Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

páráim a bőrt úgy fel- mint lefelé, hogy a sebszélek feszülés nélkül legyenek egyesithetők s a vékony bőrön a varratok ne vágjanak át; már pedig e tájék alápraeparálásánál az angularisból eredő vérzés csillapítása tamponaddal a második beavatkozás idejét nagyon elnyújtja s nem is egész tökéletes — lekötése pedig ezen vérérnek sem ajánlatos — mig ha az első műtét alkalmával a belső zug tájékát rendesen összevarrjuk, az úgyis szükségessé váló feszes tamponád, az anguláris vérzését is biztosan csillapítja s a műtét második szakaszánál nem okoz időveszteséget.

így csak a pillák szélén kell a bőrt felfrissítenünk s az ebből származó minimális vérzés varrásra eláll: mindenesetre gondoskodnunk kell, hogy a bőr és a plomb közé vér ne jusson s ha jutott volna, ezt pontosan ki kell törülnünk.

Ha a szemhéjakból oly kevés maradt vissza, hogy azok egyáltalán nem, vagy csak feszüléssel egyesithetők a plomb felett, vagy egyáltalán ab ovo teljesen el lettek távolítva, a homlok vagy halánték bőréből vehetünk alkalmas lebenyt s itt különösen czélszerűeknek tartom, ha alkalmazhatók, a hossztengelyükkel vízszintes irányban fekvő homloklebenyeket, melyek közepén a szemöldök mint a Romano-Calania-féle eljárásnál a zárt szemrés benyomását kelti

A lebeny helyét, ha lehet, varrattal, ha nem lehet, rögtöni Thierschtransplantatióval kell fedni. A lebeny s a szemhéjak sebes felületén a vérzés gondosan csillapítandó, a varrás pontosan, víz- és légmentesen, minden drainage nélkül kell hogy történjék s a sebre nyomókötés alkalmazandó.

Az utókezelés fedőkötésben, a fonalak kiszedésében (szemhéjaknál az ötödik nap előtt, mert a vékony bőrön igen hamar átvág, plasticus lebenynél a nyolcz-tizedik napon) áll. Ha a plomb ki is lökődik, mint az a II. sz. esetben történt, ez az utókezelés módján nem változtat s ha hosszadalmasabb kötözést is tesz szükségessé, legalább a kötésváltozás okozta fájdalmak, vérzéstől megkíméljük a beteget.

Végül szabadjon eseteimet a következőkben ismertetni:

I. K. A., 49 éves, földmíves, Kerekegyháza. 16 év előtt keletkezett egy seb jobb szemhéja alatt, mely széli részein koronként begyógyult, azonban folytonosan terjed; jobb szemét egy óv óta nem birja nyitni.

Felvétetett Herczel tanár szt. István-kórházi osztályára 1904. junius 21-dikén. Ekkor a meglehetős erőteljes és elég jól táplált férfi jobb alsó szemhéja teljesen hiányzik, helyét egy felhányt szélű mély fekély foglalja el, melynek alapján a csontos orbitaszél és a szemteke egy része (mint utóbb kiderült, az elhomályosodott cornea) látható, a fekély a conjunctiva bulbit, s a felső szemhéj alsó felét is elfoglalja; ez csipkés szélű és a fekély többi részével határ nélkül egybefolyva, alkotja a fent jelzett kráterszerű fekély felső szélét; a fekély külső csücske a külső szemzugnál, belső széle az orrhát jobb oldalán majdnem a középvonalig terjedöleg ül. Itt mediális és alsó részén a fekély egy az orr jobb oldalát és az arcznak vele szomszédos részét elfoglaló egyenetlen, barnásszürke pörkkel fedett s ennek lekaparása után szürkésvörös kemény nedvedzö alapot elötiintetö területbe megyen át, mely nagyjában trapézalakú s egész az orrlik széléig terjed. A trapéz hosszabbik tengelye kiviilalulról fel- és befelé vonul. Az orrcsúcs szabad. A leirt elváltozás helye a niveauból kiemelkedő, kemény. Az orr nyálkahártyája ép. A szemhéjon levő fekély külső oldalán a külső szemzugtól ki- és lefelé egy tizfilléresnyi sima, élesszél!! szörtejen heges terület foglal helyet. (L. 1. ábra.)

A jobb felső szemhéjon a szemöldök alatt egy lencsényi, barna pörkkel fedett, nedvedzö kemény göb s az orrhát bal oldalán is egy hasonló foglal helyet. Diagnosis: Carcinoma epithel. palpebrarum ad nasum, faciem et orbitam propagation.

A műtétet 1904. junius 23-dikán chloroformnarcosisban Herczel tanár úr megbízásából a következőképen végeztem : A daganatot a pofán és orron egy centimeternyire az épben körülírjuk és a pofáról lepraeparáljuk, eltávolítva az orr