Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
115 Szemészeti közlemények a székesfővárosi szt. MargitközkórházM. (1901-1902—1903.) Fejér Gyula dr., a kórház rendelő szemorvosától. Margitkórházi szemorvosi működésemnek második hároméves cyclusából akarom —- az érdekesebb esetek kapcsán — mindazon tapasztalataimat összegyűjteni, melyek alkalmasak arra, hogy azok alapján levont következtetésekből a gyakorlatra nézve némi haszon háramoljon. Kis anyaggal dolgoztam, de minden esetet kellőképen önmagam figyeltem meg, szakmánk legújabb vívmányai alapján, elvei szerint dolgoztam fel; megfigyeléseim — magától értetődik — legnagyobb értékkel önmagámra nézve bírnak, de igyekeztem a subjectiv momentumoktól eltekinteni és a tárgyilagosság mezején maradni. A szt. Margit-kórházat mindinkább több beteg keresi fel, melyek részint a kerületből, részint az Óbudát körülvevő falvakból származnak. Az ágyak szaporítása a szükségletnek nem felel meg, mert tél idején számtalan segélykeresőt kell — zsúfoltság miatt — elutasítani és más kórházba küldeni. A bejáró betegek szintén szaporodnak, mely azon körülménynek tudható be, hogy minden osztályt szakember vezet, naponta tart rendelést és a szegény ember is szívesebben keresi fel a speciális rendeléseket, mert a specialismus épen úgy tért hódított a kunyhóban mint a palotában lakók között. 1901-ben 66 beteget vettem fel a kórházba, bejárólag 800-at kezeltem. 1902- ben e számok aránya 63 és 934-re, 1904-ben 77 és 1183-ra emelkedett. A műtétek száma az említett évek szerint 104, 130 és 142 volt, ezen számokba persze nemcsak a bulbáris, hanem a kötőhártyán vagy a szemhéjakon végzett, nemcsak a fekvő, hanem a bejáró betegeken végzett műtétek is be vannak számítva. Margitkórkázi működésem első évében — 1898-ban — bejárólag 382 beteget kezeltem, 34 műtétet végeztem; működésem 6-dik évében — 1903- ban — a bejáró betegek száma 1183-ra, a műtétek száma 142-rc emelkedett; c számok eléggé bizonyítanak, hogy e — a főváros legszélső peripheriáján és legszegényebb, nagyobbrészt gyári munkásoktól lakott kerületében fekvő — kórház mily mértékben teljesíti hivatását és mennyire felel meg a szükségletnek. * * * I. Mütéteim legfontosabb részét — mint az előző években — a hályogműtétek képezték. A három év alatt összesen 44 hályogmütétet végeztem. Nem akarom felpanaszolni, hogy operáltjaim számára — a szűk helyi viszonyok miatt — külön szobával nem rendelkezem, de büszkeséggel tölt el a tudat, hogy a három év leforgása alatt panophthalmitis miatt egy szemet sem vesztettem el. Legfőbb gondomat képezi a műtét körüli asepsis, sterilizált kötszert, sterilizált eszközöket használok, tartózkodom minden felesleges beavatkozástól, és nem igyekszem a szemből mindenáron az esetleg bennmaradó hályogrészleteket eltávolitani, mert meggyőződésem, hogy az infectiók legnagyobb részét a valóságos műtét utáni eljárásokkal, ha szabad magam úgy kifejezni, „piszkálgatással“ idézzük elő és igazat adok Trousseaunak, az ügyes kezű 8*
