Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-06-23 / 3. szám
1901. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 29 ladás daganatok vagy aneurysma által okoztatnak és mint tiszta rfunctionalis“ zavar chorea, migraene és hysteriánál fordulnak elő. Ezen utóbbi csoportba tartoznak az itt közölt esetek, különösen az utóbbiak, ezen okból használtam „neuropathikus“ elnevezést. Reflectorikus alapon a görcsök a trigeminus, opticus és sympathicus részéröl váltatnak ki. IRODALOM-SZEMLE. A sclerotomia posterior műtétje után visszamaradt hegek szövettanáról értekezik Meller I. Wecker a sclerotomia hasznát glaucománál abban látja, hogy a műtét után egy a folyadék átszürödésére alkalmas, sajátságos heg (Filtrationsnarbe) képződik. Azt gondolták, hogy a heg környékén a szemteke hártyái nemcsak megvékonyodtak, hanem a tülkhártya trabecularis szövetének tökéletlen egyesülése által egy állandó áramlat jön létre. Schweiger szerint a sebszélek közvetlenül összetapadnak, újonnan képződött szövetet nem talált. Szerzőnek alkalma volt két szemet górcsövileg megvizsgálni, melyeknél glaucoma ellen sclerotomiát végeztek. A vizsgálatoknál a fösúlyt a tülkhártyában visszamaradt hegre helyezte. A tülkhártya sebszélei szorosan egymáshoz simultak, összetapadtak a nélkül, hogy közte hegszövetet lehetett volna találni. A hegen keresztül való átszürödésröl szó sincs, mert minél idősebb lett a heg, annál erősebb és ellentállóbb. Nyulaknál végzett kísérletek is mutatják, hogy a heg 2—3 vagy legfeljebb 4 hétig képes átbocsátani a folyadékot, később elveszti ezen tulajdonságát a heg consolidatioja és összehúzódása következtében. (Archiv f. Augenheilkunde 43. к. 1. f.) Landsberg a szarúhártyát átható sérülés ritka esetét közli, mely egy lövés által leszakított és elpattant fakéreg következtében jött létre. Egy 19 éves fiatal ember azon perczben érzett szúró fájdalmat szemében, midőn a vonat előtte elrobogott. A szarúhártya belső, felső negyedében egy 4 mm. hosszú, vízszintesen futó átható seb látható, a mellső csarnok tele van vérrel. Megfelelő gyógykezelés mellett a seb begyógyult, a vér felszívódott, a mellső csarnok fenekén lándzsával ejtett seben keresztül csak véralvadékot lehetett eltávolítani, idegen testnek semmi nyoma. A beteg atyjának későbbi elbeszéléséből derült ki azon körülmény, hogy a fiatal ember revolverével 2—3 m. távolságról egy fatörzsre czélzott és miután sem a revolver, sem a lövegböl semmi nem hiányzott, csak azt lehet elfogadni, hogy a lövés következtében egy darab kéreg elpattant és a perforatiot okozta. (Archiv f. Augenheilkunde 43. к. I. f. VI.) Az acoin érzéstelenítő hatásáról értekezik Hirsch G., melynek l°/o oldatát nemcsak cseppek alakjában, hanem subcoujunctivaliter is használja. A pupillát, alkalmazkodást, a kötőhártya edényeit és a szarúhártya consistentiáját nem befolyásolja, égetést nem okoz. Mérgezési tünetet sohasem észlelt, még subconjunctivalis befecskendezéseknél sem. Előnye abban rejlik, hogy érzéstelenítő hatása sokáig tart, az eredményre azonban pár perczig várni kell. Az acoin legfontosabb tulajdonsága abban nyilvánul, hogy az oly fájdalmas subconjunctivalis befecskendezéseket teljesen érzésteleníti. Az acoin-oldatot a kötöhártyára reácseppentjük vagy az oldathoz hozzákeverjük. (Archiv f. Augenheilkunde 42. к. 111. f. XVII.) Knapp newyorki szemtanár euphthalmin 7'5°/o oldatának becseppentése által okozott glaucoma-esetet közöl. Elöbbeni közleményében állította, hogy az euphthalmin a belnyomást kevésbbé emeli mint az atropin. Jelen esetben egy glancoméra hajlamos szembe cseppentett be két cseppet, mire egy félóra lefolyása alatt jellegzetes tünetek léptek fel, a nyomás emelkedett, a rohamot csak eserin becseppentése által tudta coupirozni. Mindazonáltal az euphthalmint tiikrözési czélból a legtöbb esetben használja. (Archiv f. Augenheilkunde 42. e. 3. f. XIV.) Az arcus senilis kortanához közöl adatokat Takayasu japáni szemorvos. Hiss és Canton vizsgálatai alapján (1856) az arcus senilis és szarúhártya parenchymjának zsíros elfajulása által jön létre, zsírcseppeket szorosan egymáshoz simuló egyirányú fonalszeríí sorokban lehet találni. Virchow szintén e nézetet pártolta. 