Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-01-31 / 1. szám

Megemlítem még, hogy kórházunk mai elnevezését akkor nyerte, mikor boldogult királynénk emlékét a hatóság egy jótékony intézet czímében is megörökíteni elhatározta.

— Azt gondolom, hogy az „Erzsébet-szemkórház“ mai állapotában fejlődését hosszú időre befejezte, apró javításokat nem számítva. Ezért jónak látom külső történetének ismertetése után röviden leírni épületeit s azok belső elrendezését.

A főépület kelet nyugati irányban nyúlik el a telek közepén, vége — hol a főbejárat van — az utcza-ajtótól mintegy nyolcz méternyire esik. Van

A a főépület földszintje, ai főbejárat, «2 mellékajtó, b váróterem, c vizsgálószoba, d kezelő, e laboratórium,/betegszobák, y tea-konyha.

D a főépület I. emelete, a segédorvos. b szertár s könyvtár, c operáló-szoba. e főápolóné, f betegszobák, ti fürdő.

benne, utcza felöli végétől kezdve, egy nagy váró-szoba, ülőpadokkal (minteg 50 betegre), fogasokkal s vízvezetéki csappal ellátva ; ebből nyílik: vizsgáló-szoba, nagy atelier-ablakkal észak-kelet felé s szemtükröző fülkével, a kezelő-szoba, álló íróasztallal, Uveglapos, irrigator-állványos műszer-asztallal, műszeres szekrényekkel, mosdóval stb. ellátva; belőle nyílik egy 6x3’5 m. terjedelmű laboratórium, górcsövezö, chemiai stb. szükségletekkel. A várószobából hátul ajtó nyílik egy kis térségre, honnan egy árnyékszékbe s az épület földszinti folyosójára lehet jutni, de ez utóbbi elzárható. Ily módon a járóbetegektöl használt összes helyiségek teljesen el vannak különítve a

& *-<