Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
365 Azt hiszem teliát, hogy ezek az én vizsgálataim, melyeknek támogatására örömmel használtam fel Borbély dr.-nak többször idézett adataiból 379 esetre vonatkozó feljegyzéseit, világosan bizonyítják, hogy az emberi szem rendes, átlagos látási élessége Jcb. 50 acuitásnak, Snellen szerint V—1'4 = = =V'2==“" ^ = —' ■nek felel meg. Viszont ezek szerint abban sem 5 4'23 3'57 lehet semmi kétségünk, hogy ez átlagos látási élességnek a Snellen-féle 6 1 V = — csak vagyis V=0'7-ed részét teszi.1 6 >2 Míg tehát Snellen azt állítja, hogy átlagosan a rendes emberi szem tí m. távolból nem ismer fel kisebb betűt, mint olyant, a melynek alapja és magassága 8’73 min., vastagsága pedig 1'75 mm., addig Javai elméleti okoskodása, az én 408 esetben végzett méréseim, melyeket Borbély dr. esetei is nagyban támogatnak, azt mutatják, hogy 6 m.-röl már 6'1 mm. alappal és magassággal biró 1'22 mm. vastag betűt is fel képes az átlagos, rendes emberi szem ismerni. Végül nem tudom elhallgatni, hogy már régen elkészítettem elméletileg a látáspróbák egy olyan sorozatát, a mely Javai V 2 arányában geometriai haladványban kisebbedik, s a mely 8 sorból áll és a melynél az egyes sorok laikusok számára is könnyen érthetöleg nevezhetők el. Én transparens lapot gondolok, a mely 7 m.-röl (3'5 X 2 pro plantükör) olvastatandó. Ezt a sorozatot épen az a körülmény jellemzi, hogy minden következő második sor felismerése kétszer annyi látási élességet jelent, mintha az illető csak a felette levő második sort ismeri fel. Így nevezzük a Snellen-féle Visus-rendszerben V = ennek kétszeres V = 2 = lehet igen jó, a jó látásnak fele o 1 jó látásnak, (*-á) pedig elég jó látás. Igv képezhetjük lefelé az igen szócskával V “75-ból, mint alaplb ból, ha azt gyenge látásnak nevezzük, ennek felét kitevő látási élesség száigen gyenge ^V = J látási élesség kifejezését. V = 0'25 = tompa mara az 1 Ha tehát a fenti értéket, (A 50) = 7 A 7T = 6 A 8'33 = 5 A 10 vagyis Snellen 7 szerint V — — = 74 = 72 vesszük fel rendes, normális látási élességnek, akkor világos, hogy ez értekezés bevezetésében fejtegetett tételt most már oda kell kiböviteniink, hogy a szem rendes látási élessége mellett a közeli munkánál, közönséges nyomtatás olvasásakor (Csapodi VII, pro d = 1-25) azt, a mit T25 X V‘2 = T79 m.-röl is felismer, 0'33 cm.-ről nézi, tehát a határszögnél (42*55" =U'71‘) ö'33-szor nagyobb szög alatt, vagyis 3' 47"-nyi szög alatt látja. Míg a valamivel nagyobb nyomtatást (Csapodi VIII) (pro d 1*5) eredetileg rendes látási élességgel 2T6 m.-röl is meglátná, de ha 0‘33-ról nézi, ez szemében nem 42'55" vagyis a határszög alatt jelenik meg, hanem ennél 6'54-szer nagyobb szög keletkezik azokról a betűkről szemében (278" — 4 64'), vagyis ez utóbbi esetben az illető az átlagos látási élességnek csak — -od részével dolgozik, b Talán ez szolgál annak magyarázására, hogy akárhányszor mily megdöbbentő kevés látási élesség elég ahhoz, hogy valaki súlyosnak látszó szemmunkát végezzen. Bővebben foglalkozva a kérdéssel, még arra is rá kell jönnünk, hogy az olvasás nem csupán a szem munkája, hanem egyszersmimd szövevényes szellemi munka, melynél a kitalálásnak legalább is annyi szerep jut, mint a látási szög nagyságának.
