Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
96 milyen felvett felismerési távolságban mennyi Aouitas és milyen méretű betű tartozik, mert n = 34"376:D. Ez a képlet nem jelent egyebet, mint azt, hogy az absolut Acuitások számát megkapjuk, ha az alapbetűhöz tartozó felismerési távolságot (D'= 34‘376) elosztjuk azzal a számmal, melyben a kívánt betű 1' alatt jelenik meg a 5 szemben. Például ha d = 5, akkor (A 3 4376) = 5 A 0"67752 = V értékben . OÜ és így D — 50; a betű vastagsága pedig 0‘01: 0 68752 = 1000 : 68752 = - 0’014545 = 14'5 mm. De a D értékére 50 m.-t kapunk akkor is, hogy ha az alapbetű felismerési távolságát D'-et (34'376) elosztjuk n-nel, vagyis 0"68752, mikor D' 34"376 : 0‘68752 = 50 vagy = n. Az alapbetühöz tartozó felismerési távolságot D' egy tetszésszerinti felismerési távolsággal D elosztva, megkapjuk az absolut Acuitások számát; ezt az A a-t pedig a vizsgálás távolságával szorozva, kapjuk a relativ Acuitások számát. De a relativ acuitások számát akkor is ugyanezen értékben kell megkapnunk, ha az alapbetűhöz tartozó V-értéket fordított értelemben, tehát értékében elosztjuk valamely tetszésszerinti betűhöz tartozó -^Ca-val. 1 A 1 V = a 1 =---------V. 34-376 1 A-nál a <£j = 34’376 Ha v = O'l, akkor <jCa=10, (Ar) 34-376 10' a a' 3-4376. Ha ezt elosztjuk azzal a távolsággal, melyben a vizsgálás végbement, megkapjuk az A a-t és ebből a betű méreteit. (Ar) == -> szavakban így hangzik: ha az alapbetühöz tartozó, a szemben egy méterről keletkező látási szöget elosztjuk egy tetszésszerinti látási szöggel (mely D : d eredménye) megkapjuk a relativ acuitások számát. Röviden összefoglalva tehát a következő meghatározások és képletek játszanak itt szerepet: „Visus indicator relatione distantiae examinandi (dl ad distantiam discernendi (D)-Angulus limitis discernendi est unius minutae.“ (Snellen módosított meghatározása.) „Index visus est acuitas (A), tanta acies oculi, quanta litera unius centimetri crassa, qninque autem centimetrorum alta et louga e distantia unius metri cernitur. Litera ilia e distantia unitatis sub angulo 34"376 minutarum apparet, id est angulus limitis discernendi unius minutae (1') de ea e distantia metrorum 34’376 existit.“ A a = Acuitás absoluta: annyi látási élességet jelent, melylyel az alapbetűt 1 m. távolságról meglátja a szem.