Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-04-26 / 2. szám

1903. 2. sz.

ORVOSI HETILAP - SZEMÉ S Z ET

27

előzetes discissio után. Súlyt helyez arra, hogy a discissio a csarnokvíz elfolyása nélkül történjék, azért lígy jár el, hogy a Knapp-féle kést subconjnnctiválisan vezeti, be s tágított pupilla mellett hosszú vágást ejt az elülső lencsetokon s a kéreg, illetve a lencse tömegének elülső részein. Ily módon a lencse lassú, egyenletes elzavarodását éri el, mely mellett környen bevárható a punctiora nézve kedvező időpont; az elszürkült lencse eltávolítása nehézségekkel nem jár, s utóhályog keletkezésére is kevés az eshetőség. A csarnokvíz elfolyásának meggátlásával elesik az irisizgalom, melyre okot az újból képződött csarnokvíznek fibrin és fehérjében való nagyobb tartalma, mint vegyi inger szolgáltatna. E tekintetben Axenfeld nézetei is azonosak.

Voigtnak a lipcsei klinikán végzett myopiaellenes műtétekről irt beszámolójában ismét az átlátszó lencse primaer extractiojának előnyeit halljuk hangoztatni. Tagadja, hogy e műtéti mód nehezebb volna a Fukala által ajánlóinál, sőt az által, hogy teljesen izgalomtól ment szemen történik az operálás, könnyebb és kevesebb alkalmat ad kedvezőtlen esélyekre. Ugyanazon klinikán végzett Fukala-féle műtétekkel való összehasonlításából kitűnik, hogy míg a primaer extractionál a végleges eredmény elérésére 81 szemen 151 műtétre volt szükség, addig a Fukala szerint doeráltaknál 57 szemre 178 műtét esett. Miután pedig minden műtéti beavatkozás az infectio veszélyét csak növeli, előnyben részesítendő azon eljárás, mely kevesebb beavatkozás árán vezet eredményre. A kisebb számú beavatkozásoknak megfelelően a primaer extractio után rövidebb a gyógyulás időtartama is, kisebb az üvegtest traumája és csökkent a glaucomás tensioemelkedések veszélye.* (KI. Mtsbl. f. Augenhlk. Febr.) Lettner Vilmos dr.

Folyóiratok átnézete.

Archiv für Ophthalmologie, LV. к. 2. f. В jer ke: A fénytörés és látásélesség megváltozása a lencse eltávolítása után. Busse és Hochheim: A külső szemizmok és a szív a syphilises gyuladásáról. Hertel: Az orbitában alkalmazható paraffin prothesisekről. Höeg: Az opticociliaris vénák. Saloinonsohn : Az egyoldali ophthalmoplegia ext. localizálásáról. Streeminski: Adatok a degeneratio circinata retinae ismeretéhez. Heh.e: A stereoskopos mérésekről. Römer: Vizsgálatok a sympathiás gyuladás köréből. Parsons: A corpus ciliare gyűrű alakú sarcomájának esete. Einmert: Myopia ellen végzett evacuatio lentis 50 esete. tíirch-Hirschfeld : Az intoxicatiós amblyopiáról.

Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1903. január. Sala: A ciliaris epithel elváltozásairól naphthalan-mérgezés következtében. Müller : Complikált hályogok és luxált lencsék operálására szolgáló eljárás. Siklóssy: Adatok a szemhéjak sebészetéhez. Kampherstein : Glaucomás excavatio retinalis kitelödéssel. Rumschewitsch : Iris gammájának szövettani vizsgálata. Seo és Jamaguchi: Keratitis fascicularis és pannus scrophulosusra vonatkozó kórboneztani vizsgálatok. Kagser: Adatok a keratomykosis aspergillina tanához. — Február. Stock: Kísérleti kutatások endogen, főleg fertőző ártalmaknak a szemben való localisatiojára; adatok az endogen eredetű iritisek és chorioiditisek, valamint a Sympathikus gyuladás eredetére vonatkozólag. Heine: Újítások a boroszlói szemklinika vetítő készülékén. Axenfeld: II. A chorioidea operativ leválásáról; megjegyzések a glaucoma-ellenes műtétek hatásmódjára. III. A könytömlő kiirtása mint prophylactikus eljárás a szem septikus infectioi ellen. Stoewer : Adatok a lencse kortanához. Kampherstein : Az üvegtestnek penészgomba okozta fertőzése. Süsskind: A cysticercus intraocularis differentiatis kórisméje. Kempner: Adatok a traumás szemizombénulások tanához.

