Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

próbatáblái előtt ült a vizsgálandó és pedig l'-nyira, míg a folyosó másik végéről ismert fényforrás jött mindig közelebb.

1 „

6

1

3

2V

6

16

6

1

5

1

2

4

6

32“

6

1

4

1

1

8

6

64

6

Sous vizsgálatait lladal optoraeterével végezte : de a megvilágítást csak nagyon szűk határok közt változatta 0'5 : 0'0i5= 1: 0*03 == 33'3 : 1.

Schnabel1 ugyancsak szürke üvegekkel végezett korlátolt számban vizsgálatokat saját szemein. Négy szürke lemezt használt, ezek egyforma színűek és vastagok voltak. Látási élessége egy lemezen át 1, két lemezen át 0'66, három lemezen át 0'28 és négy lemezen át 0'10-re csökkent. A lemezek fényelnyelési coefficiensét, valamint az eredeti megvilágítás számértékét nem adja.

,Tavai2 3 4 és ugyancsak utána Giraud-Teulon hangsúlyozzák, hogy a látási élesség számtani haladványt mutató csökkenése a megvilágítás csökkenésének mértani haladványával tart lépést: ez volt egyik vezető oka annak, hogy Javai a látás élességének értékjelzésében a felület nagyságát akarta irányadónak tartani, a mi által a Snellen V ^ egyenlő lett volna ^-del és a

V egyenlő lenne -dal. A próbatáblák egyes sorai között még ma is a 4 1 b

V'2 értékcsökkenést (I. Albertottinál) követeli, a mi, által a d értéke 5, 7, 10, 14, 20, 28, 40, 56, 80. 112 és 160 volna.

Gohn-nak." 1879-es vizsgálatai a mi tárgyunkat nem igen érintik: ki mutat ugyan esetenkénti különbségeket, melyek gáz-, villany- és napfény által való megvilágításnál jelentkeznek a látás élességében, de ebből következtetést vonni azért nem szabad, mert a különböző fényforrások nem voltak egységre nivellálva. Csak azon esetben lehetne ezt az összehasonlítást elfogadni, ha pl. ugyanolyan gyertyaerösségíi megvilágítást tudott volna a látáspróbáknak adni pontosan villanytest vagy gázláng segélyével, a menynyire azok a napfény által meg voltak világítva. Itt is szükséges lett volna teljesen egyforma látási élességgel biró egyéneket összegyűjteni s ezeket a háromféle megvilágítás mellett vizsgálni.

Későbbi dolgozata4 már valóban ezzel a tárgygyal foglalkozik. Mielőtt az eredményeket sorolnám fel, megemlítem, hogy különböző, de kitűnő látási élességeket vizsgált: ezeket ő ős szemeknek (Uraugen) nevezi, melyek, úgy mint a vad népek szemei, még nincsenek a folytonos megerőltetés következ1 I>ie Hegleit. und Folgekrankheiten der Iritis, Knapp-Schweigger. Y. 1. pag. 115.

2 Essai stir la physiologic de la lecture. Annales d’Oc. 1879. Giraud-Teulon ugyanabban a kötetben.

3 H. Cohn. Vergleich. Messungen der Sehschärfe und des Farbensin. Arch. f. Aug. 1879. VIII. 408 és köv.

4 II. Cohn. Unters, über die Sehschärfe bei abnehmender Beleucht..