Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-10-25 / 4. szám
1903. 4. sz-Oll VO SI HETI I, AP SZEMÉSZET 65 A tarsus eltávolítása tehát már csak a ciliák helyzetváltozása szempontjából és a cornea védelme okából is szükséges. Mert Kuhnt hosszú tapasztalata szerint a combinált excisio a legjobb prophylacticum a pannus ellen. A conjunctiva, illetve annak átmeneti redöjének eltávolítását sokan azért ellenzik, hogy a trachomás folyamat úgyis zsugorítja a nyákhártyát bégjeivel. Ne felejtsük, hogy épen az excisio által a beteg szövetből a főfészket távolítjuk el. A ki sok trachomás beteget gyógyszeresen kezelt és kigyógyított, az excisioval operált betegek kötőhártyáját amazzal összehasonlítja, úgy alig fogja a conjunctivalis zsákot kisebbnek találni mint amott. Kuhnt, kinek e téren a legnagyobb tapasztalata van, a kinek klinikáján eddig circa 5000 excisio végeztetett, azt állítja, hogy az excisioval a következőket érjük el: 1. A trachomás folyamatot megrövidítjük-2. A secundaer cornealis bántalmat megakadályozzuk s a mennyiben jelen van, aránylag a legbiztosabban meggyógyítjuk. 3. A szemhéjnél a nagyfokú helyzetváltozást megakadályozzuk (entropium). 4. A lobos recidivákat, reinfectiót, nagy valószínűséggel megakadályozzuk. A trachomás folyamatnak éles elhatárolódása a bulbus felé, úgy az egyszerű mint a combinált excisio legfőbb feltétele. A kimetszés által képzett heg, quasi védgát gyanánt szolgál a cornea felé. Az excisio ellenzői, főleg három érvvel támadják a műtétet: 1. A kötőhártya túlságos kinyújtása folytán fellépő zsugorodásért. 2. A szemgolyó mozgásának akadályozásáért. 3. A rossz hegesedésért. Ezen érvek könnyen megdönthetök, mert 1. a mi a kötőhártya túlságos kinyujtása folytán fellépő zsugorodást illeti, úgy az elkerülhető, ha a műtétet csak olyanon végezzük, a hol a conjunctivalis zsák elég nagy és ha a conjunctiva nem nagy kiterjedésben lesz kimetszve. 2. A mi a szemgolyó mozgásának akadályozását illeti, úgy az ki van zárva, miután jól végzett műtéteknél sohasem távolíttatik el annyi kötöhártya, illetve a conjunctivalis zsák sohasem lesz annyira megszükítve, hogy ezáltal a szemgolyó mozgása zavartatnék. Én nagyon sok excisio által operált szemet láttam Kuhntnál, de_ a^j szemgolyó mozgásának akadályát nem tapasztaltam. 3. A mijpedig a rossz hegesedést illeti, az számba nem vehető, mert jól végzett excisio csak felületes heget ad, feltéve, hogy csak a conjunctiva és a tarsus lesz eltávolítva, de mélyebb szövetek és izmok, nemkülönben Königsbergben Kuhnt tanárnál a betegnek csak 50°/ira és csak az igazán súlyos és a más therapiával nem gyógyuló esetek lesznek excisioval operálva, a többi gyógyszeres és mechanikus eljárással lesz kezelve. A trachomás esetek heges stádiumában, a midőn a conjunctiva már lci van gyógyulva, de a tarsus in filtrált és megvastagodott ilyen, eseteknél indikált a tarsus kihámozása, mert ezzel egy csapásra az entrópiámtól eredő trichiasist, pannust és ptosist szüntetjük meg. Olykor meglepő módon megszűnnek a pannus utáni elhomályosodások is. Eddig ,500 esetben végezték e műtétet Kuhnt tanárnál. A műtétet a következőképen végezik : A beteget a műtőasztalra fektetjük és az assistens a felső szemhéjat kifordítja és a szemhéj szélét egy Blömer-féle csípővel rögzíti, ezután egy Jager-féle lemezt a szemhéj mögé tolunk és ezzel a porezot egyenletesen megfeszítjük. A műtő a szemhéj széltől 2 V2 mm.-nyíre egy párhuzamos vágást tesz a conjunctiván és a porezon keresztül a nélkül, hogy a praetarsalis kötszövetet vagy a záróizmot megsértené; a kötöhártya rendesen visszahúzódik és ezen visszahúzódás folytán a tarsust izoláltan megfoghatjuk és a conjunctivát lapos késmetszésekkel könnyen le lehet praeparálni. A nyákhártyát pincettával megfogni felesleges, mert könnyen beszakad. A conjuntivát a porcz szélén lepraeparálva az assistens a Jiiger-féle lemezt eltávolítja, a raűtöollóval a tarsust a belső vagy külső szögelettöl kezdve a levator inától levágja. Varratot nem mindig alkalmaznak, de a mennyiben használnak, úgy egyet tesznek a combinált excisionál leirt módon a középen. A harmadik