Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-01-25 / 1. szám
\ 12 ORVOSI HETILAP S Z E M E S Z E T 1903. 1. sz. neája az alsó szemhéj belső végére és részben az orr bőrére j fekszik. Csak ha a szemtekét felemeljük és fel- és kifelé rotáljuk, csak akkor láthatjuk meg a corneát. Az alvadt vértől és piszkos lepedéktöl letisztogatva látható a sclerának direkt mellfelé fordított végén, a teke horizontálisa alatt a rectus externusnak j 12 mm.-nyi hosszú leszakadt izomdarabja, a rectus superior helyén 3 millimeternyi hosszú az obliquus inferior tagadása helyén még kisebb indarabka. A szemtekének normalis hátsó pólusa most legfelül került, sőt kissé mellfelé is néz, rajta látható a nervus opticusnak egy 26 mm.-nyi hosszú darabja, a mely felül és kívül ivalakban ráborul s kissé rászáradt a szemtekére, j A szemrés félig csukott. A szemteke bolygatása rendkívül fáj- | dalmas s így pontosan meg nem állapítható, vájjon a rectus internuson s a belső oldali conjunctiván kívül, más izmokkal is tartózkodik s rögzittetik-e a bulbus hátrafelé. A bulbus mögötti lágyrészek erősen duzzadtak, vérrel beivodottak, részben fehéressárgás lepedőkkel, részben véralvadékkal fedettek. A belső zug táján a bőrben kiterjedt véraláfutás látható, a mely a felső és alsó szemhéj bőrébe folytatódik, annak közepe tájáig. Az alsó szemhéj külső vége a zugtól 8 mm.-nyíre egész vastagságában át van metszve. A külső zugtól kifelé 2 cm.-nyire a halánték bőrében van egy 2 cm. hosszú, nagyjában függélyes, homorúságával a külső zug felé néző, gyöngén ívalakú seb, a mely épen úgy mint az alsó szemhéj sebe lepedékes. A szemnek természetesen fényérzése nincsen. Cornea bágyadt, borús, csarnokban kevés vér, pupilla közepes, merev. Tekintetbe véve, hogy a látóideg elszakadt, a szemet mozgató izomzat nagy részben szintén elszakütatott és hogy a seb fertőzöttnek volt vehető, a szemtekének azonnal való eltávolítását határoztam el s hajtottam végre, a mi cocainozás után egy-két ollócsapásra könnyen sikerült. Az orbita sebe sublimátos gázkötés alatt gyorsan gyógyult. A szemteke mellfelé való haladásának azon fokát, a mikor a szem elhagyja a szemüreget és a septum orbitale elé kerül, hogyha az külerö behatása következtében jön létre, Mackenzie után luxatio bulbinak nevezik. Még egy lényeges feltétele van azonban a diagnózisnak s ez az, hogy a szemtekének az orbita lágyképleteivel bizonyos fokban összefüggésben kell maradnia. Ha az összefüggés lényegesen, nagy fokban meg van szakítva, úgy avulsio névvel szokták illetni. Esetünk tehát avulsio bulbi dextri. bemetszés után megvizsgálva a szemet, azt látjuk, hogy a rectus externusnak az izma szakadt el a bulbustól 1 cm. nyi távolságban, a rectus superior és az obliquus inferiornak pedig az ina mindjárt a selerán. A rectus externus izmát valószínűleg maga a szarv hegye direct érte s szakította el az erömüvi behatás helyén, míg a rectus superior és obliquus inferior s az opticus a szemteke kilökésekor valószínűleg az emeltyű hatás következtében váltak le a scleraról, illetve az opticus a foramen opticumtól. Hogy a nervus opticus tényleg a foramen opticumnál szakadt el, bizonyítja két körülmény: 1. a leszakadt idegnek hossza, a mely 26 mm., ha kinyújtjuk, még valamivel több is. Ez megfelel a látóideg átlagos hosszának (28 mm.). De még valószínűbbé teszi azon körülmény, hogy a látóideg a foramen opticumban fibrosusan oda van rögzítve a foramen felső falának csonthártyájához : a hol a rögzítés megszűnik, ott egyszerre elveszíti az ideg támaszát, érthető, hogy e helyen könnyebben jöhet létre szakadás. A foramen optieumon túl a chiasma felé az opticus lapos, felüÍrjál lefelé összenyomott, a foramenben már hengeralakú, kissé megvékonyodott. A most már boneztani készítményen látható, hogy a szakadás helyén az opticus hengeres s kissé vékonyabb, mint a többi részében. Felvehető tehát, hogy a foramen opticumnál szakadt el. A szemtekét tartó lágyrészek átmetszése után tisztán látható a rectus inferior és internus, valamint az obliquus superiornak a szemtekén visszamaradt, sima metszésű ina. Ezek tehát a trauma után épek maradtak, ezeken tartózkodott a szemteke. A mi a szemhéj sebét illeti, arra nézve pótlólag megemlítem, hogy az illető a sérülés alkalmával szemüveget viselt (myopiás), a mely akkor eltörött. Valószínűleg egyik