Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-02-24 / 1. szám
10 1901. 1. sz. ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET rázni nem lehet. Hogy mi a valódi ok, azt eddig nem sikerült még kideríteni. Ugyanily borússág áll elő a corneán akkor is, ha a szemteke tensióját élő állatnál mesterségesen, pl. üvegtestbe történt befecskendésekkel időszakosan emeljük ; a kép acut glancoménál látható cornealis zavarossággal igen nagy hasonlatosságot mutat. S. kísérleteinél a zavarosság csakhamar megszűnt, a mint a tensioemelkedés csökkent s újra rögtön előállott a folyadék befecskendésével. A corneának ezen kísérletileg előidézett borússágát S. azonosítja az acut glaucomáéval s okául nem oedemát, hanem a cornea tágulását veszi fel, melvlyel együtt jár kettősen törő elemek fellépése s ily módon a fény sokszoros visszaverődésével a cornea zavarossága. (Arch. f. Augenhk. 1900. Festschrift.) Leittier Vilmos dr. A sclero-keratitisnél a natrium salicylicum és aspirin hatásáról, l'falz ezen czikkében egy általa sclero-keratitis rheumatikának nevezett bántalomról értekezik, a melynek tüneteit a következőkben adja: a cornea körül hirtelen fellépő körülirt ciliaris injectio, gyenge nyomás érzéssel, a mely injectio lassan tovább terjed a cornea peripheriájára, és a környezetre, azonkívül fénykerülés, könnyezés, idegen test érzés, és féloldali fejfájás járul ezekhez. Hosszabb fennállás után eltűnő, a parenchyma szélén ülő linóm homályok társulnak mindehhez. Az egész bántalom körülbelül három hétig tart. Megváltozik a lefolyás néhány gramm nátrium salicylicum adagolására, a midőn nehány nap alatt a belöveltség halványodik, a subjectiv tünetek megszűnnek. Az egész folyamat tehát a sclero-cornealis határra, az elülső ciliaris edények tájékára korlátozódván, s miután natrium salicylicumra oly jól javulván, s többnyire erős meghűlés után lép fel, nevezte el a szerző sclero-keratitis rheumatikának. Mint rheumatikus bántalom, gyakran visszatér, sőt igen gyakran egyéb rheumatikus bántalomban szenvedőknél fordul elő. Recidiva esetében rendesen az iris is részt vesz a folyamatban. Fluorescein reactio acut esetekben nem, chronikusoknál előáll. Igen ritkán fordul elő az acut sclerokeratitis rheumatika, a chronikus gyakrabban. Végül felemlíti a szerző, hogy mint más rheumatikus bántalomnál is, eleinte igen jól hat a nátrium salicylicum, később veszít hatásából, úgy ezen bántalomnál is; a hosszú adagolásnál pedig elöállván a salicyl mellékhatásai, helyette aspirint alkalmazott, a melynek hatása ámbár nem oly kifejezett, de tapasztalatai szerint ment a mellékhatásoktól. (Zeitschrift f. Augenheilkunde 1900. IV. 5.) Hét intraocularis cysticerkus eltávolításáról Schmidt- Ritnplcr-töl. A szerző néhány számadattal bizonyítja be Hirschberg azon állítását, hogy mióta a húsvizsgálatot szigorúbban végzik, a cysticerkus ritkábban fordul elő a szemben. 0 hét esetet operált, a melyet a következőképen végzett: mintán pontosan tükörrel meghatározta a cysticerkus helyét a szemben, keskeny Graefe-késsel meridionalis metszéssel a sclerán és az érhártyán óvatosan átszúrt, óvatosan, hogy ezáltal elkerülje a hólyagot, a midőn az subretinalisan fekszik. Ha az üvegtestben is van a cysticerkus, akkor is ajánlatosabbnak tartja a rétegenkint való bemetszést. A sebet azután tátonghatja, a midőn, ha subretinalisan fekszik a hólyag, az eltávozik, ha az üvegtestben van, akkor is előfordul, hogy magától eltávozik, ha nem, úgy bemetszéseket végez. Az izmok közül azokat, a melyek szükségesek, miként tenotomianál a scleraról lefejti, átmetszés előtt azonban kettősen fegyverzett fonalat fűz az izomba, a melylyel később az átmetszett izmot ismét egyesíti. Minden esetében exact egyesülés és normalis mozgékonyság volt az eredmény. Műtét után csak a conjunctivát egyesítette, mert a meridionalis sclera-metszés egymásra feküdt. Nagy nyereségnek tartja, hogy a cysticerkustól megszabadított szem, minden genyes gyuladástól ment marad, másrészt lehetségesnek tartja, hogy a cysticerkusos szem, a másik szemen Sympathikus gyuladást is idézhet elő. Ezután hét esetének részletes kortörténetét adja. Minden betege gyuladásmentes szemmel távozott. Hat esetben a látásélesség üvegtesti homályok és ideghártyaleválás miatt használhatatlan maradt Egy esetben változatlan maradt állandóan, két esetben valamicskét javult, két esetben még rosszabbodott. Négy esetben a cysticerkus az üvegtestben volt, három esetben subretinalisan. Két betegénél Taenia soliumot talált. (Zeitschrift