Zeitschrift für Augenheilkunde, IX. к. I. f. Stilling: A myopia kérdéséhez. Baas: Iritis serosáról. Krüger: A tokhályog szövettana. Krause: Az irisnek tompa ütés által előidézett befordulása. Genth: Szemérülés után bekövetkezett tetanus esete. Hallwachs: Egyszerű kézi Stereoskop változtatható convergentiával. — 2. f. Kuhnt és Wokenius: A retina közepének elváltozásai elmebetegeknél. Hála: A corynebacteriumok egységes voltáról. Capauner: Acne rosacea corneae. Krauss: Az egyoldali nystagmus kasuistikájához. — 3. f. Kuhnt: A complikált utóhályogok operálásáról. Reimar: A vérsejtek látható vándorlása s a véroszlop megszakadása a retina-cornea és a conjunctiva ereiben. Herford: Az iris és chorioidea hídalakú colobomájának esete. Krüger: Az ulcus serpens corneae bacteriologiája. Hála: Előző czikkének vége. Flatau : Adatok a panophthalmitis kóroktanához. Pollack: A sclera viselkedése panophthalmitisnél. Zia: A szemnek a nyúltvelö izgatására bekövetkező retractiós mozgásai.

Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1903. január. Photinos Panas. Necrolog. Hirschberg: A mágnes műtétekről; a szemteke kétszeres átfuratása behatolt vasszilánk által. — Február. Meyer : A Credé-féle ezüstgyógymód értéke a szembántalmak kezelésében. — Márczius. Steiner: Az alsó szemhéj eetropiumának műtéti kezeléséről.

* A budapesti egyet, szemklinikán is az átlátszó lencse primaer extractioja van gyakorlatban. Ref.

Loeser: Súlyos gonorrhoeás conjunctivitis következtében beállott sajátszerű összenövés a felső áthajtó redő és a cornea között.

Archiv für Augenheilkunde, XLVI. к. 4. f. Rombolotti: A kísérleti glaucomáról. Holden : Az egyik látóideg metastasises carcinomája mindkét látóideg sajátszerű elfajulásával. Hoeve: A choriovaginalis venae vorticosae rövidlátó szemekben. — XLVI1. k. 1. f. Peters: Randnitznak : „A kísérleti nystagmusról" szóló czikkóre vonatkozó megjegyzések. Wahlfors: A glaucomáról. Hirsch: Mindkét szem részleges irishiányának esete. Bielsky: Sarcoma atrophiás szemben. Nakagawe: A normális kötőhártya valódi papilláiról. Franke: Retrobulbaris betegségek diagnostikája és kezelése.

Annales d’oculistique, 1903. január. Rogman: Az iris és corp. ciliare perithelialis sarcomájának esete. Trousseau: A capsularis ligatura értéke a kancsalság műtéténél. Gonin: Gyűrűs scotomával járó retinitis pigmentosában szenvedett szem boneztani vizsgálata. — Február. Salzer: Kísérleti kutatások astigmatikusok látását illetőleg. Ganin : A látóideg intravaginalis vérzéseinek szemtükörrel való felismeréséről. Ahlstrom: Szemhéjak átlátszó cystáinak esete. Mandonmt: Fülbevalók okozta alkalmazkodási bénulás esete. Mars-Dianoux: Papillitis és agydaganat. Me ige: A szemek neurosisai. Fromaget: A fénytörés meghatározása. Scheiner methodusával. Holth : A kineskopia történetéhez.

