Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-07-26 / 3. szám

40

ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET

1903. 3. sí.

vagyis átlag évenként 1515 szembeteg közül 737 volt trachomas s az átlagos % 49. Fenti statistika mutatja, hogy a trachomások száma 1892—1896-ig emelkedő volt.

Ugyancsak Wilheim Adolf dr. igazgató úr szives engedélye folytán közlöm a régi szemkóroda bennfekvő szembetegeinek számarányát :

1892- ben fel lett véve 240 fekvő szembeteg közül trachomas 192 —80 °/„

1893- ban „ „ ., 222 „ „ 162 = 72 %

1894- ben „ „ „ 217 ., ., „ ., 174 = 80T<>/’

1895- ben „ „ „ 178 „ „ 134 = 75-2«/“

1896- ban „ , „ 207 „ 163 = 78~7<>/"

Öt év alatt összesen 1054 fekvő szembeteg közül trachomas 824 volt,

vagyis átlag évenként 210 fekvő szembeteg közül 164 volt trachomas, vagyis 77'3%.

A számarányok ezen statistika után is oly nagyok s a különben is folyton szaporodó trachomások arra indították a magas kormányt, hogy 1894-ben leküldték néhai Feuer dr. tanárt, a ki Szabadka város kiküldött képviselőivel tárgyalt ezen ügyben, mely tárgyalások eredményekép a következő intézkedések lettek elrendelve.

Ezen intézkedések részben a város belterületére, részben a város külterületére vonatkoznak.

A) Intézkedések n belterületen.

1. A belterületi iskolákat negyedévenként a kerületi orvosok megvizsgálják és a trachomásokat a belterületi trachomarendelőkbe utasítsák, egyúttal a trachomások névsorát a tiszti főorvoshoz juttassák. A tracliomás tanulók szülei és hozzátartozói a kerületi orvosok által szintén megvizsgálandók. A kerületi orvos szemvizsgálati jegyzőkönyvet készít, melybe beírja a tanulók számát, megjelölvén, hány trachomást talált s hány tanuló hiányzott. A hiányzókat a tanító köteles a kerületi orvoshoz utasítani, utólagos megvizsgálás végett.

2. A rendőrkapitányság utasíttatott, hogy:

a) az igazolványt kérő munkásokat előbb a belkeriileti orvosok megvizsgálják (vagy a kórházban) s ha az illető trachomásnak találtatik, az elutazástól eltiltassék, ha ellenben nem ragályos tracliomás, úgy igazolványában feltűnő helyen írandó, hogy trachomas. Megtudandó tőle, hova utazik s az illető község erről értesítendő.

h) Cselédkönyvet kérő minden egyén szemvizsgálás végett a belrendelőkbe, illetve a kórházban megvizsgálandó s a könyv az esetben állítandó ki, ha az illető trachomamentesnek találtatik.

e) Megvizsgálandó minden hazatérő katona, ha katonai ügyosztálynál jelentkezik láttamozás végett, még akkor is, ha könyvében egészségesnek is van feltüntetve. E czélból megkeresendő a katonaügyosztály, hogy a katonakönyveket addig ne láttamozza, míg az illető szemvizsgálati igazolványt fel nem mutat.

3. Az ipartestület felhívandó, hogy a tanonczok és segédek mielőtt felfogadtatnak, a belterületi rendelőkben vagy a kórházban megvizsgálandók. A trachomásoknak a munkába való beállás csak azon esetben engedhető meg, ha az illető mester az elkülönítés és gyógykezelés iránti felelősséget magára vállalja. Ragályos trachomásoknak munkába állni tilos.

4. Magángyakorlatban vagy más alkalommal észlelt trachomás beteget minden orvos köteles a tiszti főorvosnak azonnal bejelenteni.

5. Az idegen illetőségű trachomásoknál nemcsak az itteni lakótársak vizsgálandók meg, hanem erről az illető község is értesítendő azon czélból, hogy az ottani hozzátartozói is megvizsgáltassanak.

6. Kórházba önként jelentkező tracliomás egyének a tiszti főorvosnak bejelenteudök, ki intézkedik az iránt, hogy idegen illetőség esetén fenti czélból az illető község értesíttessék. Értesítendő az illető község azon egyénekről is, kik a szemkórházból csak javult állapotban bocsáttattak el.

