Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-10-05 / 3-4. szám
359 jogosíthat fel arra, hogy ily korlátolt számból végérvényes következtetéseket vonjak, másodszor a két táblázat, melyet a vizsgáláshoz használni voltam kénytelen, nem volt egymással egyező.1 így megesett az, hogy valaki reáesö fényben egyetlen hiba nélkül olvasta a V = l'45-nek megfelelő sort, és pedig a nehezen felismerhető betűket is, (B, S), de már a V=l'75-ben igen sok hibát ejtett, bár T, L, V betűket itt is felismerte. Ennek látási élességét V — 1'45-ben kellett megállapítani Ugyanez áteső fényben egy hibát sem követett el V = 1'6-nak megfelelő sor olvasásánál, sőt jobban olvasta a V=l‘8-nak megfelelő sort, mint ráeső fényben az 1‘75-öset, így legalább V- 1'6, de néha V=1‘8 került szembe a reáeső fényben kapott V=l'45-el. Kívánatosnak tartom tehát, s a magam részéről nem is tettem le erről a tervemről, hogy egyrészt sokkal több esetben legyen a reáesö és az áteső fényben megállapítható látási élesség eredménye összehasonlítva, de azt is, hogy ez az összehasonlítás kicsiny ugrásokban, esetleg tized-értékekben (Snellen szerint), vagyis O'ö acuitásokban (7 m.-röl vizsgálva), és egyforma méretű táblákon történjék. Arra a tapasztalatomra is felhívom itt az érdeklődök figyelmét, hogy transparens megvilágításnál annál magasabb látási élességet mutathatnak ki, mentői jobban gondoskodnak arról, hogy a betűk kihúzott teste teljesen sötét legyen, hogy az semmi, még a legcsekélyebb mennyiségű fényt se bocsássa át. En ugyan csak a transparens papírnak egy oldalára nyomdafestékkel nyomtatott tekercset alkalmazom az Universal-Examinatoromban ; de a mint arról helyenként lekopik a fel- és leesavarás következtében a festék, azt utána kell pótolni. Nem okozhat különös nagy költséget az sem, hogy egyetlen (pl. a latin betűs) sorozat lemezét a túloldalon látható szélek kitöltésével újra tussal befestessük, mikor az így igazán átlátszatlanná vált betűk áteső fényben láthatóságban sokat nyernek, vagyis sokkal könnyebben válnak felis in er h etö k k é. A fentieket összegezve, azt mondhatjuk, hogy áteső fényben nyert eredmények úgy aránylanak a reáesö fényben nyert eredményekhez, mint 1‘441 :1'397-hez, vagyis hogy a Snellen-féle * =1 látási élességnek (a fali b próbák segélyével) V = —— == 1'03 látási élesség felel meg áteső fényben o*lo való vizsgálásnál.1 2 Nézzük már most, hogy áteső-égfényben végzett nagyobb számú vizsgálásom milyen eredményre vezetett. Ilyen vizsgálatnak 408 esetben államvasúti alantas alkalmazottak ép szemeit vetettem alá; a vizsgálat ideje 1904. julius hónapjától terjedő 9 hónap volt 1905. márcziusáig; a vizsgálatra a késő délelőtti órákat használhattam fel: átlagosan 11 órakor délelőtt 1 Ilyen táblázat készíttetése nagyon könnyű, de nagyon költséges dolog. Egy sorban sok betűt, de legalább sok különböző sort keli rajzoltatni. Az Universal- Examinator kiállittatását is épen a 7 teljes sorozat, melyek mindegyike 16 sort tartalmaz, tette tragicusan drágává: a rajzoltatás és a sokszorosítás olyan költségeket okozott, melyek sohasem térülnek meg, s a melyek épen nagyságuk által elveszik a buvárkodónak kedvét. 2 Viszont pedig V == —= 1 (transparens vizsgálással) reáesö fali próbákon 0-97 = látási élességnek felel meg.
