Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-02-23 / 1. szám
1902. 1. sz. ORVOSI HETILAP SZEMÉSZE T 3 kitűnő fejezetére, a hol az állítólagosán hiányzó anatómiai bizonyíték is olvasható, hogy e kórkép székhelye tényleg az idegmagvakban van. A szemüreg bántalmai között egy ízben cysticercust találtunk. A 11 éves tanuló azon panaszszal jelentkezett, hogy szemét néhány hét előtt sérülés érte. A bal szeme kissé kidülledt s fel s befelé tolt. reponáláskor az orbita alsó külső szélénél borsónyi daganat tapintható ki. Ez reámetszéskor tokba foglalt cysticerkus hólyagnak bizonyult. A szemteke sérülése miatt 51 beteget vettünk fel. Valamennyi a súlyosabbak sorába tartozott: 15 sebzés, 11 idegen test, 19 tompa ütés, 2 lövés, 4 robbanás. r’/f,—5/50 látással 8 szem menekült, 7-nek csak ujjak olvasása maradt meg, 8-nak jó fény érzése, 12-nek hiányos fényérzése, 16 Ízben enucleálás vált szükségessé, ez utolsó csoportot az egész szem tekére kiterjedő sérülések és a sclera kiterjedt repedései alkották. A sérülés módjai közül a szem elvesztésére legritkábban a sebzés vezetett, a mennyiben egy késszúrás okozott súlyos iridochorioiditis suppurativát, mely miatt a szemet eltávolítottuk három ízben ökör-döfés, 1 ízben csikó-rúgás, három ízben bot-ütés; széndarab, gyujtó-tok, vasszilánk, üvegdarab egy-egyszer, lövés és robbanás két-kétszer volt az enucleálás oka. Az operálások az osztály jelentékeny tevékenységét alkották. A lefolyt évben végzett 564 nagyobb operálás a következő volt: Extractio Cataractae...............................225 Discissio . . •............................... 18 Iridectomia............................................156 Iridotomia......................................... . 8 Sphincterolysis anterior (Schulek) . . 3 Prolapsus iridis........................................ 11 Sclerotomia......................................... 1 Punctio corneae............................... 12 Pterygium......................................... 7 Tenotomia............................................24 Resectio musculi . 2 Enucleatio............................................63 Exenteratio .................................................... 7 Exstirpatio sacci lacrym.................... 8 Ectropium, ptosis, trichiasis, neoplasma 19 564 Ez operálások közül 351-t magam végeztem, 213-t segédeim, de leszámítva 18 napi távollétemet ez utóbbiaknál is mindig magam segéd kezdtem. A kisebb műtétek között a thermocauther alkalmazása 37-szer, idegen test eltávolítása a corneából 139-szer, jégárpa műtét 52-szer, könycsövecs felhasítás 9-szer, könytömlő metszés 10-szer szerepel. A szemtekén végzett operálásokat operáló szoba hiányában a kórteremben ágyon, az enucleálásokat, s általában az úgynevezett véres műtéteket a rendelő szobában végeztük. A betegek előkészítésében a tisztaságot vízzel s szappannal igyekeztünk elérni, antisepticumot nem használtunk, a kiöblítésre 3°/0 bórsav-oldatot alkalmaztunk, a kötszereket gőzben, az eszközöket 1% szóda-oldatban kifőztük. Utóbbiakat ezután még alkoholban tartva, szárazra törültük. A mi az egyes operálásokat illeti, az öregkori hályogot 215 ízben Graefe módszere szerint távolítottuk el (125-ször magam, 90-szer segédeim). Az eszközök majdnem azonosak azokkal, a miket Arit használt volt, némi eltérés mégis van: szemhéjterpesztőiil Pretori egyszerű modelljét alkalmaztam, lehetőleg keskeny Graefe-féle kést választottam, tokrepesztőül pedig Schulek tanár kitünően bevált csípőjét.1 A sebkészítést a limbusban végeztem, kötőhártya lebeny nyerésére törekedtem, a helyén maradt irisből egy csapással, a prolabáltból kettővel metszettem ki közepes darabot. A szárak 1 Az eszközöket nagyrészt Tahy Mátyás műszerész (Budapest, Gyár-utcza 29) készítette és élesítette, kinek műszerei nem csak elérik, hanem fölül is múlják a külföld legelső s legnagyobb gyárainak eszközeit. becsipődését mindenképeii igyekeztem elkerülni. Saját operálásaim között 