Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-07-26 / 3. szám
1903. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 43 külön ambulantiája, s operáló szobája van. E berendezés egy részt a trachoma súlyos eseteinek gyógyítását a legilletékesebb kezekbe juttatja, másrészt úgy a tudományos munkásságot, mint a sikeres oktatást lehetővé teszi. Ez osztály adja ugyanis az anyagot a Kulmt által a trachomáról hirdetett specialis egyetemi kollégium számára, úgyszintén itt tartatnak a vidéki orvosok számára a trachoma tanfolyamok. Kulmt nemcsak kitűnő technikájú, hanem egyszersmind ritka termékeny inventiojú Operateur. Az ö nevéhez fűződik az ektropium, a cataracta secundaria, az ulcus corneae bevált operativ módszere. S ugyancsak ö emelte s fejlesztette exact methodussá a trachoma operativ gyógyítását, melynek előzőleg gyakorolt tökéletlen technikája már-már discreditálta a methodust. Az általa operált s meggyógyított esetek meggyőztek, hogy alkalmas esetekben szakértő Operateur az áthajlási redő egyszerű s combinált kimetszését nagy sikerrel alkalmazhatja. A berlini klinika nagy változáson ment át. Michel a nyugalmazott Schweigger helyére meghívott wiirzburgi tanár teljesen átalakította az eredetileg nem épen ezélszerü épületet s az oktatás és tudomány művelés minden eszközeivel felszerelte. A nagy betegforgalom mellett élénk tudományos búvárkodás folyik, mi csak az által lehetséges, hogy a segédszemélyzet nem kevesebb, mint 14 tagból áll. A legutóbbi időig a berlini egyetemnek csak egy szemészeti klinikája volt (a bécsinek kettő), de néhány év előtt Greeff ny. rk. tanárnak a Charitéban elhelyezett osztályát II. számú egyetemi klinikává emelték. A klinika még a Charité régi részében van, de teljesen újonnan felszerelve. A Charité fokozatos újjáépítése során már a jövő évben kezdik az új szemészeti pavillont is építeni. Halléban a legelterjedtebb német szemészeti tankönyvek szerzője: Schmidt-Rimpler működik. A klinikának 70 ágya van s bár Lipcse vasúton fél óra, sőt Berlin is csak két óra s bár a lakosok száma csak 156,000, mégis a porosz kormány Schmidt- Rimpler óhajára s főleg a trachomas betegek elhelyezésére 40 ágyas fiókosztályt bérelt és pedig — az ápolási díjak fejében. A vállalkozó ugyanis a megszabott ápolási dijat: 1 m. 75 pf. megkapja s ennek fejében a beteg elhelyezéséről s ellátásáról gondoskodik. E berendezés eléggé igazolja, hogy a legegyszerűbb eszközök is alkalmasak lehetnek azon nagy czél szolgálatára, hogy az oktatás számára elegendő beteganyag álljon rendelkezésre. Lipcsében a klinika még a régi épületben van, a betegforgalom óriási. Sattler ma is a biztos kezű Operateur s lelkiismeretes tudós. Bámulatos munkásságot fejt ki. A betegvisitet reggel 8 órakor tartják, az ambulantia délelőtt 9-től délután 2-ig szakadatlanul tart, közben operálnak, 12—1-ig előadás, mely ma is főleg praktizálásból áll. Érdekes, hogy a német egyetemi klinikákon a privat betegekkel szemben követett eljárás az egyes államok szerint szerfelett különböző. Poroszországban ez idő szerint tilos a klinikára külön díjazás mellett magánbetegeket felvenni, épen ezért a legtöbb klinikus tanárnak privat klinikája van. Szászországban a tanár az I. osztályra magánbetegeit külön díjazás mellett felveheti, Badenben a többi osztályra is, de a járó betegeket lakásán fogadja, Bajorországban még ezeket is a klinikán intézi el. Báláz a czél, hogy a tanár napjának legnagyobb részét a klinikán töltse el, ez utóbbi módon van legjobban biztosítva, mégis úgy látszik a porosz rendszer jobban képviseli azt a helyes elvet, hogy a klinika oktató intézet, hol az összes betegek ezen czél szolgálatába álljanak. Poroszországban a segédek magángyakorlatot nem folytathatnak s minthogy fizetésük igen alacsony, teljésen a klinikához vannak kötve. Be a munka s néha e nélkülözések éveit szívesen viselik, mert a német birodalom 20 egyetemén az egyetemi pálya dicsősége és reménye kecsegteti őket! A trachomaellenes védekezésnek Poroszországban létesített szervezetéről a porosz vallás, közoktatás és orvosi ügyek ministeriumában kimerítő felvilágosítást nyertem. A bántalommal a kormány behatóau foglalkozik s kezdve a minist értől a magas hivatalnoki kar minden egyes tagja bámulatos tájékozottságot