánlja a szemtekének eltávolítását. Tüzetesebben ír az enueleatioról és annak akkori technikáját és indicatioját is leírja Bartisch 1583-ban. 0 a műtétet szintén exophthalmusnál végezte és pedig vagy egy egyenes késsel, vagy pedig külön erre a czélra készült sajátságos kanálalakú, szélein éles eszközzel, melyet könyvében rajzban is közöl. Technikája abban állott, hogy a felső szemhéj alatt, közel az orbitaszélhez lehető mélyen beszúrt a késsel, vagy az általa szerkesztett exstirpatorral, s a bnlbust körülkanyarítva kivágta, igyekezve e mellett, hogy az orbita tartalmából lehetőleg sokat távolítson el. hogy a romlott anyag és nedvességből (verderbte Materie und böse Feuchtigkeit) minél kevesebb maradjon vissza, különös ügyeimet fordítva e mellett arra, hogy a felső és alsó szemhéjat meg ne sértse. Bartisch könyvétől kezdve azután az összes sebészi és szemészi müvekben meg találjuk említve a műtétet és nem lesz talán érdektelen, ha röviden egynéhányat ezek közül ismertetek. Patrícius Hildanus az erősen kiálló szemre, annak eltávolítása előtt egy börzacskót tett, melyet lehetőleg hátratolva, dohányzacskó módjára összehúzott; azután a belső zug táján a conjunctiván kis késsel nyílást ejtett s ezen keresztül egy lapjára hajlított gombos végű kést vezetett be az orbitába, s ezzel metszette ki a bulbust, s vágta át a nervus opticust. O egyszermint az első, a ki megemlíti azt is, hogy ha azt akarjuk, hogy a műtét jól végződjék, lehetőleg tisztán járjunk el. Cornelius Soolingen először nyomókötéssel igyekszik a szemet visszaszorítani az orbitába, s csak ha ez nem sikerül, távolítja azt el akképen, hogy a bulbuson keresztül egy erős fonalat húz, raelylyel azt elörehúzva, egy lapjára hajlított késsel kivágja. Louis a conjunctivát, valamint a szemizmokat egyenes késsel vágja át, azután egy tompa végű, erősen lapjára hajlított ollót vezet be a szem mögé, s ezzel az opticust átvágva, a szemet kiemeli az orbitából. Ajánlja, hogy a szemtekével együtt minden esetben a könymirigyet is távolítsuk el. Richter a műtét megkönnyítése miatt mindig bemetszi a külső zugot, s a szemtekét egy rajta keresztül vezetett erős fonállal fixálja. Szintén ajánlja a könymirigy exstirpatioját. Desault ugyancsak a külső zug bemetszése után egyenes késsel a szemteke felett és alatt vezetett félholdalakú metszésekkel választotta ki az orbitából a bulbust és annak fixálását ujjaival eszközölte, melyeken erre a czélra hosszú körmöket növesztett. Weis már a szemteke fixálására egy általa szerkesztett külön eszközt ir le. Beer a szemtekét egy kampóval fixálja, melyet az aequator tájékán mélyeszt be a szembe, a conjunctivát. késsel vágja át, s a bulbus teljes kiválasztását a Louis-iéle ollóval eszközli. Helling a Muzeux-féle fogóval fixálja a szemtekét s a kiirtást egy a lapjára hajlított, csak egyik szélén éles exstirpatorral végzi. Jüngken a tulaj dón képeni enucleatio előtt egyenes késsel a műtét meg-
