Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
A bejárók illetősége. A bejáró betegek túlnyomó része szegedi illetőségű vagy ha vidéki illetőségű is, de Szegeden lakó volt. A betegek egy kis része a közeli községekből járt be az ambulancziára. A bejárók kora. A bejáró betegek kor szerinti megoszlását a következő táblázat tünteti fel. A bejárók közül volt: 0-10 éves 10—20 éves 20-30 éves 30—40 éves 40—50 éves 50-60 éves 60—70 t 70 éven || x éves j felül Összesen 1203 1198 840 362 219 172 118 57 ! 4169 A bejárók foglalkozása. Foglalkozásra nézve a járólagosan kezelt trachomások közül volt: Gyermek 376, tanuló 1138, földmíves 450, munkás és napszámos 693, cseléd és béres 507, gyári munkás 124, czipész 113, vasúti alkalmazott 72, kőműves 68, szabó 53, kovács 50, varróleány 42, asztalos 41, hajós 26, ács 24, kereskedösegéd 22, zenész 18, rendőr 18, pék 18, fuvaros, kocsis 15, borbély 15, szobafestő 14, mészáros 12, nyomdász 10, hivatalnok 10, kalapos 9, kefekötö 8, szíjgyártó 8, pénzügyőr 8, hajós 7, kádár 7, köteles 6, molnár 6, fazekas 6, pinczér 5, bádogos 5, köszörűs 5, kárpitos 5, rézműves 4, üveges 3, mézeskalácsos 3, papucsos 3, hordár 3, különféle iparágakból 1—2. Ezek szerint a kerületi orvosok által beküldött tanulóktól eltekintve a trachoma leginkább a földmíves, munkás, napszámos és cselédnép, azután az iparosok közt van elterjedve. Gyógy eredmény. A bejáró betegeknél elért gyógyeredményt illetőleg csak általánosságban mondhatom, hogy azokat, kiknél a teljes restitutio in integrum helyreállott, a további bejárás alól felmentettük, esetleg még időközönkénti ellenőrző vizsgálatra berendeltük. Javultan azokat bocsátottuk el, kiknél a gyógykezelés által jobb gyógyeredmény már nem volt elérhető. A betegek nagy része, a mennyiben önként jelentkező volt, maga maradt el, mikor az elért javulással meg volt elégedve és a további bejárást terhesnek találta. Ezek később, ha szembajuk kiújult, önmagáktól jelentkeztek ismét. A legtöbbje hónapokig, némelyik évekig is járt be szorgalmasan és nagy kitartással az ingyenes ambulantiára. Voltak a hatóság által beutaltak közt kisebb számmal hanyag és renitens elemek is, kik, miután gyógykezeltetésüket igazolni nem tudták, a rendőrhatóság által megbirságoltattak. Ezek azonban nagyon ritka esetek voltak. * ^ * Ezekben igyekeztem az állami trachoma-kórház eddigi működését a rendelkezésemre álló hiteles adatok alapján történetírói hűséggel ecsetelni. Nem hallgattam el semmit abból és nem tettem hozzá semmit ahhoz, a mit ezen czélom elérésére felhasználhattam. Nagyon érdekes volna számszerinti adatokkal kimutatni, hogy mi volt a a trachoma-kórház 11 éves működésének eredménye, milyen hatással volt az Szeged szab. kir. város és vidéke közegészségügyének alakulására és javulására a neki kitűzött kis téren ? Ehhez azonban olyan adatokra volna szükségünk, melyek beszerzése a mi hatáskörünkön kívül esik. Tudnunk kellene 20 évre visszamenőleg, hogy hány trachomás volt Szegeden 1884-ben, tudnunk kellene, hogy azóta évenként hány uj trachoma-eset fordult elő, hány ember gyógyult meg trachomájából és hány emberi szem vakult meg trachoma és hevenytakaros kötöhártyalob következtében, mert ez utóbbi szembajt is leginkább a trachoma-kórházban kezeltük. Ha azután az 1884—1894,-i évtizedre eső számokat összehasonlítanánk az 1894—— 1904.-i évtizedre esőkkel és így
