Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-02-23 / 1. szám
12 0 R VO S IHE T I L AP — S Z E M É S Z E T Iriscsípö helyett tompa horgot használ Wiecherkiewicz iridectomiánál akár glancoménál, akár cataracta műtéteknél. Különösen ajánlja nyugtalan betegeknél a könnyebb kezelés miatt és glaucoma eseteiben, a hol csípővel könnyebben sérthetjük meg a lencse elülső tokját. A horog ezüstből készül, tompa végű, a párisi Luer czég állítja elő. (Centralblatt für Augenheilkunde 1901. Juli.) Bemenár Elek dr. Folyóiratok átnézete. Archiv für Ophthalmologie, Lili. kötet, 2. füzet. Gullstrand: A szemben törést szenvedett sugárnyaláb szerkezetéről. Lederer: A sériilóses eredetű enophthalmus és kóroka. L-vinsohn : Az ember külső szemizmaiban levő idegvégződésekröl. Heine: Az orthostereoskopiáról. Hertel: Az emberen előforduló genyes keratitisröl. Strzeminski: Adatok a harmadik generatióban előforduló szem-syphilis kérdéséhez. Elsőimig : Megjegyzések Wintersteinemek: „A Desceet-hártya korai átfúródása keratitis suppurativa esetén" czímtt dolgozatára. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde. 1901. deczember. Meyerhof: Az uvea sarcomáinak ritkább terjedési módjai és következményes állapotai. Paukstat: A gyűrűalakú keratitisröl. Roscher: A lamina cribrosa glaucomas exca vattájának esete a látóideg kivájulása nélkül. — 1902. január. Volkmann: A szemmágnesek elmélete. Heine: Az ütőeres nyomás befolyása a pupillára s az intraocularis nyomásra. Redden: Bacterium coli által okozott hypopyankeratitis. FnmagalU: Cornea hegén fejlődött angiosarcoma esete. Förster: A szemhéjak széthúzásánál keletkező enophthalmusról. Stock: A ..dilatator iridis" kérdéséhez. Zeitschrift für Augenheilkunde, VI. kötet, (i. füzet. Gallas: A retinaleválás kezelése Dor szerint. Franke: Szembetegségek és a szénaláz. Koerber: A sugártestnyúlványoknak a pupilla területében való megláthatása. Knapp : a) Exophthalmus pulsans esete, b) Pulsáló keratektasia esete. VII. kötet, 1. füzet. Michel: A látóideg baktériumos embóliáiról. Gold zither: Adatok a symmetriás orbita-daganatok ismeretéhez. Kuhnt: A nyeletlen börlebenyekkel való szemhéjképzés értékéről. Sachs: Újabb adatok az operativ szemészet köréből. Herzog: A belső szemizmok fejlődéséről. Schapringer: Adatok a veleszületett kötöhártyaredök casuistikájához. Centralblatt für prakt. Augenheilkunde, 1901. deczember. Franke: A szemben levő fémszerű idegen testekről. Wiser: A retinális vénák traumás thrombosisának esete. Pick: A szemnek mustárral történt ipari sérülésének esete. 1902. január. Schmidt-Rimpler: Az egy szemmel való testies látás fejlesztésének egy módja. Feilchenfeld: Sclerokeratitis rheumatica. — Cyclitis specifica. — Dacryocystitis diphtherica. Hirschberg: A könycsövecskékben előforduló gomba-concrementumokról. Archives d’ophthalmologie, 1901. deczember. Nuel: Az oculomotorius külső ágainak bénulása, mint egyedüli tünete a carotis internállak a sinus cavernosusban történt sérülésének. Adjemian: Szemhéjképzés nyeletlen börlebenynyel. Terrien: Megjegyzések a hályogműtétek röl: felelet Weckernek. Í902. január. Panas: A limbusban székelő epibulbaris daganatokról. Druault: A chinin-amaurosisra vonatkozó vizsgálatok. Stanculeanu: A sinusitis frontalis gyökeres műtété után előállott paralysis muse. obi. super két esete. Landolt: Szemizombénulás ritka tünete. Antonelli: A kancsalsági műtét történetéből. Annales d’oculistique, 1901. deczember. Troncoso: A glaucoma pathogenesise. Salzer: A látásélesség egységes mérése. Laurent: A ptosis gyógyítása Motais módszere szerint. The ophthalmic Review, 1901. deczember. Smith: Myopia perniciosa. Herbert: Lelsz i nes keratitis punctata. Beaumont: A cylinderes üvegek tengelyének egyöntetű jelzése. 