Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-04-27 / 2. szám
1902. 2. sz. ORVOSI HETILAP — SZEM ESZE T 23 negyed mm. vastagságú részletet távolított el s alkoholban történt keményítés után felmetszette. A talált elváltozások főbb vonásokban a következők: a legfelső cornealemezek nagy kiterjedésben duzzadtak, a rostok körülírt helyeken szétfoszlottak s közöttük itt-ott egy amorph-anyag rakódott le s végül az ez alatt következő réteg is a festés által kimutatható elváltozást szenvedett. Az összes tünetek véleménye szerint egy közös okra: a cornea felszínes rétegeiben beállott anyagcserezavarra vezetendök vissza. A leirt szövettani lelettől sok tekintetben elüt a Groenouw és Chevallereau által talált boncztani kép; az előbbi nyomát sem találta a szöveti duzzadásnak és szétfoszlásnak s csak egy az eosin által erősen festödö berakódott anyagról (hyalin) tesz említést, míg az utóbbi h úgy savasnátriumból álló kristály lerakódásokat irt le. Miután a szövettani leletek e különbözőségét alig magyarázhatni abból, hogy az talán a betegség különböző fejlődési szakának felelne meg, a szerzők eltérő hystologiai leletét inkább annak hajlandó tulajdonítani, hogy a szóban forgó bántalom képe alatt kóroktanilag és boneztanilag teljesen különböző betegségek léphetnek fel. A csomós cornea-elzavarodás aetiologiája homályos ; a betegség valószínűleg nem localis szembaj, hanem valamely, eddig közelebbről nem ismert általános táplálkozási zavarnak a következménye. (Archiv f. Ophthalmologie, Lili. k.) Leitner Vilmos dr. Enuclealás panophthalmitis eseteiben. Bauer a Ilaab zürichi egyetem szemklinikáján 1886—1900 között végzett 320 enuclealás között 53-at talált, a melyekben már kifejezett panophthalmitis volt jelen. Az esetek 7—8 napra gyógyultak s ezért az enuclealást panophthalmitis eseteiben is indicáltnak tartja. (Centralblatt für Augenh. 1902. März.) Az egyszerű utóhályog subconjunctivalis discissioja Kuhnt szerint. Wokenius a königsbergi egyetemi szemklinikán újabban végzett 216 Kuhnt-féle discissioról számol be. Kuhnt maga 3 év előtt 709 esetről referált. Az operateurök általában tartózkodóak a discissioval szemben, melynek eddigi módszerei 4 veszélyt rejtettek magukban: 1. infectio, 2. traumás gyuladás, 3. az üvegtest roncsolása, 4. glaucoma. Az eddig használt eszközök közül az ollók nem szükségesek az egyszerű utóhályog operálására, a Lewinsolm által ajánlott complikált ollószerkezet meg épenséggel nagyon is veszélyes beavatkozás. A régente olyan elterjedt tűk a hártyát szakítják, e hátránya a két tűvel való operálásnak is megvan, úgy hogy Knapp ajánlata óta inkább a kések terjedtek el. De a Knapp késével is jelentékeny vongálásnak van kitéve az utóhályog s vele a corpus ciliare. Ezen módszerekkel szemben Kuhnt eljárása veszélytelen, mert 1. subconjunctivalis a késvezetés, 2. a limbusnál van a beszúrás, 3. a corpus ciliare nem lesz vongálva s a kés nem hatol mélyen az üvegtestbe. A Kuhnt kése azon okból, hogy minden oldalról használható legyen, hajlott s két irányban élesített. Ezen eszközzel mesterséges világítás ellenőrzése mellett az üvegtest-kötegeket harántul metszi át. A műtét technikája abban áll, hogy a kést subconjunctivalisan a limbusig tolja, ott a mellső csarnokba hatol s a hártyában fűrészelő mozgással 7—9 mm.-nyi rést ejt. 1899. és 1900-ban 261 szürke hályogoperálást végeztek s 244 utóhályogot hasítottak meg, egészben véve tehát utóbbi műtét indicatioját igen kiterjesztették. Ennek oka az, hogy igyekeznek lehetőleg már az első kórházi tartózkodás alatt teljes látást elérni. E czélból már 16—20-ad napra a hályog extractio után discinidálnak. A 216 discissio közül veszteség nem volt, épen oly kevéssé sebinfectio. A látásjavulás mindannyiszor igen jelentékeny volt. 100-ra téve a teljes visust, extractiok után 19'4°/o volt a látás átlaga, a discissiok után 52%. E látásjavulás utóbb még fokozódik, mint 17 újból jelentkezetten meg is győződtek. A lefolyásban 22 eset mutatott némi zavart és pedig 3 napnál tovább, de 14-nél rövidebb ideig tartó ciliaris injectio 14 esetben, iris irritatio 5-ször, kifejezett iritis 2-szer, vérzés a mellső csarnokban 1-szer, glaucoma vagy iridocyclitis egyszer sem. (Zeitschrift für Augenheilkunde, 1902. April.) A cuprum citricum alkalmazása trachoma ellen. Arit (Graz) trachoma ellen a cuprum citricumot ajánlja. 5—10°/o kenőcs (ungv. glycer. cum amylo) alakjában naponta 2—3-szor a szemrésbe juttatva s V'a perczig massálva pannus eseteiben feltűnő jó eredményt ért el. Nagy előnynek tekinti, hogy a betegek maguk is alkalmazhatják. Bő váladék, fekélyképzödés contraindicatiot képez. (Centralbl. für Augenh. 