üvegdarab ejtette a szemhéj szélére merőleges sebet, míg a külső zug mellett levő seb a traumának direct következménye. Ez pedig olyan formán állott elő, hogy a szarv hegye az orbita külső szélét találta s innét csúszott be az orbitába, a hol előle a bulbus kitérvén, az a mélybe hatolt, maga előtt tolván és erősen az orbitaszélhez szorítván a bőrt, a mely azután az orbitaszél mentén berepedt. Tehát ez repesztett seb, erre vall a seb alakja (ívelt, a halánték felé domború) és a sebszélek minősége. Az avulsio bulbi mechanikája az esetben is ugyanaz, mint az irodalomban feltalálható többi hasonló esetek mindegyikében. Végső ok: a szemiireg tartalma és árterülete között megbomlik a helyes viszony az által, hogy a tartalom megszaporodik. Eme tartalomszaporulat mint tudjuk, a legkülönfélébb s legváltozatosabb úton-módon jöhet létre. Esetünkben a szarv hegyének az orbitába való behatolása okozta. Ehhez természétesen hozzájárult azon részben ék módjára, részben emeltyű módjára ható kettős erő, melyeknek ily esetekben szintén fontos szerepjük, s a mi a behatoló idegen testtel együtt szokott járni, lényegéhez tartozik. A szemészet egyetemi oktatása. i. Száz éve múlt, hogy a budapesti egyetemen a szemészet tanszéke számára szemklinikát rendeztek be: két szobában hat ágygyal. Nem szabad megütköznünk azon, hogy akkoriban ennyiből állott az egész klinika, hiszen van Sivieten a Hollandiából Bécsbe hivott hires klinikusnak: Anton de Наёп-nek is csak 12 ágyas belgyógyászati osztályt adhatott. Ellenkezőleg, a magyar orvosképzés egyik dicsősége, hogy szemklinika létesítésével évtizedekkel megelőztük a müveit nyugatot. A midőn az egyetem orvosi kara a harminczas évek elején az ujvilág-utezai jezsuita-kolostorba költözött be, az öt klinikának összesen 54 ágya volt s ezek közül kilencz szembetegek elhelyezésére szolgált. A kiegyezés éve ugyanazon épületben találta a szemklinikát, de ágyainak száma már 24 volt s a többi klinikák kiköltözésével 40-re emelkedett. Ezt az örökséget vette át Schulelc Vilmos tanár 1874-ben. О maga 1881-ben az „Ellenőriben és „Pester Lloydsban megjelent czikksorozatában a következőkép jellemzi az elhelyezést: a betegágyak oly szorosan vannak, hogyha egyik beteg álomban nyújtózik, szomszédja szemét megdöfheti, egy betegre összesen 30 köbméter szellözetlen levegő jut, árnyékszékül 40 embernek az ajtóköz szolgál, összesen négy mosdótál van ; vizsgáló-, kezelö- és váró helyiségül egyetlen szoba szolgál, operáló-terem nincs s a tanterem rekkenő, fullasztó levegőjében a hallgatók harmadrésze állni kénytelen. Végre a szemklinika kiköltöztetésére is reá került a sor; de Trefort tervét sokan ellenezték, úgy hogy Schulelc Vilmos mint a tanszék képviselője, a klinika érdekében a közvélemény megnyerésére irta előbb említett czikksorozatait. Fejtegetéseiben azon tételből indul ki, hogy a szemészet sikeres tanításának feltétele, hogy a tanuló a szembetegeket jól láthassa, azok vizsgálásában s gyógyításában saját maga is részt vehessen ; egyszerre többen nem láthatják a kis területen lefolyó bajokat, többször mutogatva ugyanazt, könnyen árthatunk. Ezen nehézségeken csak az segíthet, ha a tanítás rendelkezésére nagyszámú beteg áll. Felszólalásának meg volt az a sikere, a törvényhozás hozzájárult Trefort előterjesztéséhez s 1884-ben megnyílt az egyetem új szemklinikája. Az akkori pénzügyi viszonyok nem engedték meg, hogy a klinika külön épületben nyerjen elhelyezést, a mint az eredetileg tervezve volt, mégis a régi állapotokhoz képest tagadhatatlanul nagy haladást jelentett: az ágyak száma 53-ra emelkedett, az ambulantia megfelelőbb helyiségeket nyert, a tanteremben az orvostanhallgatók elfértek s a könyvtár helyiségében a laboratóriumnak is jutott hely. A fejlődés azonban már akkor sem tartott lépést a többi klinikai főszakmával. 1885-ben a hét egyetemi klinika 450 ágya közül csak 53 = l2°/o jutott a szemklinikára, holott 1867-ben még 19°/o-a volt. Azóta ez arány még kedvezőtlenebbé lett. A belgyógyászat, sebészet, szülészet s nőgyógyászat nagy különálló épületekben nyertek elhelyezést, egy-egy szakma ma 200—250 ágy felett rendelkezik, míg a szemklinika ágyainak száma azóta nem szaporodott, úgy hogy ma a nyolez klinika 712 ágyából már csak 7°/o jut a szemészet számára. S ez alatt a német birodalom mind a 20 egyeteme
