Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-10-26 / 5. szám
1902. 5. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 71 5°/o-os euphtlialmin. V. Gy. 13 éves. Jobb szem. V.=ä/5. Асе. = 10 D. Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelpont Alkalmazkodás értéke febr. 15. 4 óra 46 p. 4'fimm. élénken reagál üveg nélkül 105 mm. 10 I). 4 „ 51 „ 4-5 „ п и n П 105 „ 10 „ 4 ., 56 „ 5 110 ., 9'5 „ 5 ., 01 ., 5-5 D ?> 110 „ 9-5 .. 5 „ 06 „ 6'5 ., jól n n 110 „ 9-5 „ 5 „ 11 „ 6'5 „ n n V 140 „ 7 „ új csepp. 5 óra 16 p. 7 „ n » r V 140 „ 7 . 5 „ 21.. 7-2 „ n 140 ., 7 ö „ 26., 8 » n " n 140 „ 7 „ 5 ., 31 ., 8 , gyengén „ n V 140 „ 7 5 „ 41 ., 8-5 ., W *5 150 „ 6-5 „ 5 51 „ 8*5 » « 160 ., 6 „ 6 „ 01 „ 8-5 „ П 160 „ 6 „ febr. 16. 4-5 „ élénken „ n n 105 „ 10 „ 10%-os euphtlialmin. J. J. 10 éves . Hal szem. 1 7.=5/б. Acc. 12’5 D Datum Pupilla átmérő Fényreactio Olvas Közelj pont Alkalmazkodás értéke febr. 19. 5 óra 08 p. 4'5 mm. élénken reagál üveg nélkül 75 mm 12-5 D. 5 „ 13 ,, 4-5 „ „ ,, r « 75 „ 12-5 „ 5 a, IS .. 5-5 „ jól n ?? 85 „ 1P5 ., 5 „ 23 „ 6-5 „ n » 90 ., 11 „ 5 „ 28 „ 6'7 „ 95 „ 10-5 „ 5 „ 33 „ 7 gyengén , я „ 95 „ 10-5 „ 5 „ 43 „ 7 „ )У V 95 „ 10-5 „ 5 „ 53 „ 7-5 „ „ „ 100 „ 10 „ 6 „ 03 „ 7-5 ., „ „ 100 „ 10 6 „ 13 „ 7-5 „ * n » 100 „ 10 „ febr. 20. 4-5 „ élénken „ n n 80 „ 12 „ (Vége köv.) A heidelbergi szemésztársaság gyűlése. 1902. VIII. 3—6. Ismerteti: clr. Sihlóssy Gyula. A heidelbergi szemésztársaság ez idei gyűlését augusztus 3—6-dikáig tartotta meg. Alig volt még ily népes az összejövetel valaha: sajnos azonban magyarok az idén alig vettek abban részt, ügy látszik, hogy minket a nyár közepén talál augusztusnak eleje, míg a németek a semester végét és a szünidő kezdetét élik ebben az időben. A kongresszus tárgyalásai rendkívül érdekesek voltak: bár az anyag óriási tömege miatt az előadókat tíz perezre, a bemutatókat öt perezre kellett szorítani. így is alig voltak képesek a körülbelül 75 előadást és bemutatást három nap alatt elvégezni. Leber tréfásan azt a megjegyzést tette a Schloss otelben tartott ..ünnepi evésen“ (Festessen), hogy ha a három napot nem lehet egy negyedikkel megtoldani, akkor később mind rövidebb időt lesz az elnökség kényszerülve az előadóknak kiszabni, úgy hogy végül 8, 6, 4, 3, 2 és legutoljára, ha ennyi idő sem jut egyre, csak egy perez marad egy tudományos előadás megtartására. Mint mondom, az idén még tíz perez állott az előadók rendelkezésére, s dicséretére legyen mondva a díszes, bár internationális jellegű, de mégis német társaságnak, az elnöknek alig volt egyszer-kótszer alkalma az előadót az idő pontos betartására inteni. Igaz is, hogy tíz perez alatt elég sok áj eszmét mondhatna el valaki. A kongresszusi előadások és bemutatások közül a következőkről emlékezünk meg: Römer (Würzburg) az ulcus serpens (Hypopion-keratitis) serumthe' apidjáról értekezik. Hangsúlyozza azt a nagy fontosságot, mely e kérdésnek közgazdasági tekintetben jut: a mennyiben a bejelentett és kártalanítást igénylő esetek fele (a szemsérülések közül) épen ulcus serpens. 