Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
91 ö V = —- = 0'1-nyi látóélesség is 3'4370 Acuitásnak felel meg), úgy látszik, ou hogy érdemes vele kissé bővebben foglalkoznunk. Milyen nagy az 1 m. távolságban levő alapbetiiröl szemünkben keletkező szög ? 1 1 * Hav = ——-—, és v = —, akkor cc = 34‘376 = 34' 22". 34'37o a Ez az alapbetií 34'376 m.-röl ismerhető fel : ebből a távolságból keletkezik l'-nyi szög róla szemünkben: lm. távolságból azonban 34‘376' = 34'22"nyi szög támad róla. Az alapbetií rögtönzött rajza itt látható: A Snellen-féle elmélet leglényegesebb pontja tehát épségben van tartva, vagyis l' = angulus limitis discernemli. Ha V=l, akkor illetőleg ö 34*376 '———-al kell szemben államink, vagyis d = 34‘376, ebben a távolságban 34'376 kell az alapbetüt felismernünk, a mely alapbetií épen ebből a távolságból képez l'-nyi szöget szemünkben. Ez az egységnyi V pedig megfelel 34'376 Acuitás-egységnek. Ha fele olyan vastag (széles és magas) betűt ismer fel a szem egy in. távolról — akkor két A-sal van dolgunk, vagyis A 2-vel. Ennek 2 1 Vértéke-, , a mi azt jelenti, hogy a fél centimeter vastag betűt 34'37b 17'188 1 m. távolból 17'188'-nyi szög alatt látjuk, illetőleg az 17' 188 m.-röl képez szemünkben l'-nyi szöget, a mi pedig a felismerés határa. Ha tehát az acuitás-egységek absolut számát tekintjük (mikor a látás távolsága mindig 1 m.), akkor bizonyos cm. vastag betűhöz A n Acnitás egységnyi látási élesség fog tartozni: az ehhez tartozó látási szöget pedig úgy kapjuk meg, ha 34‘376'-ot vagyis D'-et — mint a mely az alapbetií látási szöge is 1 m.-röl — elosztjuk n-nel, az absolut Ámítások számával. Ez a hányados (34'376:n) fogja megadni a felismerési távolságot is, azt a távolságot, mely-
