Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-07-31 / 3. szám
247 Magyarország Szemorvosainak Egyesülete. A -Szemészet“ legutóbbi számában közölt s valamennyi magyarországi szakkollegának megküldött felhívásunk egy szemészeti egyesület alakítására, általános visszhangra talált. Eddig már 49-en jelentkeztek az alakítandó egyesület tagjaiul, köztük szemorvosaink kitűnőségei, úgy hogy az egyesület csaknem valamennyi szaktársat fogja tagjai közé számlálhatni. A felhívásnak megfelelően folyó évi pünkösd vasárnapján tartatott az első értekezlet, melyen Altstock Ármin, Béla Pál, Biláskó György, Blaskovics László, Brunner Lajos, Eisenstein Jakab, Falta Marczel, Fejér Gyula, Fekete Sámuel, Genersich Margit, Goldzieher Vilmos, Grósz Emil, Hoór Károly, Juba Adolf, Kocsis Elemér, Leitner Vilmos, Lyngsch Árpád, Lippay Sándor. Mohr Mihály, Papp Dezső, Paunz Márk, Pólya Jenő Sándor, Scholtz Kornél, Siklóssy Gyula, Somogyi Zoltán, Szily Adolf, Török Ervin, Vermes Lajos, Vidéki Richárd és Waldmann Béla vettek részt. Grósz Emil, Blaskovics Lászlóval az értekezlet összehívója üdvözölte az egybegyűlteket s az értekezlet elnökéül Lyngsch Árpád, cs. és kir. fötörzsorvost, jegyzőjéül Genersich Margitot ajánlotta, kiket közfelkiáltással választott meg az értekezlet. A megindult rövid eszmecsere általános elvekül elfogadta, hogy az egyesület tisztán tudományos jellegű legyen s a heidelbergi szemésztársaság és „Société fran<;aise d’ophthalmologie“ mintájára alakíttassék. Különösen a sok vidéki tagra váló tekintettel, kik nem tagjai a budapesti orvosegyesületnek, volt ajánlatos az alakítandó egyesületet önállóul s nem annak szakosztályaképpen szervezni. Blaskovics László ezután előterjesztette a következő alapszabály-tervezetet, melyet az értekezlet Siklóssy Gyula és Falta Marczel stiláris módosításával egyhangúlag elfogadott: 1. §. Az egyesület czime: Magyarország Szemorvosainak Egyesülete ; székhelye: Budapest; czélja: a szemészet tudományos művelése. 2. §. Az egyesület tagja lehet minden Magyarországon gyakorlatra jogosított orvos, ki belépési szándékát az igazgató választmánynak bejelenti és évi 5 korona tagsági díj fizetésére magát kötelezi. A felvétel felett titkos szavazással egyszerű szótöbbséggel az igazgató választmány dönt. A kilépés minden év végéig a választmánynak jelentendő be. Ha valamely tag két évig tagsági diját felszólításra sem űzeti meg, a tagok sorából törlendő. 3. §. Az igazgató választmány nyolcz tagból és egy titkárból áll. kiket a közgyűlés titkos szavazással egyszerű szótöbbséggel választ; a tagok közül évente a két legrégebben megválasztott kilép (egyenlő korúak között sorshúzás dönt), míg a titkár mandátuma 4 évre szól, s úgy ö, mint a kilépő választmányi tagok újra válaszhatók. Az igazgató választmány évente saját kebeléből ügyvezető elnököt és helyettes elnököt választ. 4. §. Az igazgató választmány alkotja az egyesület elöljáróságát, megállapítja az egyesület ügyrendjét, előkészíti az évenként legalább egyszer tartandó közgyűlést, meghatározza annak helyét és idejét; megvitatásra kitűzhet valamely szemészeti kérdést, a tudományos ülések vezetésére felkéri a tagok egyikót, határoz a tagsági díjak felhasználása felől és ellenőrzi azok kezelését. A titkár végzi az Írásbeli teendőket, s egyszersmind kezeli a pénztárt. 5. §. A közgyűlést, mely egy vagy két napig tarthat, évente legalább egyszer az igazgató választmány hívja össze. A közgyűlés két részből áll: 1. tudományos. 2. ügyviteli részből. Előbbit a választmány által felkért elnök, utóbbit a választmány ügyvezető elnöke vezeti. A tudományos ülések tárgyai: az igazgató választmány által kitűzött kérdések tárgyalása és a tagok által a titkárnak bejelentett előadások és bemutatások. Az ügyviteli gyűlésen a titkár előterjeszti az évi jelentést, melynek tudomásul vétele fölött a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz, tárgyalja a választmánynak előzetesen bejelentett indítványokat, megejti a választásokat. 6. §. Az alapszabályok módosításához a közgyűlésen jelenlevő tagok */g többsége szükséges. 7. §. Az 1875. évi május hó 2-án 1507. ein. sz. alatt kelt, az egyletekre vonatkozó belügyministeri szabályrendelet 9-ik pontjához képest: az egyesület az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást, illetőleg hatáskörét meg
