Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
141 úgyis sok foglalkozási ág szünetel, a foglalkoztató műlielylyel kapcsolatos kórház nagyon könnyen megtelnék, s a trachoma kiirtásában nagy eredményeket érhetne el. Nem fordulna elő azután az, hogy egyik kórházból a másikba vándorol a trachomas, míg valahol megkönyörülnek rajta és felveszik. Ilyen könyöriiletet kell gyakorolnom, midőn osztályomra trachomást veszek fel, holott elkülönítő helyiségem nincs hozzá. A 460 fekvő beteg közül 53 traehomás volt. Más kötöhártyai megbetegedésben szenvedő volt: 106, szarúhártyagyuladásban: 95, szivárványhártyagyuladásban: 44, szürke hályogban szenvedő volt: 59. Ezek a kiemelkedőbb számok, a szem többi részeinek megbetegedéseire már összesen 103 esik. Az operálások száma a kórházban fekvőkön 199, az ambulánsokon 116, összesen : 315 volt. A kórházban fekvőkön végzett operálások legnagyobb részét a sztirkeliályog-operálás és az iridektomia teszi ki. Sziirkehályog-operálás Graefe szerint volt 67, extr. linearis simplex volt 3. Iridektomia antiphlogistica 41, iridekt. opt. 26 volt. A Graefe-operatio után a betegeket egy napig fektetem, másnap felengedem, de minden esetben kötve tartom még a szemet. Ha a harmadik napon a csarnok helyreállt és a seb lapos, nappalra nyitva hagyom a szemet, s értelmesebb egyénnél védöiiveget, a megbizhatlannál Fuclis-féle rácsot alkalmazok. Éjjelre azonban még egy párszor beköttetem a szemet, mert tapasztalásom szerint a legtöbb sebrepesztés alvás közben történik. Iridektomia után már másnap védöiiveget kap a beteg, a mellett természetesen fel is kel. A 70 hályogos operált mind simán gyógyulva távozott a kórházból, egy esetben azonban utólag, midőn a beteg otthon volt, fejlődött gyuladás az operált szemen. Egy 72 éves asszony hályogját operáltuk, a műtét simán folyt le, a szem szépen gyógyult és kevés secundariával, szabadszárú colobomával s 5/30 látással jegyeztük be a gyógyultak közé hazabocsátásakor. Három hó múlva jelentkezett ismét azzal a panaszszal, hogy fájdalmai vannak az operált szemen, melyek hazaérkezése után pár nap múlva kezdődtek, s azóta szeme nem békiilt meg, 8 látása is elfogyott. A szemen lefolyt iritis tünetei voltak, occludált coloboma és pupilla mellett glaucoma secundarium. A megkisérlett megbékités, mely a coloboma kiszélesítésében állott, eredményre nem vezetett, a glaucoma még tart, s az enucleatiót kellett javasolnom a betegnek. Az ambulanter végzett operálások legnagyobb része idegentest-eltávolítás volt, a 116 között 60. Osztályomon felvételre jelentkezett sérült beteget, kinek egyik szemébe vasdarab ugrott és a sclerán át az iivegtestbe hatolt, más kórházba kellett utasítanom, mert eddig hiányzott osztályom felszereléséből a nagy elektromágnes, melylyel a vasdarab eltávolítását megkísérelhettem volna. Ezután már ilyen esetben is megtalálják osztályomon a kellő segítséget a reászorulók, miután kérésemre a kórház lelkes igazgatója, ki ezt a szép kórházat a tudomány haladásához képest fejleszti is, lehetővé tette, hogy egy nagyobb mágnest, valamint a causticához és a galvanisatio alkalmazásához kapcsoló készüléket szerezhessek be. A lefolyt 1903. év történetéről lévén szó, meg kell még említenem, hogy a kórház minden osztályán a budai orvostársaság érdeklődő tagjainak az osztályos fő- és rendelöorvosok gyakorlati jelentőségű előadást tartottak. En a szemosztályon néhány beteg bemutatása mellett a szemészet újabb gyógyító eljárásait ismertettem.
