Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-10-27 / 5. szám

1901. 4. sz.ORVOSI HETILAP — DOLGOZATOK A BŐRKÓRTANI INTÉZETBŐL

49

0'5 gm. os tablettákban kerül forgalomba, melyek a gyáros állítása szerint 0 05 g. fehérjéhez kötött jodot tartalmaznak.

E praeparatum, készítője szerint, alkaliás leválasztás útján előállított, fehérjével egyesített jódból áll, tömör, szürkéssárga, íztelen s szagtalan por, mely bevételkor semmi alkalmatlanságot nem okoz.

E készítménynyel a priori remélni lehetett, hogy a szervezet fehérjéjét nem fogja megtámadni s hogy bizonyos fokig táplálékul szolgál majd s így cachexiás, elgyengült betegeknél előnynyel adható. Hatására nézve pedig várható volt, hogy a jódnak belőle való kiválása, a szervezet fehérjével való egyesülése lassan fog végbe menni, s ha a hatás nem lesz oly rohamos, mint a jodkaliumé, viszont nem fog annak kellemetlen tulajdonságaival sem bírni; másrészt pedig nagyobb mennyiségben adható s hatásában pedig maradandóbb lesz.

Napi adagáról 4—6 pastilla volt kijelölve s Zuelzer szeriut főleg a gummosus folyamatoknál bír értékkel.

Eseteim a következők:

1. Özv. W. F. 65 éves asszon}'. Primaer affectio helye és időpontja ismeretlen.

1898. deczember 21-dikón : A homlokon tenyérnyi terjedelemben egymás mellett itt-ott a centrumban hámló, rozsda-barna színű, nem viszkető, serpiginosusan elrendezett papulák. Üjabb időben fülzúgás, szédülés.

Th.: négy darab jodalbacid pro die.

Deczember 29-dikén: Status idem.

1899. január 10-dikén : Idem.

Január 20-dikán semmi javulás nem észleltetett, sőt újabb eruptiok. A jodalbacid elhagyatik ; jodkalium typusos adagolása (pro die 3 gm.).

Február 1-jén az eruptiok eltűntek, egyéb panaszai elmaradtak s beteg jól érzi magát.

2. К S. 39 éves asszony. Primaer affectio ismeretlen. Л felső végtagokon 1896-ban kiütések voltak, mely ellen inunctios kúrát használt. 1897-ben elesett, mely alkalommal ezombján és alszárán ütötte meg magát s e helyeken a bőr feltörött. 1898. májusban 12 inunctiot végzett.

1898. deczember 20-dikán: A jobb lábon a térd alatt és térd felett tnllérnyi terjedelemben a bőr piros, beszüreinkedett. Az utóbbi helyen a piros terület közepe kifekélyesedett, a fekély szélei indikáltak, meredekek. A jobb sternum felett diónyi, nyomásra érzékeny terimenagyobbodás, mely felett a bőr normalis színt mutat.

Pro die négy darab jodalbacidot szedett.

1899. január 3-dikán némi javulás, a terimenagyobbodás kisebb lek, nyomásra nem oly érzékony.

Pro die öt darab.

Január 15-dikén: Minthogy a javulás nem volt oly kielégítő, áttértünk a jodkaliumra (pro die 3 gm.) s localisan higany alkalmazására. Gyorsabb javulás állott be.

Január 30-dikán: Fájdalom teljesen megszűnt. Tumor alig érezhető.

3. H. Z. 27 éves férfi. 1897. január ulcus, 1899. február kiütés a testen, torokelváltozások s általános adenopathia, hat injectiot kapott, melyre kiütések elmúltak.

1899. augusztus ismét kiütés, mely állítólag spontan elmúlt. Ez idő óta mit sem használt.

1899. november: Daczára, hogy betegnél semmi localis tünet nem mutatkozik, heves éjjeli fejfájásról panaszkodik, szédül. Csoportosított gummás syphilidek hegei itt-ott, egyes hámló, vöröses, még fel nem szívódott gummával a háton.

November 25-dikén: Th.: öt darab jodalbacid pro die.

Deczember 5-dikén: Kellemetlen tünetek engedtek, fejfájása, szédülése enyhült.

Deczember 10-dikén: Újabb öt napi használat után a fejfájás teljesen elmúlt; betegnek semmi panasza.

4. K. A. 33 éves asszony. Két gyermeke él s egészséges. Legelső szülötte 1894-ben, majd egy 1895-ben halva született, ugyanekkor, tehát 1894—1895-ben testén kiütései voltak s heves fejfájásokban szenvedett. 1899. augusztus hóban fekélyes folyamatok léptek fel a jobb arezon, melyek a fülkagyló alsó részére is átterjedtek. Ekkor 70 kenést, majd csakhamar újabb 40-et végzett s nyolez üveg jodkalit fogyasztott el.

1899. deczember 10-dikén: Jobb fülén ulcerocrustosus gummás kiütések. Torka fáj; számos, részben heges fekélye van.

Th.: öt darab jodalbacid pro die. Szájvíz.

Deczember 15-dikéig állapota nem igen javult, beteg elmaradt.

5. P. A. 28 éves asszony. 1899-ben és 1900-ban alszárán sebei voltak, Bécsben operálták, transplantatioval gyógyult. 1901. január óta 8 cm. átmérőjű, duzzadt, fájdalmas, serpiginosus ulcerosus syphilid bő genyedéssel a bal alkaron. Arczán solitaer gumma teljesen elfolyósodva, kiürüléshez közel. 30 kenést minden eredmény nélkül végzett a közel múltban. Erre pro die 3 gm. jodkalit kapott. Öt napi vétel után a gummás részek változatlanok.

