Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-07-31 / 3. szám

•244 Rertectorikus merevségnek nevezi B. azon tünetet, midőn a pupilla sem direct, sem indirect fényre nem reagál, de convergentiára kifogástalanul meg­­szükül. E tünet úgyszólván csak a tabes és paralysis kíséretében észlelhető. Az Argyll-Robertson-féle symptomával gyakran együttjáró myosist B. a csiillő­­képü árok spinális végén feltételezett gátló centrumok izgalmából magyarázza. Ideg- és elmebetegek vizsgálata nem adott egységes eredményt, de fel­tűnő volt a hysteriások pupilláinak igen élénk fényreactioja. (Archiv für Ophthalm. 57. k.) A könyutak idült catarrhális megbetegedésének kezeléséről ir Gordon Byers, úgy találta, hogy kezdődő könycsatorna-bántalmak nagy részénél a csatorna benyilási helyén, az orrban találhatók elváltozások, melyek a nyák­hártya duzzanatában, s a csatorna lumenének megszüntetésében és obliterálá­­sában állanak, s a melyek lokális kezelésre rendszerint meggyógyulnak. Ha már magasra felterjed a nyákhártya duzzanata, akkor egyúttal a szem felöl is öblíteni kell a könyutakat. Öblítő folyadékoknak jónak bizonyultak az adrenalin (1:2000) és az argyrol (5—20%). (Wochenschrift für Therapie u. Hygiene des Auges. 1904. 26.) Methylalkohol okozta acut intoxicatiós amblyopia esetét közli Brunner, a mely azért érdekes, mert a papillák egyenlő fokú decoloratioja mellett igen nagy eltérést mutattak a látóterek. A bal szem látótere teljesen szabad volt, míg a jobb szemen centrális absolut scotoma volt jelen. A látásélesség mind­két szemen csökkent, s mindkét szem teljesen színvak. Később a látótér a bal szemen is concentrikusan csökkent, de scotomája akkor sem volt, míg a jobb szem látóterének körkörös beszűkülése oly nagy lett, hogy a scotomával egybefolyt. (Die Ophthalmol. Klinik. 1904. 29.) A hereditaer szembajokat illetőleg Laqueur azon nézetet vallja, hogy az öröklődésnek s a szülök vérrokonságának nagyobb szerepe van ezek elő­idézésében, mint azt eddig általában hitték, Öröldékeny bántalomnak tartja a buphthalraust, a melyre nézve 13 eset közül 5 szőr állapíthatta meg a szülök vprrokonságát; ilyen továbbá a cataracta congenita, melynél 13 közül 9 esetben hereditás és egyben vérrokonság volt kimutatható. A retinitis pigmentosa, albinismus és veleszületett nystagmus 21 esetében 9-szer szerepelt vérrokonság, s ugyanez 31 esetben 242 extrem fokú myopiás között is elő­fordult. Ez adatok újabb elriasztó példáiul szolgálhatnak a vérrokon házas­ságok következményeinek. (Zeitschrift für Augenheilk. X. 6.) A glaucomaellenes iridektomiák után bekövetkező chorioidea-levá­­lások okait tárgyalja Demaria. Oly szem kórboncztani vizsgálata alkalmá­val, melyen glaucoma inti. chron. miatt végeztetett iridectomia, s melyen klinikailag amotio chorioid. volt kimutatható, az elülső csarnoknak közvetlen összefüggését látta a perichorioideális űrökkel, a miből az érhártya leválása könnyen magyarázható. A mióta Fuchs a hályogműtétek után észlelhető chorioidea-leválások gyakoriságára felhívta a figyelmet, e fontos elváltozás gondosabb észlelés tárgyává lett. Fuchs akként magyarázza létrejöttét, hogy apró likacskákat és berepedéseket vesz fel, a melyek folytán az elülső csarnok direkt közlekedésbe kerül a perichorioideális hézagokkal; az oda ömlő csarnok­víz mechanikai úton választja le alapjáról az érhártyát és tolja el maga előtt az üvegtestet, s okozza azt is, hogy az elülső csarnok sekélyebbé válik, vagy.

Next

/
Thumbnails
Contents