Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
ilyet épen nem tartottunk, tehát a meggyógyulásnak csak 19 esete jutott tudomásomra. A múlt évben kétszer is beidéztük az elmaradottakat s ezután évenként ü—3 Ízben ez mindig meg fog történni A kórházban kezelt, felvett trachomások száma e 13 év alatt összesen 2362-re ment s közöttük 178 volt helybeli, természetesen csak súlyos esetek. A felvettek meggyógyítása sokkal inkább függ tőlünk, mint az ambulánsként kezeiteké; rajtok minden eljárást gyakorolhatunk a mi szükséges és náluk ki van zárva az otthonnak, a munkának és sok más káros befolyásnak hatása. De — mint néhány már előbb közölt szám mutatja — a gyógyultak arányszáma (24'8°/o. mert g év alatt 1589 felvett trachomásból meggyógyult 39ö) mégis alacsony, mert a benntöltött idő egészen a betegtől függ. Magyarázom a bennmaradás szükségét, ha korán akar valamelyik távozni, de nem erőltetem, így a benntartózkodás ideje rövid, de szívesebben jönnek többször vissza (nem sokszor), minthogy a családjoktól egyszerre sokáig távol legyenek. Igen számos esetben látjuk utólag meggyógyultnak az olyan trachomást, ki tőlünk bejegyzésünk szerint csak javultan távozott. Azt hiszem nem lesz érdektelen egy kissé beletekinteni a trachomások tömegének elemeibe s két mozzanat: kor- és nem szerinti eloszlás tekintetéből legalább egy kis időn át megfigyelem ezt a tömeget. Erre való az V. tábla, melyben az utolsó 3 év trachomásait osztotta csoportokra. Trachomások megoszlása kor szerint. a) A m b ii 1 a n s o k Életkor 0--5 5 — 10 10--20 20--30-40 40--50 ( 50-en felül íi nö íi 11Ö H nő fi nö fi nö íi nö tí nő 1901. 2 i 7 7 ^ i 2*2 43 6 11 6 13 ii 12 14 1902. — i 4 5 32 14 50 4 8 7 16 9 14 12 1903. i 2 3 4 37 22 i 49 16 11 9 16 6 I 24 18 Összeg— — 3 4 14 16 116 58 ! 142 26 30 22 45 26 | 50 44 b) F e 1 v e 11 bet ege k 1901. _ ' _ 1 G 26 38 44 8 25 12 15 20 19 15 1902. 1 — 2 4 21 23 40 16 14 9 19 17 28 16 1903. 2 3 6 33 30 34 16 20 17 26 16 30 28 Összeg— ... 1 2 6 16 o a0 91 118 40 1 59 38 60 53 77 59 Első tekintetre feltűnik a korosztályok szerint való nagy eltérés; míg a 10-dik éven alul alig van néhány trachomás, 10 éven felül a szaporodás óriási; a másik tíz évben még növekszik a számuk s azután 30 éven túl meglepő nagy esés mutatkozik s a legutolsó (igaz, hogy nagy) korosztályban, 50 éven felül, ismét szaporulat van látszólag. De nem kevésbbé feltűnő az, hogy a legtöbb trachoma-beteget szolgáltató két évtized — 10 és 30 közt — női ambulánst csak felényit, sőt felényit, sőt hatodrésznyit juttatott elénk mint férfit, de a felvett betegek közt lO—20-ig nincs különbség (sőt nő van több) s 20—30 évig az arány nem oly különböző, mint e korú járó betegek közt. Mi ezeknek az oka ? A magyarázat egyrészt az, hogy nagyok a korosztályok; ha évenként választottam volna