Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
68 nemcsak a betegek vizsgálásában s kezelésében segédkezik fáradhatatlanul, nemcsak az egymagára nehezedő administrativ teendőket s inspektiós szolgálatot lelkiismeretesen és pontosan teljesíti, hanem fennmaradó kevés szabad idejében tudományos törekvéseimben is minden erejével támogat. Az osztály most már nemcsak pontos kórleirásokkal rendelkezik, hanem a felgyűlt kis kórboncztani gyűjtemény feldolgozása is folyik. Nem rajta múlik, hogy a nap csak 24 órából áll s idejének túlnyomó részét természetesen a mindennapi munka foglalja el. Az osztály működésében az oktatás jelentékeny szerepet játszott. Egyetemi hallgatóim egy töredéke ide is követett s igyekeztem a személyes működésükre is tért nyitni. Abban, hogy egyetemi előadásaimat teljeseu az osztályon tartsam, meggátolt az osztály egyoldalú jellege, azon körülmény, hogy délutáni előadást (más időben nem jut idő a tanrendben) a távolság s világítás miatt ott tartani lehetetlen s főleg az oktatás eszközeinek hiánya. Annál intensivebben igyekeztem kihasználni az alkalmat a már gyakorló orvosok továbbképzésére. A szünidei orvosi cursus B csoportjának hallgatóinak is tartottam az osztályon demonstrálást, de a fösúlyt a junius hóban vidéki, községi kör- és tisztiorvosok számára megtartott trachoma-tanfolyamon nyugodott. A résztvevők úti költségét s napidíjait 2 hétre (á 8 kor.) a belügyi tárcza fedezte. Bár ezúttal csak 6 vármegye területéről kértük be a jelentkezéseket, mégis 146-an jelentkeztek, sajnos a helyi viszonyok miatt ezúttal csak 25 kollegát vehettünk fel. A tavaszkor és őszkor megtartott tiszti orvosi vizsgák alkalmával az osztály a jelöltek rendelkezésére állott, hol délelőtt saját magam, délután a segédorvos úr — természetesen díjtalanul — demonstráltuk a betegeket s igyekeztünk a tiszti orvosra olyan fontos trachomadiagnostikájába s therapiájába kollegáinkat bevezetni. A lefolyt év tapasztalatai megerősítettek ama meggyőződésemben, mely már poroszországi tanulraányutam alkalmával megérlelődött bennem, hogy a központban elhelyezett trachoma-osztálynak szerves kapcsolatba kell jutnia az egyetemi szemklinikával. A belügyi kormányzat által elfogadott programra szerint a trachoma gyógyítása súlypontjának a helyi orvosokon kell nyugodnia. Ilyen körülmények között feltétlenül szükséges, hogy az orvosok már egyetemi éveik alatt kellő jártasságot szerezzenek e baj diagnostikájában s gyógyításában. Viszont a gyakorló orvosok továbbképzése s a vidéki szemkórházak vezetőinek alapos kiképzése csak ott történhetik kellő alapossággal, a hol az összes szembajok tanulmányozására nyilik alkalom s a hol az oktatás eszközei s kellő segédszemélyzet rendelkezésre állanak. A szemklinika mai tarthatatlan elhelyezésén okvetetlenül segíteni kell, ez alkalommal kell a felvetett kérdést is megoldani. Addig is Eötvös József tanácsa értelmében, ki azt tartja „hogyha az ember szorgalmas akar lenni, akár egy nyújtódeszkán is lehet dolgozni igyekeznünk kell az adott viszonyok között is elvállalt kötelességeinknek megfelelni. Hogy az ilyen munka azonban mennyi idő- és eröveszteséggel jár, azt csak az tudja megítélni, a ki megpróbálta I
