Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-07-31 / 3. szám
227 Bár Roth hangsúlyozza, hogy ez a megvilágítás nem vakító — mégis 175 M. gyertya megvilágítást rendkívül élesnek kell tartanom. Igaza van, hogy az egyenletességben 0'97-—l'OO és 085 — legalább is 175 M. gyertyamegvilágítás körül — nem zavaró hatású, — de hogy 0‘68 és 1'14 ne volna észrevehető, azt kétségbe kell vonnom. Az egyik 119 M. gy. a másik 199'5 M. gy. megvilágítást jelent. Alább bővebben fogok foglalkozni azokkal az adatokkal, melyek egyrészt világosan kimutatják, hogy egy vizsgáló lap két része között lehetetlen 80 M. gyertyamegvilágítási különbséget megtűrnünk, de azt is be fogom bizonyíthatni, hogy 175 M. gy. megvilágítás a köznapi, rendes látásélességvizsgálásra túlságos. Milyen zavaros adatokat fog ilyen vizsgálat szolgáltatni a farkassötétben szenvedők látásélességéről — kik éles megvilágítás mellett magas értékű látásélességet árulnak el — kisebb megvilágítás mellett pedig látásélességük aránytalanul csökken- Viszont ilyen nagy fényben való vizsgálás nem fog megbízható adatot nyújtani a sziirkehályogosok látási élességéről, a kik nagy fényben szűk pupilla mellett, a már elszürkült, átlátszatlan lencsemagon keresztül aránylag ilgen keveset látnak. A Fritsch-féle catalogusban a Koth-féle készülék villámra van berendezve, hogy itt a fenti M. gy. számítás mikép módosul, arról fogalmam sincsen, — de valószínű, hogy senki másnak sincsen. Egyébként a Roth-fé\e megvilágító készülékben a Schweiger-féle látáspróbák lap szerint vannak elhelyezve — úgy, hogy színlelők, aggraválók épen oly nyugodt támasztópontokra lelnek, mint a Snellen-féle fali próbáknál. Azok közül a készülékek közül, melyek a megvizsgálást könnyebbé és pontosabbá akarják tenni, sorrendben utolsó Uzuhiko Mayeda (Nageye, Japán) „Visimeter“-je. A készülék Becker-nek a fal hosszában futó zsinórrendszerén épül fel, csakhogy már nem korongon helyezi el a próbajeleket, de hengerekre feltekerödö papirlemezen vannak azok megadva. A hengerek kis szekrénykében vannak elrejtve ; a szekrény mellső lapja 11 cm2 területén ablak van metszve s ebben jelennek meg a próbajelek. A jelek nagyságra nézve a látási élesség term, tört értékeinek felelnek meg O'l—05-ig 9 értékben ; — képviselve van még ___ ; az egység, azután az - és az ^ ad érték. A sorozat első fele nagyon gazdag — a második azonban aránytalanul szegény. A jelek fel-5 irata Nr.-okban van adva. Pl. Nr. 45 — megfelel V = -- _ nek, « = 9‘ ; a látás élessége az egység kilenczedrésze. Az újításnak semmi értéke nincs; - a tapasztalati úton bevezetett Jaeger-féle scálára emlékeztet. Uzuhiko Mayeda visimeterje sem fektet semmi súlyt a megvilágításra; egyedüli érdeme a tekercsrendszer. Ez azonban, ha azt akarja elérni, hogy egyszerre csak egy nagyságban jelenjenek meg a jelek, kell hogy igen hosszú legyen, mint az csakugyan az ö készülékében fel is lelhető, t. i. 5 m. hosszú a tekercs, így azután a Nr. 3 jelzést viselő alak épen olyan nagy szabad területet követel, mint a kb. húszszor olyan magas és széles Nr. 50-nel jelzett alak (területük azonban 19 : 5289'2, vagyis 1 : 289-hez arányos). Ezeknek a készülékeknek az ismertetése után rátérek most már az én készülékemnek leírására, melyet, mivel a látás szervének egyetemleges megvizsgálására szolgál — Universal-Examinator-nak neveztem. Ez áll a 15*