f. Augenheilkunde 1900. IV. 2.) Gabler Lajos dr. A coffein hatását a látótérre tanulmányozta Schwabe a chinin által okozott tompa látásnál. Esetében a vakság l-25 gm. chininum muriaticum bevétele után lépett fel, a látóidegfök elhalványodtak, a reczehártyaerek, a látóterek concentrikusan szűkültek, a beteg hemeralopiában szenvedett. Esetének azon körülmény kölcsönöz érdekességet, hogy évekig tartó megfigyelés alkalmával azon hatást lehetett tanulmányozni, melyet a kávé és tea alkaloidjai a látótérre gyakorolnak. A 25 fokig szűkült látótér kávé- vagy teaforrázat élvezetének minden alkalmával 15—60 percznyi időközben a rögzítő pontig szűkült, a nélkül, hogy a látóképesség vagy a színlátás valamit szenvedett volna, mely jelenség ugyanazon j időközben lassankint visszafejlődött minden gyógy beavatkozás nél- I kül, sőt éveken tartó kávéélvezet után sem szenvedett a látóképesség semmit. A vizsgálatokat coffeinnel is végezte, ugyanazon eredménynyel. Ezen esetből látni lehet először, hogy chinin-amaurosis a látótér körkörös szűkülésével, hemeralopiával és a reczehártya ereinek szűkülésével látszólag egészséges egyéneknél már kis (1*25 gm.) adag után is felléphet, másodszor észlelhető ilyen esetekben a eoftein hatása, mely a reczeliártya ereinek további összehúzódása által a látótér mulékony szűkülését eredményezi, a nélkül, hogy a központi látást vagy a színlátást befolyásolná vagy a látóképességben évekig tartó használat után valamely csökkenés j mutatkoznék. (Archiv f. Augenheilkunde 42. к. 1., 2. f. III.) Fejér Gyula dr. Glaucoma simplex érdekes eseteit tárgyalja Harst marin berlini tanár. Graefe elnevezését, azaz „látóidegexcavatioval járó vakság“, mindazon esetekben meg akarja tartani, midőn a bemélyedésen és a jellegzetes látótérszttkületen kívül a szemen más tünet nem észlelhető. Ettől megkülönböztelendök azon esetek, midőn nagyon ritkán gyuladási tünetek, ködös látás vagy színkorong-látás lép fel. Az esetek kimerítő kortörténetét közli, melyeket legalább öt évig volt alkalma megfigyelni. Négy esetben iridektomiát végzett, a műtét mindig kedvezőtlen hatással volt a visusra, a látás hanyatlott, épen úgy mint a nemoperált esetekben. A látóideg széli bemélyedése, határozottan a glaucoma mellett szól akkor, ha a nyomás emelkedés más tünete is mutatkozik a szemen. Horstmann négy esetet közöl, hol széli bemélyedés mindkét szemen symmetrikusan volt constatálható, a látóképesség, látótér eltérést nem mutatott, feltűnő volt mind a négy egyénnél az arteriosclerosis. Szerző összefüggést vél látni a két tünet között, bár boncztanilag magyarázni nem tudja. Állást foglal azon elv mellett, hogy glaucoma simplex typikús eseteiben operálni nem szabad, mert műtét után a látóképesség annál gyorsabban hanyatlik, helyesebbnek tartja Graefe elnevezését és glaucoma simplex csoportjából kizárja mindazon eseteket, midőn ködös látás, színkoronglátás, pupillatágulat lép fel időnként. (Archiv f. Augenheilkunde 42 к. X.) Fejér Gyula dr. VEGYESEK. —i A berlini egyetemi szemklinika tantermében 1900. deczember 16-dikán leplezték le Graefe és Schweigger mellszobrait. Ötven éve, hogy Graefe berlini működését megkezdette, Schweigger pedig 70-dik születésnapját ünnepelte. Waldeyer, Schweigger és Michel tartották az ünnepi beszédeket. — Karlsruheban 32 ágyas, Moszkvában 54 ágyas szemkórházat állítottak fel magánjótékonyság útján. Előbbi vezetője Gelpke, ntóbbié Adelheim lett. — Személyi hirelc. Raehlmann dorpati egyetemi tanár lemondott, helyére Ewetzki tanárt nevezték ki. — Adamiik tanár (Kasan) nyugalomba vonult. — Noyes (New-York) tanár és Oslo (Madrid) tanár meghaltak. — Andogsky docenst a szentpétervári női orvosi iskola szemésztanárává nevezték ki. — Schmidt-Riinpler göttingai egyetemi tanár és Hippel hallei tanár tanszéket cseréltek. — Kostenicz varsói tanárt Dohnberg utódjául a szentpétervári Heléna Paulovna-kórház szemésztanárává nevezték ki. — Vthoff boroszlói tanárt titkos orvosi tanácsossá nevezték ki. — Sigrist dr.-t Baselben a szemészetből magántanárrá habilitálták. A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1900-dik évben. A járó betegek száma: 8930 (1899-ben 8398): a klinikán ápoltaké 783 (1899-ben 965); a nagyobb operálásoké 1008 (1899-ben 1269), ezek között: 408 hályogoperálás, 146 iridectoinia, 13 iridotomia, 29 tenotomia, 88 enucleálás. (A konyha és mosóház átalakítása miatt a betegfelvétel 3 hóig szünetelt.) Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető: Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14. sz.