napon a hosszúra hagyott fonalat eltávolítják és a hatodik napon rendesen beállt a gyógyulás. Kötés nyitása minden nap történik. Sarjadzások nem igen "mutatkoznak, a mennyiben azonban előfordulnak, ollócsapással levágatnak vagy lapispálczikával vagy galvanocauterrel érintetnek. Ezen műtéttel kapcsolatban felemlítem a nyákhártya-transplantatiót is, a melynek különben Kuhnt nagy mestere, s a melyet a tarsus kihámozásával együtt elég' gyakran szokott végezni, de erről majd más alkalommal. Lényeges dolog az, hogy a tarsuskihámozást a megvastagodott alsó szemhéjon is végezhetjük, bár ezt ritkán végzik. A mi a tarsus kihámozásának. indication illeti, úgy Kuhnt szerint annak főtere a heges stádiumban van, a midőn a nyákhártya egészen vagy legnagyobb részt elhegesedett és a tarsusnak megvastagodása és az involvált tarsus elgörbülése maradandó lett. Akár okozott ez ptosist, inversiót, entropiumot trichiasissal, pannust, akár pedig pannus-recidivát. A második stádiumban csak akkor indikált a kihámozás, ha oly trachomáról van szó panussal, a melynél a felső vagy alsó szemhéj nyákhártyája infiltrálva, megvastagodva, esetleg csomósán elfajulva a tarsus jelentékenyen megnagyobbodva van, az öt borító conjunctiva azonban már nem törékeny és nincs szemcsékkel ellepve; ilyen esetekben a műtét könnyen kivihető és az eredmény kiválóan áldásos A tarsustkihámo zást végezzük még továbbá a kocsonyás ellágyulás stádiumában oly trachomás esetekben, midőn az átmeneti redő excisioja vagy az expressioja folytán a kötőhártya kigyógyult, de a porcz nem. Ha a tarsus megvastagodása néhány hónapig fennáll, úgy idejét látjuk a kihámozásnak, hogy a további elváltozásokat megakadadályozzuk és a ptosist megszüntetjük. A tarsus kihámozása tehát, úgy cosmetikai mint rationalis szempontból egyike a legszebb műtéteknek. Ha végül párhuzamot vonunk az egyes gyógymódok között, úgy azon conclusiora jutunk, hogy a trachomások gyógyulása, illetve gyógyítása legtovább tart a gyógyszeres kezeléssel, gyorsabb a mechanikussal és leggyorsabb az operatív eljárással. Utóbbinál jól megválasztott esetekben 3—4 hét alatt is bekövetkezhetik a gyógyulás, a mi az eddigi gyógymódok szerint lehetetlen volt. Természetesen minden esetben előbb a gyógyszeres és mechanikus eljárás kísértendő meg, csak ha ez nem vezet eredményre, fogunk az operativ gyógymódhoz. Azon esetben, ha előre látható, hogy a beteg ismét a régi trachomás fészkébe visszatér, továbbá, hogy rossz hygenikus viszonyok közé kerül, tehát minden alkalom megvan hozzá, hogy a reinfectij bekövetkezhessék, akkor nem kell sok időt tölteni a gyógyszeres és mechanikus gyógymóddal, hanem mindjárt fogjunk hozzá az excisiohoz. Az átmeneti redő eltávolítása után a kiújulások sokkal ritkábbak, mintha mechanikus gyógykezeléssel gyógyítottuk a beteget. Kuhnt tanárnak tapasztalata szerint 40—50°/0 a recidiva. Heisrath tanár ezen eseteket nem tekinti recidivának, hanem újabb infectionak, a mihez alkalom nyílik, a mennyiben a betegek a fertőző fészekbe rendesen visszatérnek. Annyi bizonyos, hogy nálunk Szabadkán, hol a külterületen a lakosság circa 10°/0-a, a belterületen 5%-a trachomás, oly nagy tömeggel, circa 5000—6000 trachomás egyénnel állunk szemben, hogy itt az operativ gyógymód sürgőssége szembeötlő és annak az ambulantiákon és a kórházakban való kultiválása nagyon kívánatos volna. Az eddigi gyógymódok, melyeket nálunk használtak vagyis a medikamentosus és a sublimat ledörzsölés, oly csekély eredményt tudnak felmutatni, hogy a magas kormánynak, ha a járványnyal szemben valami lényeges eredményt akar elérni, sürgősen kell cselekednie. Ajánlatos volna tehát, hogy Szabadkán, a hol oly óriási számban vannak trachomások és ezek az állandó infectio veszélyét rejtik magukban, a leirt operativ eljárások meghonosíttassanak és nekem az a véleményem, hogy itt csakis ezen eljárással lehetne sikereket elérni ; mert a mi trachomásaink évekig kezeltették magukat eredmény nélkül, s a mi népünknél el van terjedve az a hit, hogy az orvosok ezen betegséget kigyógyítani nem tudják. Ezen gyógymóddal — jól megválogatott esetekben — könnyen
