Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

292

függés mennyiségtani szabályba foglalandó.“ Ezt a tételt dolgozta ki Posch/ a ki kísérleteiben először azt az utat követte, hogy fekete vonalakból alkotott rendszereket figyelt meg, melyeket különböző távolságban elhelyezett lámpa világított meg. Ezt a lámpát egy sötét kamarába helyezte el (Duboaq által ajánlott szerkezettel: achromatikus lencsevetítővel) s a próbatárgyakat különböző, lemért távolságban a lámpával szemben felállított sötét felület elé tette úgy, hogy egymást be ne árnyékolják. Így a különböző tárgyak különböző megvilágítás alatt állottak, de a szobában mindenütt egyforma sötétség honolt.

A vizsgált közeledett a jelekhez és mihelyt ki tudta venni, hogy a vonalak mely irányban haladnak, megállóit. Ezt a távolságot lemérve, megkapta Posch a szemnek bizonyos megvilágítás melletti látási élességét. E mellett a módszer mellett azonban a szem érzékenysége a vizsgálat folyamán nagyban változott.

Másik mód, melylyel ugyanezt a czélt akarta elérni, abból állott, hogy különbözően megvilágított tárgyakat egy időben nézett egyformán sötét területről. Ez esetben a kísérleti berendezés úgy módosult, hogy több ilyen vonalrendszert állított a fénysugarak útjába, egymás mellé: majd episcotisler módjára kivágott korong lett mozgásba hozva a jelek előtt: a korong annál több fényt tartott vissza, mentői kevesebb és kisebb kivágás volt rajta. Ez az utóbbi berendezés ahhoz a tételhez vezette, mely vizsgálatainak eredményét képezi s a mely úgy hangzik, hogy a látás élessége kissé gyorsabban növekszik, mint a világító erő logurithmusa.

Ugyanilyen eredményre jutott Posch azzal a harmadik módszerrel is, melyet Aubert is alkalmazott s a mely a Jaeger-féle tábláknak különböző világítás mellett való olvastatásában állott. Posch különben újólag felemlíti, hogy Aubert-világításbeli különbségek érzékelésénél és nem a tárgylátás vizsgálásánál jutott arra az eredményre, hogy az a világítás logarithmus-értéke szerint csökken. Ez a törvény tehát ellene mond Fechner psychophysiologikus törvényének, melynek értelmében a világításbeli különbségek érzékelése, de vonalrendszerek felismerése is független kellene, hogy legyen a megvilágítás intensitásától. Poschnak egy sorozata például:

(10 :

7 071 =

i 41;

V- = 1-41)

100......................

. 1

(10 :

5

2 ;

22 = 4 )

7-071 ....

2

(10 :

3 33

3 j

23 8 )

5-0......................

. 4

(10 :

2-5

4 ;

2i —16 )

3536 .....

. 8

')’í\

1

megvilágítás, vagyis : ezek viszonylagos értékek, melyek nem vonatkoznak arra, hogy mennyi illetve mekkora megvilágítás mellett mekkora a látás élessége.

Egy másik sorozata :

Relativ fényerősség E

(Kel. Beleuchtungsstärke) (látás élessége;

400 ...................................... 1-000

200 ...................................... 0-820

100..........................................0-714

50 ...................................... 0-071

25...........................................0418

125 0-291

0-25 ................................. 0-200

3-125.....................................0150

1 Pouch. Über Sehschärfe u. Beleuch. Arch. f. Augenh. V.. 14—49.. 187(>.