1902. január. Coulter: A látótérvizsgálat jelentősége. Wiener medizinische Wochenschrift, 1901. 49., 50., 51., 52. és 1902. 1. szám. Fiser: A szemgödör betegségei. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 49. szám. Westphal: A Westphal-Piltz-féle pupillatünet. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1901. 50. szám. Salamonsohn: Az entropium és ptosis kezelése. 1902. 1. szám. Oppenheimer: Az entropium és ptosis kezeléséhez. Deutsches Archiv für klinische Medizin, 71. kötet, 2. és 3. füzet. Struppler: Alternáló en- és exophthalmus. La presse médical, 1901. 90. szám. Terrien : A conjunctivitisek szövődményei a cornea részéről. 103. sz. Mantoux ■■ Az Argyll-Robertsontlinet intermittálása tabesben. Revue de médecin, 1901. 11. füzet. Mathis: Ophthalmoplegiás migrain esete. The Practitioner, 1901. Jessop: Szemtünetek Bright-kórnál. The Lancet, 1901. II. 24. szám. Snell: Fejfájás megszüntetése a szemek fénytörési rendellenességének megjavításával. Journal médical de Bruxelles, 1901. 49. szám. Van Duyse: Mindkét szem arteria centralis retinaejének embóliája. 1902. 1. sz. VEGYESEK. — A budapesti egyetemi szemklinika 1901-ben töltötte be fennállásának 100-dik évfordulóját. Stáh у György tanársága alatt létesítették az első szemklinikát két szobával és hat ágygyal. 1834-ben az ágyak számát Fabiny Theophil tanársága alatt kilenczre emelték, majd 24-re, Lippny Gáspár tanársága alatt 40-re. 1884-ben költözött a Schulek Vilmos tanár által eredetileg külön épületbe szánt, de a viszonyok kényszerűsége által a központi orvoskari épületbe helyezett s az oktatásra s a gyógyításra sokkalta alkalmasabb új helyiségbe. A budapesti egyetemi szemklinika az osztrák egyetemeké után a legrégibb, felállítása idejében egyetlen német egyetem sem rendelkezett szemklinikával. Az utolsó negyedszázad fejlődését a következő számok mustrálják. Az új járó betegek száma 1000-ről 9000-re, a kórházban ápoltaké 300-ról 900-ra, az operálásoké 300-ról 1200-ra. emelkedett, úgy hogy a 17 év előtt nyert hajlékából már kinőtt. G. E. — Uj könyv. A „Gyermektherapia" (Szerkesztette Berend Miklós dr. Kiadja Mai Henrik és fia könyvkereskedése, 1902. Ara 10 korona) czímű compendiosus műben „Szembetegségek therapiája" elnevezés alatt Mohr Mihály dr.. kórházi főorvos szolgáltatta a szemészeti részt. A czím tulajdonképen kevesebbet Ígér, mint a mennyit nyújt, a mennyiben nemcsak therapiáról, hanem majdnem valamennyi betegségnél egyszersmind az aetiologiáról, tünettanról s a prophvlaxisról is szól, sőt bevezetéskép hasznos útmutatásokkal szolgál a szem objectiv vizsgálására s a therapiára vonatkozó általános adatokkal is. E czélszerü és helyes törekvés sikerének azonban nagy akadályául szolgál a szűk tér. melyre a szemészeti rész szoríttatott, s melynek következtében a tárgyalás rövidsége nem egy helyen a világosság rovására esett. Leszámítva egyes föfejezeteket (pl. a fénytörési és alkalmazkodási rendellenességeket), melyekből világos képet nyerhet a tájékozatlan tanuló s a kétkedő orvos, a többi részek sokat szenvednek a minimumra túlságosan tömörített stylus hatása alatt. Mindenesetre emelte volna a mű értékét, ha az egyes therapeutikus eljárások bővebben megokolva és körvonalozva nyernek kifejezést, akkor azonban természetesen az aetiologia és tünettannak kellene még rövidebbre szabatnia. Leitner Vilmos dr. — A blennorh. neonat, eseteiben alkalmazandó Credé-féle eljárás tárgyában 1901. jul. 8-diki kelettel újabb ministeri rendelet intézkedik Németországban: ..Az 1895. XII. 27. 