1902. März.) G. E. Folyóiratok átnézete. Archiv für Ophthalmologie, Lili. kötet, 3. füzet. Fuchs: Az érhártya leválása műtétek után. Feilchenfeld : A tárgyak nagyságának megítélése a látótérben. Fuchs: A csomókban jelentkező szarúhártyaelzavarodásról. Murakami: A chorioretinitis disseminata kórboncztana. Ifj. Szili: Adatok az iris hátsó lapjának boncz- és fejlődéstanához, különös tekintettel az ember m. sphincter pupillaejére. Velhagen : Ritka lelet egy Golgi szerint kezelt retinában. Hertel: Kanyaró után keletkezett pneumococcus okozta súlyos szembaj három esete. В jerke: A fénytörés és látásélesség megváltozása a lencse eltávolítása után. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1902. február. Seydel: Miként tanulnak meg újból látni a megvakultak ? Volkmann : Szemészeti czélokra szolgáló új mágnes. Slock: A conjuncti várói s az orrból kiinduló fertőzések. Lezenius: Naphthalin-mérgezés okozta hályogképződés esete. Altland: A n. sympathicus gangl. cervic. supr.-ának kiirtása glaucoma esetén. Heust áttér : A skiaskopiás fénysugarak haladása. Márczius. Schleich ■■ A bulbaris conjunctiva felszínes ereiben látható vérkeringésről. Schreiber: Hogyan javítjuk legczélszerübben a rövidlátóságot V Roscher : A myopia teljes kijavításáról. Meyerhof: A nagyobbfokú myopia fokozódása a közeibe nézéshez való hiányos javítás következtében. Treidler: A mintaszemekre vonatkozó nehány megjegyzés. Handmann: Az ulcus corneae rodens közeléséről. Asinus: A szemben levő vasszilánkok nagyságának megközelítő megítélése a mágnes-műtét előtt. Schimamura: Van-e a szemen endogen sebinfectio? Zeitschrift für Augenheilkunde, VII. kötet, 2. füzet. Kuhnt: A nyeleden börlebenyek átültetésével történő szemhéj képzések értékéről. (Vége.) Rosenthal: A mészsérülések okozta szarúhártya homályokról. Ehrenfried: A szemben levő vasszilánkok viselkedése. Schoute: A Landolt-féle zsebben hordozható látáspróbák. Herzog: A szem belső izmainak fejlődése. 3. füzet. Laos: Gyógyult kétoldali orbitális phlegmone esete. Rosenbaum: Adatok a n. opticus aplasiájához. Wolff: A skiaskopia elmélete, a fénytörés meghatározása skiaskopiával s az általam szerkesztett skiaskopophthalmometer. Stoewer: Nyíllövés okozta subconjunctivalis sclera-sérülés. Putiata—Kerschbaumer: Jelentés egy sibiriai szemészeti osztályról. Archiv für Augenheilkunde, XLIV. к., 4. f. Laqueur: Mindkét szem megvákulása halántéki lövés után. Nicolai: A látószerv sérülését okozó halántéki lövésekről. Peters: A bányászok nystagmusának összefüggése a labyrinthtal. Guillery: A mész okozta corneális homályok s azok feltisztítási módjáról. Salffner: A jequiritól és a jequiritolserumra vonatkozó klinikai megfigyelések. Symens: Myopiás eredetű nasalis conus boncztani lelete. Hofmann: A chronikus nephritis következtében beállott véredényelváltozások a szemben. Reimar: Átlátszó látáspróbák és projectiós demonstráló táblák. Recueil d’ophthalmologie, 1902. január. Rémy. A diploskop alkalmazása a binoculáris látás zavarainak felismerésében és gyógykezelésében. Vieusse: A cornea ulcus serpiginosuma és gyógyítása. Annales d’oculistique, 1902. január. Javai: Az ophthalmometer megvizsgálására s a szemüvegek graduálására vonatkozó megjegyzések. Kait: Gyors fejlődésit orbitalis cysta. Morax: A szemhéjak necrosisa és gangraenäja .Wecker: A trachoma terjedése Egyptomban. Febr. Wecker : A hályog műtété lVa századdal Daviel után. Lagrange : A szem elülső segmentumának eltávolítása; zacskószerü varrat. Deschamps: Az iridectomia egy módja a csarnok és lencse hiánya esetén. The ophthalmic Review, 1902. február. Green: A színvakság vizsgálatára szolgáló eszköz kellékei. Márczius. Thompson: az art. centr. retinae elzáródásának esete. Berliner klinische Wochenschrift, 1902. 2. szám. Meyerhof: A pupilla szemhéjzárási reactiojának történetéhez. Helbron : Retinaleválás terhességi nephritisnél. Wiener medizinische Wochenschrift, 1902. 9. sz. Goldzieher: Adatok a trachoma therapiájához. 11. sz. Klein: Ulcus corneae posticum. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1902. 7. szám. Wícherkiewicz : Szemészeti zsebtárcza. Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 20. к. 5—6 f. Levinsohn és Arndt: A használatos pupilla-reagensek hatása pathologikus pupillákra. Archiv für Psychiatrie und Nervenkrankheiten, 35. к. 1. füzet. Probst: A központi látórostok lefutása. Neurologisches Centralblatt, 1902. 3. sz. Bechterew: A szemreflex vagy szemtünet. British medical Journal, 1902. február 1. Mactier: Atropin szerepe a szembajokban. Február 8. Hawthorne: Intracranialis thrombosis okozta kettős neuritis optika chlorotikusoknál. Márczius 15. Watt: Traumás szemhéjemphysema. Márczius 22. Paul: Ritka orbitalis daganat két esete. Ferdinandt: Az adrenalin-chlorid használata a szemészetben. Le progres medical, 1902. 8. sz. Koenig: A corpus ciliare és iris melanosarcomája.