árult el. A védekezés súlypontja ez idő szerint kelet Poroszországban van. Itt teljes erővel hozzáfogtak a baj leküzdéséhez. A hatósági orvosokat Königsbergben s Danzigban tartott három J hetes cursusokon a trachoma, kór- és gyógyítástanából kiképezték s ezután megbizták őket ingyenes rendelések tartásával s az iskolák ellenőrzésével. A tanulók gyógyításával az orvosok által előirt módon s ezek ellenőrzése mellett az ápolótestvéreket és tanítókat is megbizták. Az orvosok működését az államilag alkalmazott járásorvosok ellenőrzik, kiknek felettesük a kerületi egészségügyi tanácsos. Az egész szervezet működéséről a kormány egyetemi tanárok időnkénti kiküldése útján győződik meg. A költségek fedezésére az 1903-dik évi állami költségvetés 350,000 márkát tartalmaz, de az alapelv az, hogy az állam a költségeknek csak felét fizeti, a másik fele a községekre nehezedik. A kórházi ápolási költségek megtérítése nagyon bonyolult. A klinikákon vannak korlátolt számú ingyenes ágyak, a melyeken ápolt betegek díjait közvetlenül a kincstár fedezi, a vagyonosok maguk űzetnek, a legtöbb betegért a betegpénztárak fizetnek, ha mindezen feltételek hiányoznak : az a város, melyben a klinika fennáll. Ezen hatóság azután igyekezik az illetőségi helytől kiadásait megkapni, de ez a legjobb esetben is korlátolt mértékben történik, a mennyiben legfeljebb 1 márkát követelhet, míg az ápolási díj jóval magasabb, például Halléban 1'75 m. A szegény községek segítségére jön az államkincstár, de csak a kiadások fele összegéig. Lényeges intézkedés, hogy a mennyiben a családfő kerül kórházba s szegénysége beigazolt, 50 pf. kárpótlást s családja természetiekben segélyt nyer. Utamban örömmel tapasztaltam, hogy a német tudósok rokonszenvesen fogadják a magyar szemorvosi iskola törekvéseit. A régi idők kicsinylését vagy félreértéseit ma igazi megbecsülés és barátság váltotta fel s midőn arról volt szó, hogy internationalis conferentia útján egységes actiót állapítsunk meg a közös nagy ellenség a trachoma ellen, a hatalmas porosz állam szakértői szívesen szövetkeznek velünk. A felénk nyújtott jobbot örömmel s büszkeséggel fogadtam. A mit egykor Bismark megjósolt, azt a magyar és német tudósok culturalis együttműködése fogja megvalósítani. Grósz Emil. Adatok a szemészet egyetemi oktatásához. A szemészet egyetemi oktatása a budapesti egyetemen egy nyilvános rendes, egy nyilvános rendkívüli, három ez. ny. rendkívüli és két magántanárt, összesen hét előadót foglalkoztat. A feladat természetesen első sorban az alkalmazott tanárok vállain nyugszik és pedig a mint a mellékelt táblázat igazolja az orvosképzésben a többi előadók tulajdonképen igen kis mértékben, egyesek alig számbavehetően vesznek részt. (Az 1901-dik évet azért választottuk kezdetül, mert ez évben szűnt meg a leczkepénzrendszer s így azóta a hallgatókat anyagi okok nem gátolják a magántanári kollégiumok hallgatásában.) Minthogy a kötelező főkollégiumot s a szigorlatokat csak a nyilvános rendes tanár tartja, Magyarország ma élő orvosi nemzedéke szemészeti képzettségét majdnem kizárólagosan Schulek Vilmos tanártól nyerte. Ezt a következő számok jól igazolják: 1901-ben Magyarország területén 4946 orvosdoctor folytatott gyakorlatot, ezek közül 3562-nek volt hazai oklevele. Schulek Vilmos tanárhoz 1874 óta 4398 orvostanhallgató volt beírva (az I. féléveket számítva) s 3522 tettek nála szigorlatot.1 A reciprocitás megszűnte folytán ezután a külföldi diplomák száma apadni fog s így csak növekedni fog Schulek Vilmos tanítványainak arányszáma. Az egyetemi tanár másik feladata: a tudomány művelése. Schulek Vilmos tanár és tanítványainak ez irányú működéséről számot ad a párisi kiállítás számára készült összeállítás,2 mely szerint 1874 óta 46 szerzőtől 342 tudományos dolgozat jelent meg. E munkálatok túlnyomó számban a Schulek tanár által szerkesztett „Szemészetiben jelentek meg, németül pedig az ugyancsak általa szerkesztett és kiadott „Ungarische Beiträge zur Augenheikundeu-ban.3 1 Kolozsvárt 1875/76—1893/94 Szilágyi Ete főkollégiumát 355-en, 1894 95—1902/903 Hoór Károly tanárét 167-en hallgatták. 2 Notes historiques sur la clinique d’ophthalmologie de l’Université royale hongroise de Budapest. 1801—1899. 3 Az adatokat 1903-ig kiegészítettük.
