Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-02-12 / 1. szám
43 a .negyedik lemez 8 = 29-6 % - ot 21 az ötödik 16 = 19*71 „ 77 81 a hatodik 32 "= 13-13 „ 77 243 a hetedik 77 64 729 = 8-74 „ a nyolczadik 77 128 2187 = 5'8 „ fényegységet bocsát át. Azt is megkíséreltem, hogy a fényelnyelés bizonyos berendezés segélyével a 111. modellben állandóan bizonyos fokig működjék. Ezt az által értem el, hogy először 2 hosszú csontlemezt, majd még két vastag tej üveglemezt (3’2 mm.), majd ezek közé még 2—4—6 lemez rajzvászont helyeztem el. Szabadjon itt ezeknek a vizsgálatoknak eredményeit feljegyeznem. A közölt számok felületi fényességet jelentenek, a középső felső (5X8 cm.) quadransra vonatkoznak; fényforrásul 3 izzólámpác3ka combinatioja szolgált, melyek 10—5—10 gyertyafény mellett 105 V-ra voltak jelelve. Ez a berendezés — két vastag tejlemezen keresztül — a látáspróbák nélkül 646 II pro mmég 2 rajzvászon-lemezen át....................................................172 4 « n n.................................................... 7 6 „ „ ........................................................34 II pro m3 felületi fényességet szolgáltat. Ha csak a két utolsó értéket veszsziik számításba, akkor 2—2 rajzvászontekercs elnyelési százaléka 55'5%-ra rúg, ha azonban mind a bárom értéket tekintjük, akkor két, szorosan egymás mellé simuló rajzváseon-lemez 6l'5% fényt nyel el, a miből egy ilyen lemezre — ilyen körülmények között — 38% állapítható meg. Ezek a rajzvászon-lemezek ugyancsak abból a tekercsből kerültek ki, a melyre a látáspróbák voltak rajzolva. Már pedig ennek a feltekert, szabadon álló rajzvászon-lemeznek a fényelnyelése 72%, ugyanilyen czélt szolgáló pergamenpapir (vékony, transparens) absorptioja 67%-ban volt megállapítható. , 10—5—10 H Es pedig azért, mert epen a fenti lampacombinatio mellett 10) y 6 darab csontiiveg-lemezen át mérve, az Optotypi-lemez nélkül 1'2 H pro m3 a rajzvászonra rajzolt látáspróbákkal....................................3'5 H a papirosra rajzolt látáspróbákkal.........................................4 2 H pro m3 Ezt a nevezetes különbséget bizonyosan abból a körülményből lehet megmagyarázni, hogy a fenti első esetben a lemezek szorosan egymás mellé voltak préselve, míg a második esetben a lemezek szabadon állva, két oldalról levegővel körülvéve, lettek használva. Úgy látszik tehát, hogy körülbelül egy szabadon álló lemez ugyanannyi fényt nyel el, mint a mennyit az egymás mellé préselt lemezekből kettő absorbeál. Hogy a fény energiájának ezt a mennyiségét meghatározhassam — és pedigjabsolut értékekben — Hefner-egységekben, a mely mennyiség mellett bizonyos nagyságú látási jel (vizsgálásra szolgáló jel) felismerhetővé válik, legelső sorban a fényforrásul szolgáló izzólámpák fényszolgáltatásának pontos megállapítására volt szükségem. Azt a véleményemet már fentebb nyilvání