1901. február 1-jén Nékám tanár osztályára kerül. Th. loc. bórkenőcs; pro die négy pastilla jodalbacid.

Február 5-dikén állapota kissé javult.

Február 10-dikén arezon a gumma egészen besüppodt, gyógyuló félben van; alkaron a fekélyek kevésbbé genyednek, a bal ulna feje azonban erősen duzzadt, fájdalmas. Th.: hideg borogatás a bal alkarra.

Február 20-dikán a gummás fekélyek szépen feltisztultak, alig genyednek, a sarjadzás az üregek legnagyobb részét kitöltötte. Az ulna fejecsén levő periostitis is javult, duzzanat kisebbedett. Beteg jól érzi magát.

Február 28-dikán gyógyultan távozik.

6. D. II. 38 éves asszony. 1897. évben állítólag genitaliáin kiütése volt. Th. : 2% sublimat injectio, fogpor, szájvíz. Kilencz nap múlva a gluteusokban erős infiltratio, miért is 10 inunctiot végzett. Beteg elmaradt.

1899. április havában a fejen, a fejtetőn és a fülön serpiginosus papulák.

1901. április 27-dikén : Beteg újból jelentkezett s ekkor a manubrium s corpus sterni között a 3—4. borda tapadásának megfelelöleg egy 5 kor.-nyi nagyságú, diffus szélű, igen fájdalmas tapintatú, egészen kemény, gummosus periostitis és ostitis diffusa találtatott.

Th. : négy darab jodalbacid pro die.

Május 2-dikán fájdalmai enyhültek. Öt darab pro die.

Május 10-dikén : A fájdalom s terimenagyobbodás jóval enyhült s kisebbedett.

Május 14-dikén : A jodalbacid kifogyott, újra adatott.

Május 28-dikán: A sternalis fájdalmak, melyek a múlt hetekben már szünöfélben voltak, újra erösbödtek. Újabb 30 darab jodalbacid vétele után az időközben fellépett heves fejfájásai is enyhültek.

Junius 4-dikén: A sternumon levő gummás periostitis nem csökken, lobos, nem fájdalmas.

Junius 14-dikén: Gyógyulás.

8. S. B. 39 éves férfi. 1895-ben fekélye volt, mely kezelésre (két injectio) elmúlt.

1896-ban 15 kenés, 1897-ben kiütések léptek fel az egész testen, ugyanekkor a jobb kéz feje megdagadt; 10 kenésre a kiütések elmúltak.

1899-ben kétszer eszméletlenül összeesett.

1901. junius 9-dikén a jobb kézháton a radialis oldalon egy tyúktojásnyi porezkemény, a csonthártyával összefüggő nyomásra fájdalmas terimenagyobbodás. A köztakaró pigmentált, tarkón leucoderma. Általános adenopathia. Száj tiszta.

Th.: pro die 5 darab jodalbacid.

Junius 20-dikán: A terimenagyobbodás kisebbedett, a fájdalom enyhült.

Junius 30-dikán: A dag majdnem egészen lelapult, beteg semmi fájdalmat nem érez; július 9-dikén tetemesen javultan távozott.

9. E. F. 34 éves férfi. 1899-ben fekélye volt, mely 40 kenésre és négy üveg jodkalira elmúlt.

1901. július 10-dikén a jobb láb belbokáján egy vörös alávájt szélű tallérnyi nagyságú barnás pörkkel borított fekély, mely a bőr egész vastagságát elpusztította. Hasonló folyamat a talpon és az ujjak talpi felszínén. Beteg éjjelenkint csontfájdalmakról panaszkodik.

Th.: pro die öt jodalbacid.

Julius 20-dikán : A fekélyek sarjaznak.

Augustus 7-dikén: Beteg javultan távozott, fekélyek hámosodnak, fájdalmai megszűntek.

E néhány esetből kiviláglik, hogy a jodalbacid bizonyos esetekben a syphilis késői stádiumában az objectiv elváltozások egy részét előnyösen befolyásolja. E mellett a jodismus tüneteit nem észteltük. Az étvágyat nem zavarja, nem terheli a beteget a folytonos fémíz, a miről jodkalium adagolásánál sok esetben hallunk, sem a kellemetlen felböfögés. A betegek szívesen s könnyen vették e szert. Másrészt azonban tény, hogy a jodalbacid vétele mellett némely esetbeu a belyenkinti javulás mellett vagy minden javulás nélkül is előrehaladt a folyamat s a tünetek egy részét, főleg a subjectiv jelenségeket nem voltunk eléggé képesek befolyásolni. A hatás energia tekintetében messze mögötte áll a jodkaliuménak s megtörtént, hogy a mikor meggyőződtünk a jodalbacid teljes hatástalanságáról s áttértünk a jodkaliumra, erre prompt eredményt értünk el.

Ezek alapján azt hiszem, hogy sürgős esetekben a jodalbaciddal való kísérletezésnek nincs helye. Ott azonban, a hol enyhe, kényelmes kúrát akarunk statuálni vagy a hol tudjuk, hogy jodidiosyncrasia forog fenn, megkísérelhetjük azt.

Végül igen tisztelt főnökömnek, Nékám Lajos egyetemi magántanár úrnak szíves útbaigazításaiért s az esetek átengedéséért hálás köszöuetemet fejezem ki.