3, segédeimé között 5 ízben jelentkezett üvegtest, összesen tehát 3' ^%-ban. Az utókezelésben mindazon könnyítést alkalmaztam, melyek a siker koczkázata nélkül a beteg érdekében megtehető. E czélból az operált csak a műtét napján maradt az ágyban, de már néhány órával utóbb felülhetett, mindkét szemet 24 óráig kötöttük, az operáltat 4 napig. Kedvezőbb külső körülmények között úgy hiszem még további engedmény lehetséges. Pólyát csak az első napon alkalmaztunk, azontúl a Bayer-féle szemészeti ragasztó-csíkokkal fixáltam a vattát. Az egyszerű rácsok elcsúszásuk miatt megbízhatatlanok, a kettősök pedig szerfölött terhesek. Sebet 16 ízben repesztettek, tehát 7"'„-ban, tekintettel a betegeink alacsony intelligentiájára ez arány nem túlmagas. Az eredmények megítélésében a veszteségek számbavétele ad legbiztosabb támpontot. Az osztályokba sorozás, sajnos nem ad hű képet, minthogy betegeink szegénységük miatt 12—14-ed nap kénytelenek távozni, a mikor a látás a sebastigmatismus miatt, néha sebrepedés folytán még alig 6/50, s a legközelebbi 2 hét alatt megháromszorozódik, viszont az is előfordul, hogy a visszamaradó kéregrészletekből képződő secundaria a távozáskor még jó látást megrontja. Arról szó sem lehet, hogy nagy részt vidéki betegeink a látásvizsgálás czéljából újból jelentkezzenek. A veszteségek őszinte mérlegelése az eredményekről sokkal tisztább képet nyújt. Épen az önbirálat szigorítására nem választom külön a complicdlt hályogokat, hanem valamennyit együvé sorolva a 215 Graefe extractióra 3 teljes veszteség esik (2 saját, 1 segédeim operáltjai között), ez l'4°/°-nak felel meg; 2 Ízben súlyos, panophthalmitisig fokozódó infectio, 1 ízben pedig iridocyclitis volt az ok. Ezeken kívül 3 olyan eset fordult elő, a midőn látás nélkül, de fényérzéssel s javítható állapotban (1 sok maradék; 2 occlusio pupillae) távozott a beteg (I saját, 2 segédeim operáltjai közül). E két csoportot egyesítve sem éri el a sikertelenség a 3°/o'°t, holott Dimmer legutóbbi1 kimutatásában a veszteségek aránya eléri a 4'15%-ot. Jól tudom, hogy kedvezőbb statistikák is vannak, de azt is tudom, hogy veszteség még a kedvező elhelyezésű kinikákon és osztályokon is előfordul, úgy, hogy számbavéve az osztály elhelyezését, operáló szoba hiányát, a beteganyagot, s az alkalmazott mérték szigorúságát, az eredmények jóknak mondhatók. A 8 linearis műtét között szerepel az egyetlen myopia ellenes operálás a mit végeztem. A budapesti kir. orvosegyesületben 1897-ben tartott előadásom2 indicatioit ma is fenntartom s az azóta végzett műtétek csekély száma eléggé jelzi óvatosságomat. A fiatal leány látásélessége 18'0 I) myopiája javításával :,70 volt. Junius 22-dikén Sattler módszerre szerint extractio linearis simplexet végeztem, még két Ízben: jul. 20 és aug. 14-dikén pnnctio vált szükségessé és pedig első Ízben tensio emelkedés miatt, másodízben secundaria eltávolítására. Távozásakor a látásélessége szabad szemmel 5/30 volt. Hasonló eredményt értünk el 13 éves leánynál, kinek 18‘0 D myopiáját 1900 nyarán a Szent István-kórházban operáltam s kinek utóhályogját a Rókus-kórházban х/з évvel utóbb távolítottuk el. A látásélesség ez esetben concav 2'0 D-val 6/2„-ra javult. Az utóhályog operálására a Kuhnt-féle módszert alkalmaztam és pedig 15 ízben. Az eljárás előnyei kétségtelenek, a szemen a legkisebb izgalom sem keletkezett s a látás mindannyiszor megjavult. A 156 iridectomia közül (108 magam, 48 segédeim) optikai volt 43, az irisbetegségek ellen (occlusio, seclusio pupillae) 24, glaucomaellenes 82 (és pedig 8 glaucoma simplex, 66 glaucoma inflammatorium, 8 glaucoma secundarium), praeparativ: 7. Valamennyit átlagban egy hétig а kórházban tartottuk, optikai iridectomia szükségből végezhető ugyan járó betegen is, de glaucoma ellen nem tartom megengedhetőnek. A praeparativ iridectomia kevés száma jelzi 1 Beiträge zur Stäarextraction, Zeitschrift für Augenheilkunde VI. 93. 2 Orvosi Hetilap Szemészet 1898. 1. sz.