7. Szállodák és éjjeli szállók kiadott ágyai és törülközői tisztaság szempontjából kellőleg ellenörizendök.

8. Minden tracliomás beteg a tiszti főorvosi hivatalban törzskönyvbe beírandó, mely B) lajstrom szerint legyenek szerkesztve. Ezen törzskönyv abc-rendbe vezetendő, vagy mutatóval

látandó el, hogy egyrészt azon beteg be ne irassék, másrészt, hogy a gyógykezelés ellenőrizhető legyen. Minden kerületi orvosnak legyen törzskönyve s az általa közvetlenül beiktatott beteget a főorvosnak is bejelenti; másrészt a főorvos a hozzá jelentett trachomásokról a kerületi orvosokat értesíti.

9. Minthogy a kerületi orvosok nagymérvű elfoglaltságuk folytán a trachomások gyógykezelésével nem foglalkozhatnak, a város a belterületen 2 trachomarendelöt nyit és a közkórházban is ingyenes a trachomarendelés.

10. Minden beteg, akár az említett 3 helyen, akár magánorvosnál kezelteti magát, tartozik havonta egyszer az illető kerületi orvosnál gyógykezelését igazolni. A kik nem igazolják magukat, azokat a kerületi orvos a rendőrkapitánynál bejelenti.

B) Intézkedések a külterületeken.

1. Tekintettel a külterület nagyságára s a szállások egymástól való távolságára, évenkénti általános szemvizsgálattól eltekinthetni. Itt is az iskolák negyedévenként megvizsgálandók, szemvizsgálati jegyzőkönyv Írandó s a talált trachomásak szülei és hozzátartozói a rendelőkbe beidézendök és megvizsgálandók.

2. Ily módon talált trachomások, valamint az önként jelent- i kezö gyógykezelés czéljából a város nyilvános ingyenes rendelőket nyit, mely alkalommal más betegek is gyógykezelendő к.

3. Rendelöhelyül iskolák közelében fekvő tanyák, de semmiesetre az iskolák jelölendők ki.

4. A rendelés czéljából kiránduló orvos, tekintettel a nagy távolságokra, egy kirándulás alkalmával csak két helyet láthat el. Erre nézve oly megállapodás jött létre, hogy a két trachomaorvos részére tizenkét rendelő lett kibérelve s így minden rendelőben hetenként kétszer kezeli a betegeket.

5. Rendelést kerülő betegeket köteles a trachomaorvos havonként egyszer a rendőrkapitánynál bejelenteni.

6. Nyári hónapokban, tekintettel a mezei munkára és a nép nagy elfoglaltságára, a kezelés hetenként csak egyszer történik.

7. A trachomaorvosok külön beteglajstromot vezetnek, de tartoznak minden trachomabeteget a főorvosnak bejelenteni.

8. A trachomaorvos tartozik más beteget is gyógykezelni.

9. Tekintettel a nagy távolságra, figyelmeztetendök a trachomabetegek, hogy közmegegyezéssel felváltva, saját kocsijukon szállítandók a rendelőkbe. (Folyt, köv.)

A trachomaellenes védekezés Kis-Kún-Félegyházán.

Irta: Lánczi Vilmos dr., állami trachoma-orvos.

Az eddigi gyógyrendszer menete.

Működésem Kúnfélegyháza város külterületének felére terjed ki, másik fele Böhm dr.-é. Területem trachomagvógyítás szempontjából három kisebb részre van felosztva, mely kisebb részek elsőjén lakó trachomabetegeket hétfőn, a másodikéit kedden, a harmadikon lakókat pedig szerdán gyógykezelem ; csütörtök, péntek és szombaton ugyanazokat ismételt kezelésben részesítem, tehát hetenként kétszeri kezelést kapnak. A gyógykezelést ezen kisebb területek hozzáférhető helyein e czélra kibérelt tanyákon végzem, hova a jelzett napokon a város által nyújtott fuvarral meghatározott időben megjelenek s felhasználandó gyógyszereimet táskában magammal viszem. Főbb gyógyszereim : Arg. nitric, ecsetelő felszereléssel, 1 : 1000 Sublimat, vatta, bóroldat, Atropin, Pilocarpin, Collyrium, bórpor stb. A tracliomás betegek a kijelölt tanyákra minden év őszén a rendőrkapitányi hivatal által beidéztettetnek. A beteglajstrom, melynek egyik példánya a levéltárban őriztetik, másik példánya mindig nálam van s ezzel a megjelenőket ellenőrzőm. A hanyagokat eredménytelen figyelmeztetések után a rendőrkapitányi hivatalnak bejelentem. Ellenszegülő Félegyházán az én hatáskörömben még nem fordult elő.

Minden gyógykezelő tanya közel fekszik azon terület tanyai iskolájához, melyet az iskolaév kezdetén s azután ennek eredményéhez képest évente többször megvizsgálok és a talált fraeliomás növendékeket a megfelelő gyógykezelő tanyán leendő kezelésre berendelem.