80 esetéből 95°/o-ban a Frankel-Weichselbaum-féle pneumococcus volt a baj oka. Uj serumával világosan bebizonyítja, hogy a szem is immunisálható. Nyolcz esetben emberen is kipróbálta, (egy esetét személyesen is láttam Würzburgban. Ref.) és pedig teljes eredménynyel. A gyógyhatásról nem beszól; hangsúlyozza, hogy prophylacticumnak tekinti. Axenfeld azt szeretné, hogy ha a könytömlöt több esetben irtanák ki a szemészek. Szerinte ez a dolog lényege: a legtöbb ulcus serpens alapoka itt keresendő. (Igaz, de Németországban már is igen sok ember szaladgál könytömlő nélkül, pedig ezek nem is lelhetnek külön alkalmaztatást, mint a különös módon megoperált törökök. Ref.) Rähhnann (München) a trachomával kapcsolatos porcz és szemhéjszéli elváltozásokról értekezik. A Meybom-mirigyek váladéka normalis viszonyok között tiszta, áttetsző, mennyiségileg alig kimutatható. Ha azonban a conj. társit folliculusok lepik el, akkor zavaros szintivé, törmeléket tartalmazóvá válik, mennyiségre pedig nevezetesen megszaporodik. Ha nyomást gyakorlunk a szemhéjra, comedoszerííleg ürül ki a Meybom-mirigyekböl ez a váladék. A M.-mirigyek szájadéka megnyílik, megnagyobbodik, széleik finoman felhánytaknak néznek ki, kis vörös dombocska közepéből emelkednek elő. Ha sok folliculus ment át fekélyesedésbe és részben hegesedésbe, akkor az intermarginalis szemhéjszél hátsó részlete egyenetlenné, dudorzatossá válik. Némelykor a folliculusok maguk mennek át a szemhéj szélre, a mikor is ott szétesnek és elfekélyesednek: a megvastagodott porcz főleg ott megy át előrehaladó sorvadásba, a hol a kötőhártya előzetesen kocsonyás elfajulást mutatott, habár iivegszeríí vagy keményítős elfajulás után is maradhat vissza rettenetesen megvastagodott tarsus is. Szövettanilag kinnitatható, hogy már a betegség kezdetén a submucosa is részt vesz a gyuladásban; mentői több a folliculus, annál hamarább eléri az a Meybom-mirigyek acinusait. Súlyosabb esetekben a pillaporcz közepén typicus folliculusokat lehet találni, melyek azután elterjednek, de ugyanerre a sorsra jutnak velük együtt a Meybommirigyek is. Sokszor a mirigyek egy részlete lefüzödik vagy cystoid kitágulást mutat, később a porcz diffuse megtelik apró sejtekkel és benne töméntelen folliculus képződik. Ezek aztán betörnek a Meybomféle mirigyekbe. Ismeretes, hogy a hegesedés eredménye nagyon gyakran a tarsus elgörbülése, sokszor azonban nem fejlődik ki entropium. A tarsus sorvad, a Meybom-mirigyek eltűnnek, s a szemhéj mégis rendes helyzetben maradt. Ilyenkor a tarsitis hozza létre azt a hegesedést, mely a kötőhártya hegesedését kíséri és azt ellensúlyozza. A súlyos trachoma-esetek gyakran azzal végződnek, hogy az előbb hegekből, scleroticus szövetből álló kötőszövetben finom reczéjü háló lép fel, melynek csomópontjaiban hosszúkás sejtek láthatók. Ilyenkor már a porezban és kötőhártyában volt hegszövet zsírosán elfajult, sőt felszívódott s így csak a háló maradt vissza. A járulékos könymirigyek lefolyt trachománál, sorvadt Meybommirigyeknél — óriásilag ki vannak fejlődve: az egész szemhéj magasságának egy negyedrészét is elérhetik. Ebből magyarázza R. azt a körülményt is, hogy lefolyt trachománál a scleroticus