10,296. U. 1. sz. rendelet értelmében a szülészeti és szemészeti klinikákról, az 1895—1900-dik években a blenno rrlioea heonatorumra vonatkozó észleletről beérkezett jelentések azt igazolják, hogy nevezett betegség megelőzésére a legbiztosabb eszköznek ez idő szerint a Credé eljárása tekintendő, mely a szemeknek előzetesen tiszta vízzel való kimosása után alkalmazott 2u/o-os argent, nitric, oldat becseppentésében áll. A mulékony s rendszerint kisfoki! izgalom, mely ezen becseppentést követöleg észlelhető azon nagy előnyökkel szemben, melyeket ezen eljárás a többi felett nyújt, nem jöhet számításba. A protargol erős (5—20°-os) oldatainak becseppentése, melyet újabban a bonni és marburgi szülőklinikákon végeznek, úgy látszik, szintén igen jó, a Credé eljárását elérő eredménynyel jár; az idevágó kísérletek azonban még nem nyertek befejezést. Az újszülöttek szemgyuladásának nagy jelentőségénél fogva felhivatnak a Föelnök urak, hogy intézkedjenek, miszerint a Credé-eljárás a bábanövendékek oktatása érdekében is, a vidéki szülő- és bábaképzö intézetekben lehetőleg általánosan alkalmaztassák. A bábák oktatását illetőleg alkalmas módon a körorvosok is értesitendök s a mondottak a berlini egyetem női klinika igazgatójának tudomására hozandók." L. V. — A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1901 évben. A lefolyt évben a budapesti egyetem szemklinikáján 8637 új járóbeteg fordult meg. kik közül 793 kórházi ápolást nyert s kikeif 1023 nagyobb operálást végeztek. (445 cataractát, 171 iridectomiát, 47 tenotomiat, 50 enucleatiót). A szí. Rókus-kczkórház szemosztályán 1901-ben 4091 járó beteg jelentkezett, 879 beteg nyert kórházi ápolást, 564 nagyobb operálást (ezek között 243 hályogoperálást, 156 iridectomiát, 24 tenotomiát, 63 enucleálást) végeztek. Az új szt. János-közkórház szemosztályán 1566 új beteg jelentkezett, 372 nyert kórházi ápolást, 159 nagyobb operálást végeztek (ezek között 39 hályogoperálást, 42 iridectomiát, 7 tenotomiát, 10 enucleálást. — A budapesti „Stefánia‘ szegény gyermekkórház szemészeti osztályának (főorvos: Leitner Vilmos dr.) betegforgalma 1901. évben: Bejáró betegek száma .1668 (1900-ban 1266), a kórházban ápoltaké 204 (1900-ban 111). Összesen 196 műtét végeztetett, ezek között: 14 hályog- és 2 utóhályog-műtét, 43 iridectomia, 6 sphincterolysis ant. s. Schulek, 8 tenotomia, 2 resectio muse. s. Müller, 7 enucleatio bulbi, 1 exenteratio orbitae, 1 Fricke-féle plastica, 2 ptosisellenes (Hess-féle) műtét, 1 idegen test eltávolítására az orbitából (1900-ban 2 hályogműtét, 6 iridectomia, 1 staphyloma).- Hódmezővásárhely th. város 40 ágyas nyilvánossági joggal felruházott „ErzsébetA-szemkórházánalc 1901 évi betegforgalma. Múlt évről maradt 31, felvétetett 528 (ebből vidéki 460), összesen ápoltak 559 beteget. 1902. évre maradt 30, új bejáró beteg volt 950, ebből vidéki 848. Bejáró betegek részére rendelés 10,196. Nagyobb műtét volt 336. (Extractio 98, iridectomia 64). Budapest székes főváros főpolgármestere a szt. Rókus-közkórház szemészeti osztályának főorvosává Goldzieher Vilmos dr. nyilvános rendkívüli tanári czímmel felruházott egyetemi magántanárt, az új szt. János-közkórház szemészeti pavillonjának rendelő orvosává Grósz Emil ár. egyetemi nyilvános rendkívüli tanárt nevezte ki. Leitner Vilmos dr. Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető К ó z о 1 Antal) Dorottya-utcza 14. sz.
