Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-02-12 / 1. szám
13 Iridectomia végeztetett 29, Koremorphosis 7, Keratoplastica conjunctivalis 3, Sphincterolysis 2, Tenotom. m. recti sup. 1, Ablatio staphylom. 1 szemen. A sclera betegségei. Episcleritis összesen három esetben fordult elő a klinikai betegeknél. 18 éves férfi. Lues hereditaria vagy acquisita nem mutatható ki. 22 éves férfi. Lues hereditaria. Keratitis sclerotisans complikálja a kórképet. 53 éves nő. Anamnesis luesre nem nyújt támpontot. b) A lencse betegségei. Közli: Barlay János dr. A szem betegségei között a lencséi tekintélyes helyet foglalnak el. Az ellenük végzett különféle operálási eljárásokkal legtöbb esetben hatalmunkban van a beteget ismét munkaképessé tenni s őt a társadalomnak mint hasznavehető tagot visszaadni. A hályogmütéteknél alkalmazott eljárások sok megfigyelés, beható észlelés és hosszú tapasztalások eredményei gyanánt tevődtek össze és épen ezért a hályogműtétek azok, melyek legjobban érdekelnek, nevezetesen azok kivitele, az utókezelés módja, sikerei, eredményei, de viszont balsikerei is, mert fentiek mindegyikéből bő tanulságot menthetünk. Az egyes adatokat hasonlóan a múlt évihez a hályogműtéti módok szerint csoportosítottam, egyúttal megjegyzem, hogy a sterilizálást, a műtétekhez való előkészítést, a műtétek kivitelét illetőleg a múlt évihez képest lényeges változtatás nem történt. Az utókezelést azonban némileg változtattuk. 1898 óta a Hjort-féle kissé módosított nyitott sebkezelést kultiváljuk, feltűnt azonban, hogy a mi beteganyagunk a nyitott sebkezelés áltál támasztott igényeknek nem felel meg minden tekintetben. A betegektől ez utókezelés fejlettebb intelligentiát követel; az operálás után néhány órával a karosszékban ülő és a rákövetkező napon csak Fuchs-féle védőrácscsal ellátott beteg úgy látszik szinte kicsinyeli a rajta történt műtéti beavatkozást. Kelleténél bátrabb lesz és daczára a felügyeletnek, elfelejtkezik arról, hogy ő tulajdonképen beteg; nyugtalanul viselkedik, minduntalan próbálja, mennyit lát, a rács alá nyúl, sőt azt le is veszi, s a gyakori sebrepedések okait egyrészt a rácsnak éjjelen át elcsúszásában, részint a beteg nyugtalan magaviseletében kell keresnünk. Azon nem tudom honnan származó balhit „hogy szemoperálásnál kiveszik a szemet s utána ismét visszateszik“ sokat arra késztet, hogy ujjaival meggyőződjék operált szemének jelenlétéről. Jól ismerjük e fájdalmas meggyőződés következményeit. Ilyen és ehhez hasonló okok késztettek a nyitott sebkezelés szigorítására. 1 Az operálás után a beteg nem operált szeme be lesz ragasztva, az operált szeme Arlt-féle kötést kap. Műtét után 3—4 óra hosszat nyugodt hátonfekvést kívánunk. A rákövetkező napon a nem operált szemet nyitva hagyjuk, az operált 48 órán át éjjel-nappal Arlt-kötés alait van. Ezután a 8. napig az operált szemre nappal rácsot, éjjelre Arlt-féle kötést alkalmazunk s ezentijl sötét védőüveget kapnak. A betegek sima 1 Lásd Grósz Emil „A szent Rókus-közkórház szemészeti osztályának működése az 1901. évben. Orvosi Hetilap 1902. 2.