beszáradás épen nem áll arányban a Meybom-mirigyek sorvadásával. Bach (Marburg). A szembogár idegközpontjairól. A gerinczvelő nyald részletének átmetszése nem befolyásolja a szembogárnak a világosság irányában való magaviseletét. Ha a fossa rhomboidea spinalis végéhez közel vágta át, akkor a szembogár fényre nem húzódott össze. Ugyanezen hely egyoldali átmetszése után az ellenkező oldalon fénybehatására kitágult.a szembogár. Ha az agy felé újabb metszéseket végzett, akkor ezek a tünetek megszűntek. Ezekből a kísérletekből arra következtet, hogy a fossa rhomboideában kell a szembogárnak reflexgátló központját keresnünk. Ha nicotint fecskendezett be macska orbitájába, akkor azon az oldalon azonnal, az ellenkező oldalon kissé később bénulás állott be a sphincterben. Ez a kísérlet arra mutat, hogy sympathicus sejtek vannak a szemgödörben és pedig valószínűleg a ganglion ciliarében. Peters (Rostock). A ciliaris hámsejteknek elváltozásairól beszélt naphlhalin- és ergotin-mérgezésnél. Naphthalinnak egyszeri adagolására a sugártest nyúlványainak valamint az ideghártyának felhámrétegében hólyagképződóst lehetett konstatálni. Ilyen hólyagok képződnek a csarnokvíz elbocsátása után is. A festékes hám részben elroncsoltatik, részben hólyagosán felfúvódik. Sok vacuola mutatható ki a köbalakú hámsejtek között is. A sugárnyulványok felszínén fehérjetartalmú váladék termeltetik. Ebben az időben, mikor még a cataractás elváltozások alig kimutatható tokredőződésben állanak az aequator tájékán, már felismerhető nemcsak a rendes kiválasztás fokozódása, hanem még a pervers-kiválasztás fellépése is. A venae vorticosaek alákötése után elemién a hatalmas vérömleny elfed mindent, egy idő múlva azonban ugyanilyen elváltozások mutathatók ki a sugártestnyúlványok felhámában. Peters az irányban is végzett vizsgálatokat, hogy ergotin-oldat befecskendésére lehetne-e catiractát előidézni. Ez azonban egyelőre azért nem sikerült, mert az állatok korábban kimúltak, mintsem a cat. képződés megindult volna, ha csak annak nem kell tekinteni a hámsejteknek fent leirt elváltozásait, melyek ilyenkor is megjelentek. Vossius (Giessen) bőven foglalkozik a struma és a szürke hályog közötti oki összefüggés kimutatásával. Az ilyen hályog, habár fiatal is az egyén, rendkívül kemény maggal bir szerinte, úgy hogy iridectomia nélkül is könnyen eltávolítható, míg a diabeticusok hályogja rendesen igen lágy consistentiájú. Uhthoff (Breslau) nem hajlandó struma és cataracta között oki viszonyt felvenni. Wagenmann (Jena) egy esetét említi, a kinél a struma eltávolítása után közvetlenül, rendkívül gyorsan fejlődött ki a szürke hályog. Pflüger (Bern) sem fogadja el Vossius fejtegetéseit. Elschnig (Bées) Szövettani műtermékekről a látóidegben czim alatt arról beszélt, hogy a Siegrist-féle elváltozások, zsiros degenerátiók a látóidegben nem egyebek szövettani műtermékeknél, melyeket el lehet kerülni, ha a látóideg felvésésénél, a bonczolásnál óvatosan járunk el. A zúzott sejtek nem festődnek olyan jól: ez volna a Siegrist-féle csoda egyszerű magyarázata. Liebrecht hangsúlyozza, hogy a Siegrist-féle tünetet ő is úgy
