Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-08-25 / 4. szám

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 34. számához. 4. szám. Budapest, 1901. évi augusztus 25. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. TARTALOM. Scholtz Kornél dr.: Öregkori hályogok spontan meggyógyulása. — Frim Arthur: A látóidegfő és környékének állapota glaucomás szemekben. — Klinikai közlések. I. Scholtz Kornél dr.: Coloboma nervi optici. — II. Barlay János : Exophthalmus pulsans. — III'. Barlay János : Teheremelés után megvakulás. — IV. Szentirmai József dr.: A lencsének különös módon történt kijövetele a szemből. — Irodalom-szemle. — *j* Siklóssy Gyula dr. — Vegyesek. Öregkori hályogok spontan meggyógyulása. Irta: Scholtz Kornél dr. szemklinikái tanársegéd. Nem ritka dolog, hogy egy veleszülött vagy a gyermek­korban támadt szürke hályog zsugorodás és a lágyrészek fel­szívódása által oly kis hártyás képletté töpörödik, hogy a pupilla egyik-másik része szabaddá válván, a szem ismét látó­képes lesz. Öregkori hályognál a kemény lencsemagnak felszívódásra való képtelensége miatt ilyenféle folyamat rendkívül ritkán fordul elő; 1892-ben Milvalszhj1 körülbelül 20 közölt esetet registrál. A hályogoknak ily módon való meggyógyulása kétféle­képen képzelhető: az egyik lehetőség az, hogy valamilyen körülmény folytán a lencse tokja megreped és a csarnokvíz behatása folytán felpuhult lencseszövet így felszívódásra képes lesz. A másik lehetőség pedig az, hogy egy túlérett Morgagni­­féle hályognak elfolyósodott kéregrészletei víztiszta folyadékká alakulnak vagy egészen felszívódnak az ép lencsetokon keresz­tül, az apró lekopott és az iris mögé sülyedt mag pedig a fény­sugaraknak nem áll útjában. Az egyetemi szemklinika beteganyagában az utóbbi évek alatt több ilyen eset fordult elő, a melyeknek közlését érde­mesnek tartom. I. eset. 15. J. 62 éves munkás jobb szemének látása 10 év előtt kezdett romlani és lassanként teljesen elveszett, míg az ezelőtt 31/-2 évvel magától ismét visszatért, utóbbi időben kissé megint megromlott. Bal szemére három éve nem lát semmit. A jobb szem csarnoka igen mély, az iris rezeg, a pupilla kerek, középtág, területének felső két harmadában pókhálószerü hártya, alsó harmada mögött átlátszatlan tömött szürkés tömeg. Látásélessége convex 11 dioptriás üveggel 5/to. A bal szemen túlérett hályog vastagodott tokkal. Fény­érzés jó. A jobb szemből lándzsaseben keresztül csípővel huzatott ki a hályogmaradék egészben : kissé vastagodott tok, alján apró lekopott lencsemag. A látás convex 12 dioptriás üveggel 5/зо lett. II. eset. B. J. 64 éves ács bal szemének látása 12 év előtt megromlott, 10 évig ezen szemére semmit sem látott, 2 év előtt látása magától megjavult. Jobb szeme 3!/a éve romlik. A jobb szemen nem egészen érett hályog. A bal szemen mély csarnok, a lencse helyén vastag szürke hártya; látásélesség 1 m. olv. ujj. A hártya tíraefe-késsel készült seben át távolít­­tatott el csípővel. A látás + 11 dioptriás üveggel Ум lett. III. eset. A. J. 58 éves földmíves jobb szemének látása 16 év előtt romlott meg, néhány év előtt magától megjavult. Bal szeme 5 éve romlik. A jobb szem csarnoka igen mély. A pupilla kerek, jól reagál, mögötte igen finom szálú szürkés hártya, a melyben a pupilla külső szélének megfelelően koromfekete sarlóalakú rés van. Látás + 11 dioptriás üveggel 6/is. A bal szemen érett hályog. A jobb szem hártyás hályogját Kuhnt-féle discissios tűvel hasítottuk széjjel. A szem látása 5/ю-re javult. IV. eset. Sz. S. 42 éves