Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

•287

Aubcrt1 idézetét is fölemlítem, a ki szerint a porosz hadseregben fennállott egy régi rendelkezés, hogy az ébresztőt csak akkor szabad elfújni, ha a szürkületben a „nyomtatott hetüku már olvashatók valának. Magyar ember a szürkületről azt mondja, hogy „már nem lehet a farkast a kutyától megkülönböztetnil£.

Mayer Tóbiás'1 2 3 * göttingeni csillagász azt vizsgálta, hogy saját szeme bizonyos vonalakból rendszeresen összerótt alakokat bizonyos megvilágítás mellett milyen távolságból „lát meg.u E czélra sötét teremben egy gyertya fényénél, mely fél láb távolságra volt a próbajelektől, — megállapította a távolságot, a melyből még tisztán látja azokat, majd fokozatosan távolította a fényforrást — végül 13 lábnyira, — mikor is a kezdeti megvilágításnak ('2 lábról) 676-od részével voltak csak a próbajelek megvilágítva {mv megvilágítás; t = a

fényforrás távolsága.) mv— t = - ; mv — 2; (t 13, P — 169) :

t — ^ — T (egység); mv — 2 = MV (— Egység). Ez az t) láb a 13 láb

maximális távolsághoz úgy aránylik, mint 1 : 26 ; T : 26 T — 1 : 26 ;

mv j ; de 26 féllábnyi távolságról a megvilágítás már — M V, vagyis

Mayer Tóbiás soi’ozata csakugyan 1 : 676-ig terjedhetett. E sorozat egyes tagjainál megállapította a látás szögét, —- a mi tudvelevöleg a látás élességének reciprok értéke, — ezt azután abba a tapasztalati képletbe foglalta, hogy (l ■— a látás élessége; t a fényforrás távol-1 3'

sága ; a— a látás szöge; mv — megvilágítás) l , cr=158" y^ Minthogy

1 158" 6_

pedig mv — „tehat a = —----; ymv

y - l = y^ttí vagyis : a látás elessege a megvilágitásból vont hatadik gyökértékkel van egyenes arányban. T. Mayer még a színekre is végzett vagy akart végezni ilyen vizsgálatokat, de ezekről adat nem maradt fenn.

Förster3 vette fel a múlt század közepén először a kérdés tárgyalását. Később leírandó készülékét arra a czélra szerkesztette, hogy az a fényérzésnek vizsgálására szolgáljon.

1 Aubert. Physiologie der .Netzhaut 1861.

2 T. Mayer. Experimenta circa visus aciem in Commentarii Societatis Göttingensis. 1754 p. 97. recitata I). VI. april. 1754 in: Commentarii Societatis Regiae Scicutiarum Gottingensis. Tomus. IV. ad annum MDCCLIIII pp. 120—133. Gottingae sumtibus Eliae Lucae.

„Sufficere haec possunt, ad cognokcendum quanta sit in pherisque circumstantiis humani visus aeies; etsi. enim supererant, experimenta circum objecta aliisque coloribus tincta justituenda per alia tarnen non licebat mihi his diu tins immovari.”

Xello stesso volume a pag. 342, porta 342—366, poi la pagina tegneute porta tegnuto 367.

„Monitum qua jam sequi deberet cl. Mayeri nostri eommentatio d. XII octobr. h. a. praelerta, cam visum est auctori non abmente societate Regia ad hue retinere. Quod, indicamus ideo, ut, qua causa paginorum numerus interruptussit, lectores intelligant." Albertotti prof. (Modena), 1904 IX. 23-ikán hozzám intézett sajátkezű leveléből vett idézetek.

3 Förster. Über Hemeralopie und die Anwendung eines Photometers im Gebiete

der Ophthalmologie. Breslau 1857.