Archives d’ophthalmologie, 1903. január. Panas: Az asepsis és prophylaxis a szemészetben. Landolt: Szemizombénulások sebészi kezelése. Monthus és Opin: Mikrophthalmus esetének szövettani és kórokiam vizsgálata. Jacovidés: A trachoma és a genyes szemgyuladás Egyptomban. — Február. Lapersonne: Necrolog Panas felett. Coppez: A pupillák vizsgálata. Haemers: Az üvegtest regeneratiojáról. Mars- Cotlomb : A cornea súlyos fertőzései a Descemet-hártya korai átfúródásával. Scrini és Bonrdeaux: Az intraocularis essentialis vérzésekről. Jacooidés: Trachoma és genyes szemgyuladás Egyptomban.

Recueil d’opthalmoíogie, 1903. január. Delamara és Conor: Hystero-traumás eredetű állandó tonikus szemhéjgörcs esete. — Február. ívért: A szem sérülései s a balesetekre vonatkozó törvény.

Magyar orvosok lapja, 1903. 7. sz. Hoór: Az Egyptomban előforduló kötőhártyai betegségekről. Goldzieher: I. Koponyalövési sérülés, ; szemfeneki elváltozás, szemhéji plastika. II. A cornea gonorrhoeás fe- i kélyesedésének operativ kezelése. Fejér: Mindkét oldali recidiváló vérzés : az üvegtestbe.

Orvosok lapja, 1903. 10., 11, sz. Fejér: Belladonna-mérgezésekröl a szemészeti gyakorlatban.

Wiener medicinische Wochenschrift, 1903. 3. és 4. sz. Elschnig: Szemtükri leletek anaeiniában.

Wiener medicinische Presse, 1903. 7., 8., 9., 10., 11. sz. Königslein : Néhány új gyógyszerről a szemészeti gyakorlatban.

Deutsche medicinische Wochenschrift, 1903. 7. és 8. sz.

II’essely : Subconjunctivalis injectiók.

Neurologisches Centralblatt, 1902. 24. sz. Saenger: Myotoniás pupillamozgás.

Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 22. к. 3. és 4. f.

Byschoivszky : Recidiváló psosis myastheniás tünetekkel.

Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie, 1903. január. Schnitze: Ophthalmologia interna traumatica.

Therapeutische Monatshefte, 1902. 12. f. Liebreich : A rövidlátás kezelése.

Monatschrift für Psychiatrie und Neurologie, 13. к. 1. f.

Majano: Az oculomotorius eredése és lefutása a középagyban.

Revue de médecine, 1903. 2. f. Féré: Az ophthalmiás migraent megelőző álmok.

Archives de neurologie, 1903. január. Aeraval és Radart: A szemfenék elváltozásai paralysis progressiva kíséretében.

British medical journal, 1903. január. Collins : Hályogkivonás capsulotomia és iridectomia nélkül. Royds: Idegen testek a corneában.

[ — Január 24. Robinson: Cataracta-palaczk csiszolóknál. — Február. Hawthorne: Nystagmus három generatioban.

The practitioner, 1903. január. Marshall: A cornea némely megbetegedése a gyermekkorban.

The lancet, 1903. I. 4. sz. Stephenson : A trachoma gyógyítása Röntgen-fénynyel. Magon : Röntgen-sugarak használata a szemészetben.

Leitner Vilmos dr.

VEGYESEK.

A párisi egyetem nyugalomba vonult szemésztanára Photeinos Panas 71 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Pályája tanulságos, munkássága sikerdús, emléke feledhetetlen. Görögországban született, de már kora üatalságában franczia állampolgár lett. 1854-ben interne lett, 1859—1863 a boncztanból s műtéttanból tartott cursusokat, úgyszintén az idegrendszer physiologiájából s a sebészetből. 1863-ban agrégé lett s közkórházi sebész. Mint ilyen vett részt a franczia-német háború sebesültjeinek ápolásában. A szembetegek számára már 1869-ben szervezett ambulatoriumot s 1873-ban a szemészet előadásával bízták meg, de csak 1879-ben rendszeresítették számára a rendes tanszéket: az elsőt Francziaországban. Ez időtől kezdve egész erejét a szemészetnek szentelte.