földmives jobb szemének látása 16 éve veszett el, 4 év óta lassanként magától ismét visszatér. Bal szeme látása 3—4 éve gyengül. A jobb szemen: mély csarnok, irisrezgés, kerek, jól reagáló pupilla, mögötte szálas finom hártya több koromfekete réstől meg­szakítva. A látásélesség -f- 12 dioptriás üveggel 5/i5? A bal szem éretlen hályogját Graefe-mütéttel operáltuk meg. Ezen esetek megbirálásakor természetesen első sorban az anamnesis adatait kell figyelembe vennünk. Ezekből kitűnik, hogy a négy esetben a látóképesség megromlása és a látásnak újból való visszatérése között jelentékeny idő múlt el: az első esetben 6V2 év, a másodikban 10, a harmadikban 13—14 és a negyedikben 12 év. Mind a négy beteget csak a hályognak felszívódása után láttuk először s így ti felszívódást megelőző állapotra nézve csakis ezen adatokból tájékozódhatunk. A lefolyt hosszú időből joggal tehetjük fel, hogy mind a négy esetben hályognak túlérése előzte meg a felszívódást; a felszívódás teljesen magától történt, a betegek gondos kikérdezése sem műtétet, sem sérülést vagy bárminemű olyan eseményt, a mely a lencsetoknak külső behatástól eredő megrepedését okozhatta volna, nem derített ki. A szemeknek fent leirt állapotából jól kitűnik, hogy ezen felszívódási folyamat mennyire különböző mértékig terjedhet. Az 1. esetben a Morgagni-féle hályognak apró lecsiszolt magját ott találtuk az üres lencsetok alsó részébe szorulva. A 2. esetben a kéregrészek úgylátszik nem szívódtak fel egészen, hanem a kis maggal és vastagodott tokkal együtt egynemű hártyává zsugorodtak, míg a 3. és 4. esetben úgyszólván az egész lencsetartalom nyomtalanul eltűnt, a mennyiben a lencséből csak a majdnem egészen átlátszó tok maradt meg, a mely még a zonuláról is több helyen le­vált. A felszívódásnak ezen különböző fokát bizonyos tekintet­ben az egyének életkora is megmagyarázza. A míg ugyanis az első két esetben a hályogképződés az 52-dik életévben indult meg, addig a 3. esetben a 42-dik, a 4. esetben a 26-dik élet­évben, tehát oly korban, a melyben a lencse magva kicsiny volt s így túléróskor kopás útján minimumra megkisebbedhetett, illetve egészen el is tűnhetett; hiszen tudjuk, hogy akadnak, bár ritkán, ellágyult öregkori hályogok, a melyeknél műtétkor magot egyáltalában nem is találunk. Megemlítendő még, hogy a felsorolt betegek közül kettő a látás visszatérése után később újabb látásromlásról panaszkodott; ezt nyilván a lencsetoknak utólagos megvastagodására, esetleg ránezolódására kell vissza­vezetnünk. Az eddigelé ismeretes casuistikából kitűnik, hogy a spontan hályogfelszívódás többnyire olyanformán megy végbe, mint a leirt esetekben láttuk. Vannak azonban complicált lefolyások is, a melyeknél a hályognak felszívódása valamely közbejött egyéb szembetegség után következik be; ezen com­plicált eseteket nem szabad tisztán a véletlennek betudnunk, mert aránylag igen gyakoriak; Mitvalszkynak is feltűnt, hogy a 20 ismert eset közül 7-ben iritis vagy glaucoma előzte meg a hályog felszívódását. Ezekhez sorolható még a következő észlelés is. V. eset. K. J.-né 70 éves földmívesnö bal szemének látása 5—6 év előtt gyengülni kezdett; kevéssel utóbb ezen szemén erős, több hétig tartó gyuladás támadt, nagy fájdalmakkal. Id/a évvel ezelőtt bal szemének látása egy bét alatt feltisztult. A szemen a csarnok igen mély, a pupilla egyenetlen alakú, mögötte vakos szürkésfehér, helyenként átvilágítható hártya, a melyre az iris 1 Centralblatt f. Aug. 1892. 289. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents