Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
Chorioiditis sympathicáról ir Albin Baien általa észlelt három eset kapcsán. Valamennyiben megegyezik Haab nak hat esetről levont tapasztalataival. A bajt nem tartja szerfelett ritkának, csak a közegek hamaros elzavarodását okolja gyér felismeréséért. Eseteiben több-kevesebb, kezdetben a peripherián fellépő, majd innen a centrum felé szaporodó, de a mac. luteát és papillát mindig kikerülő, sárgásvöröses éles határú, szabályos, köralakú foltokat látott egész Vo-od papillányi nagyságban, melyek körül nincs pigmentezett szél, hanem közöttük a szemfenék egyenletesen barnásán pettyezett. A sárga foltocskák sohasem folynak össze, gyakran középükön egy durva pigmentrög látható, hosszabb fennállás után. Felettük helyenként tisztán lehet a retina ereit elhúzódni látni. Egy esetben ezeken kívül hosszúkás sárgás-vörös, terjedelmesebb foltok is voltak észlelhetők szintén peripheriás elhelyezéssel. Fellépésük idejére vonatkozólag állítja, hogy egy esetben már másfél hónappal a sympathiás gyuladás kitörése után látott egynéhány foltocskát. A baj javulásakor szerinte csak a foltocskáknak nagyságbeli és számbeli gyarapodásának megállapodása észlelhető s ebben ellenkezik Eversbusclisal, ki egy esetben állítólag teljes visszafejlődést látott. Klinikai lefolyásukban mindhárom eset aránylag jóindulatúnak tűnik fel, a mennyiben mind a három beteg rendes felszivató, higanykenöcsös kúra után jelentékenyen javult visus szál és megbékélt szemekkel távozott. A kivett három halhúsnak általa eszközölt kórszövettani vizsgálatánál számos oly helyet talált, hol a chorioideából kiindult és a megszakítatlan lamina vitreán át történt leucocytabevándorlás és epitlieloiű-sejtburjánzás folytán kiemelkedő s a kisebbeknél a változatlan retinát maga előtt csak kiboltosító, a nagyobbaknál annak pálczikacsap-rétegét tönkretevő, kerek gócz foglalt helyet. A góc-zok egymagvú fehér vérsejtekböl és epitheloid-sejtekböl állnak, egy esetben nehány óriássejttel. A gócz alapján a pigmentepithel meg van szakítva s tetején néhol egy-egy egyedül álló, orsóalakú pigmentsejt ül. A szem ipari megbetegedéseit foglalja össze Hanke Vidor. Az igen gyakori ipari conjunctivitisek okai poros füstös levegő, állandóan szabadban való tartózkodás és állati bomlási gázok ; van ezenkívül ezen conjunctivitisnek egy nálunk ismeretlen faja. Ez Anglia, Hollandia, Dél-Francziaországban jáczint- és tulipánhagymát tenyésztő-telepeken fordul elő tömegesen, apró kristálykák és a thrombidium autumnale lárvái által okoztatik. A szarúhártya ipari betegségei: 1. kőszilánkokkal való impregnate kőbányák munkásainál; a szemcsék számosak, igen linóinak, a szemrésnek megfelelően felületesen ülnek; 2. a kalaposok, övszerü szarúhártyahomályai a szemrésben fekvő sárgás-barna foltok, melyek sondával tapintva kemény lemezeknek tűnnek fel ; sajátságosán elváltozott epithel, melybe nyúlszőr darabkák vannak beékelve ; 3. a pseudopterygium; 4. osztrigák felnyitásával foglalkozók szarúhártyafekélye. Ez igen sajátságos, igen gyorsan fejlődő, feltűnően fehér, éles határú, csupán a mélybe terjedő fekély, mely panophthalmitishez vezet; az osztriga héjából a szembe pattant szilánk valószínűleg cheraiai úton hat; 5. a nitronaphtalin az epithel és a felsőbb parenchymás rétegek igen jellemző barnás-zöldes elszíneződését okozza; a chagrinirozott felületen egyes átlátszó hólyagocskák különböztethetők meg; a mélyebb rétegekben szürke, hullámos függélyes és ezeket keresztező vonalak észlelhetők; 6. az anilinfekete a bulbáris kötöliártya intensiv barna elszíneződését okozza a szemrésben ; a szarúhártya itt sepiabarna, zavaros és kis átlátszó hólyagoktól egyenetlen felszinü. E két utóbbi keratitisnél a káros anyag gázalakú. A therapiát illetőleg a köszilánkok
