Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
37!) vidékének legsúlyosabb trachoraásai megfelelő kórházi ápolásban, szakszerű gyógykezelésben, mütevésben stb. részesíthetnek. Könnyen ki lehet számítani, hogy talán inkább megtakarítással járt az államkincstár részére a trachomakórház fenntartása. Ha ugyanis azon betegek, kik JO3,4 év alatt a trachomakórházban ápoltattak, közkórházakban ápoltattak volna, a mint hogy ilyenekben kellett volna őket ápolni, hiszen kórházi kezelésre voltak utalva vagy ilyenre szükségük volt, akkor — csak 150 fillér napi ápolási díjat véve alapul — az ápolási díjak 22,724 korona 18 fillérrel többet tettek volna ki, mint a mennyit a trachoma-kórház összes fenntartási költségei az egész lO3/) év alatt kitettek. Pedig a legtöbb vidéki kórház ápolási díja jóval magasabb a 150 fillérnél, a budapestiekről nem is beszélve. Teljes joggal mondhatjuk tehát, hogy a szegedi állami trachoma-kórház fenntartása az államkincstárra nézve nem hogy teherrel járt volna, de legalább 22,000 korona megtakarítást eredményezett, vagyis valamivel többet mint azt, a mit mi mint megtakarított összeget tényleg a szegedi kir. adóhivatalba beszállítottunk. És mi volt az én hasznom? Anyagilag semmi. Kimutathatom könyveimből, hogy mennyivel kevesebb szembeteget kezeltem én magángyakorlatomban a trachoma-kórház megnyitása óta mint azelőtt. — Ezek a szegény emberek ugyanis, a kiknek talán nem is igen volt miből fizetni, de ha volt is, szívesebben nem fizettek, előnyösebbnek tartották magukat általam a trachoma-kórházban ingyen gyógykezeltetni, mint hogy ezt magánrendelésemen pénzért tegyék, én pedig azon törekvésemben, hogy a trachoma-kórház minél jobban megfeleljen rendeltetésének, túltettem magamat az anyagi veszteségen. Elmondhatom tehát, hogy „a mit nyertem a réven, elvesztettem a vámon“. — Ha azonban haszonnak nevezhető azon tudat, hogy az ember egy nagy város és vidéke közegészségügyének javításán saját szakkörében eredménynyel közreműködhet, ha haszonnak nevezhető közvetlen szolgálati főnökeimnek, az országos trachomaügyi felügyelő, később a trachomaügyi kormánybiztosnak elismerése, ha haszonnak nevezhető a szegény betegek hálálkodása és nem mindig kikerülhető kézcsókolásai: ilyenekben bőven volt részem. A pterygium pathologiájához. Irta: Falta Marczel dr. szem- és fülorvos, Szegeden.1 A pterygium az általa okozott tünetek alapján négy szempontból jön megítélés alá. A látást ronthatja, a szem mozgását akadályozhatja, hurutos, izgalmi állapotot idézhet elő és végül torzítást képez. A míítevő beavatkozást illetőleg, rendszerint azzal a javaslásokkal találkozunk, hogy a megállapodott pterygiumot, ha az egyébként kóros tüneteket nem okoz, nem szükséges eltávolítani, hacsak kosmetikai szempontból nem, a továbbfejlődő pterygium pedig okvetlenül eltávolítandó. És tényleg, a dolog úgy áll, hogy mindenki osztja azon nézetet, hogy ha a pterygiumon a tovahaladás, a továbbfejlődés ismert jelei jelen vannak, a mütevés indicatioja feltétlenül fennáll. A megállapodott pterygiumról már 1 Előadta a magyarországi orvosok és természetvizsgálók XXXIII. vándorgyűlésén, Szegeden.
