Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-10-05 / 3-4. szám

340 A fenti adatok alapján készült trachoma térképet megtekintve, azt látjuk belőle, hogy a dunántúli és délmagyarországi trachomaterület nagyjá­ból ugyanolyan kiterjedésű, mint a milyennek 10 év előtt Feuer találta, az erdélyi már jóval nagyobb. A legfeltűnőbb eltérést azonban az északi trachoma­­teriileten találjuk. Már a ministerium által megejtett vizsgálatok is évek előtt kimutatták, hogy a trachoma Nyitrából és Trencsénböl beterjedt a szomszé­dos Turócz, Liptó és Árva megyékbe, most pedig a kivándorlási adatok alapján azt látjuk, hogy úgyszólván Magyarországnak egész északi része, Nyitrától Mármarosig meg van fertőzve. Átlagosan véve ezen megyék lakos­ságának 2°/o-a trachomás és csak elvétve akadunk trachomától egészen men­tes területekre; ilyenek Árva megyének trsztenai járása, Abaúj megyének csereháti és Ung megyének perecsenyi járása. Trachomától mentes egész Heves megye, két járás kivételével Borsod megye, Szabolcs és Szatraár me­gyéknek túlnyomó része és egész Ugocsa megye. A többi területeken 0'7—5'4°/o jg változik a trachomások száma; a 18 északi megyéből összesen 13,709 ember került vizsgálat alá s így egy megyére átlagban 760 ember esik, a mi elég nagy szám ahhoz, hogy belőle következtetéseket lehessen vonni. Eltekintve a régóta ismert trachomaterülettől, (Nyitra-, Trencsén-, Turócz-, Liptó , Árva- és Barsmegye), a melyben a trachomás lakosok arány­száma 3—o°/o körül van, megállapíthatjuk, hogy az északnyugati megyékben is vannak egyes járások, a melyekben a trachoma a 2°/o-os átlagot jóval meghaladja. Különösen feltűnő, hogy máskülönben aránylag kevéssé fertőzött vidéken egyes járásokban a trachomások arányszáma feltűnően magas. így pl. a Borsodmegye északi csúcsát képező szendrői járás 430 kivándorlója közt 13 trachomás akadt (3%), csaknem valamennyi meglehetősen súlyos eset. Egy másik ilyen erősen fertőzött terület Abaújmegyének füzéri és Zemplénmegyének ezzel szomszédos gálszécsi járása. Az előbbiben 4‘4°/o, az utóbbiban csaknem 3° o a trachomások arányszáma. A trachoma sajnos észak­ról már a Tiszántúlra is átterjed s a máskülönben egészen trachomamentes Szabolcs és Szatraármegyéknek egyes járásait is megfertőzi. Sőt pl. a Szabolcs­­megye északi végén levő tiszai járásban a kivándorlók 4° o-a trachomás. Ezen járás Zemplénmegyének bodrogközi és Beregmegyének munkácsi járásá­val együtt nézetem szerint a kiterjedt északnyugati trachomavidék góczpont­­ját képezi, Hogy az egyes járásokon belül a különböző községek mily mértékben fertőzöttek, arról, mint említettem, az eddigi adatok nem adhatnak felvilá­gosítást, de bizonyos, hogy sok helyütt a trachoma eloszlása igen egyen­lőtlen, egyes községek erősen, mások alig fertőzöttek. Így például a már említett szendrői járásban Szalonna és Abod községek 26 kivándorlója közül 6 volt trachomás, míg a kettő között fekvő Szendrőröl jött 96 ember között csak 1 trachomást találtam (Megyjegyzendö, hogy a trachomások más-más családokból valók voltak.) Ilyen adatok különös figyelmet érdemelnek, mert ezek útján nyomára jöhetünk egyes kis rejtett trachomagóczoknak, mielőtt még belőlük a ragály a szomszédos vidékeket is megfertőzte volna. A kiván­dorlók vizsgálata alapján ily kisebb tracliomagóczokat gyanítok a következő helyeken : Szepesmegye késmárki és ólublói járásainak egymással szomszédos részein: ugyanis Felső- és Alsórusbach, Forbasz, Toporcz, Maldúr és Holló­­lomnicz községek SO kivándorlója közül 8-an voltak trachomások (10° o). Gömörmegyében Alsósajó, Henczkó és Veszverés községek 32 kiván­dorlója között 4 trachomás akadt, mig a járás (rozsnyói) egyéb községeiből való 178 kivándorló között egy sem.

Next

/
Thumbnails
Contents