1891-ben Fuchs újabb vizsgálatokat végzett és állítja, hogy ezen zavarodás liyalinanyagoknak -- concrementumok alakjában — lerakodásán alapszik. A szarúhártya gyurmájának öregkori elfajulása ugyanazon elváltozásokat hoz létre mint a kötöhártyában. A zöldesen csillogó kerekded concrementumok nagyobbrészt a Bowmann-féle hártya alatt feküsznek, részint a szarúhártya lemezei között foglalnak helyet, azonban a szarúhártya sejtjeivel összefüggésben nem állanak. Aether és chloroform által változást nem szenvednek, tehát zsírról szó sem lehet, ugyanazon reactiot adják mint a hyalin anyagok. Leber véleménye alapján az arcus senilisnél hyalin elfajulás mellett mésztestecskék lerakodása is észlelhető, mert egy esetben oxalsavval mészreactiot kapott. E három nézet alapján akarta szerző az igazságot kideríteni az arcus kórtanában. Vizsgálataihoz idősebb egyénektől származó 20 hullaszemet használt. A metszeteket sudon III. borszeszes oldatával és haematoxylinnal festette. A sudon-oldat a zsírt azonnal sárgáspirosra festi, míg a hyalin, amyloid, egyéb normális és kóros szöveti alkatrészeket nem változtatja meg. A zsír festése annyira jellegzetes, hogy egyéb organikus anyagoktól azonnal meg lehet különböztetni. Ezen festési módszernél a fagyasztási mikrotomot kell használni metszetek készítéséhez. Eredményeit azon pontokban foglalja össze, hogy az arcus senilis tényleg a szarúhártya gyurmájának zsíros elfajulásán alapszik, mert a lemezek között található magocskák sudon-oldat által kitünően festhetök, osmium-oldat által megfeketednek, haematoxylin, eosinra egyáltalában nem reagálnak, absolut alkoholban szétfolynak és eltűnnek. Kinézésök is inkább zsírgolyócskák mellett szólallak. A magocskák sokszor a mellső és hátsó, máskor a középső rétegekben találhatók, alakjuk változó, a finomabbak kerekded, a nagyobbak hosszúkás alakkal bírnak és a szarúlemezek hosszirányával egy irányban feküsznek. (Archiv f. Augenheilkunde 43. к. II. f. XIV.) Fejér Gyula dr. Pneumoniánál előforduló szemfenéki elváltozásról, Pétertől. Hogy a pneumonia után panophthalmitis előfordulhat, az már régebben ismeretes, hogy azonban embolikus úton, kevésbbé súlyos, functionális zavarokat alig okozó, teljesen gyógyuló elváltozások is előfordulhatnak, csak újabban ismeretes. Axenfeld és Goh voltak az elsők, a kik leírtak esetet, a hol kis pneumoniás góczok fordultak elő a retinán és a chorioideában. Később Frankel ir le egy esetet. A szerző 1899. augusztusban észlelt egy esetet, a melyben pneumonia után azzal jött hozzá a beteg, hogy bal szemén rosszul lát betegsége óta. Peter lefolyt iritist talált. A szemfenéken friss chorioretinitishez hasonló kép volt látható, a papilla körül, a macula lutea kivételével, mintegy 3 papillányi távolságban, 7 kerek, elmosódott határú, szürkésfehér, kiemelkedő gócz volt látható; nagyságuk Vs— 1 papillányi volt. A látásélesség 20/ieo. A látótérben csak a vakfolt környékén kissé alászállott az észrevevés. Gyenge jodkali, 14 napi izzasztó kúra után a tünetek gyorsan visszafejlődtek, s a látásélesség teljessé vált. Ezen esetben tehát bizonyos hogy pneumococcus embolia volt jelen. Ezután utal azon diagnostikai nehézségekre, a melyek retinitis septika és pneumonia embolia megállapítása között fennállanak. (Kiin. Monatsblätter f. Augenheilkunde 1901.) Dr. Bylsma 13 esetről számol be, a metyeknél kétoldali accommodatios paralysist észlelt. 10 esetben teljes látásélesség, normális pupilla mellett angina diphtheritica után lép'ett fel a paralysis, három esetben pedig botulismus után, ez utóbbiaknál azonban a sphincter iridis paralysise is társulva volt. Mindezen 13 esetben aparalysis a kiállott előbbi betegségek lezajlása után lépett fel. Egyedüli gyógykezelés a pilocarpin-becseppentés volt, a mely után rövid idő múlva a betegség meggyógyult. (Zeitschrift f. Augenheilkunde 1901. V. 6.) Gabler Lajos dr. Az orbita retrobulbaris sebészetéről értekezik Domela- Nieuwenliaus. Általában két módszer van a retrobulbaris bántalmak kezelésére: 1. a szemteke feláldozásával elölről való behatolás ; ez a mód elvetendő. A szemteke megtartásával ugyancsak elölről való behatolás (Scarpa, Critchett, Bowmann, Pagenstecher, Knapp stb.). Ezen módszer sem állja ki sz. kritikáját; 2. oldalról való behatolás, az orbita felső, belső vagy alsó falának resectiojával; legjobb a Krönlein-féle műtét: a külső fal resectioja. A zürichi sebklinikán összesen 45-ször végezték a Krönlein-resectiot, köztük három ízben enucleatiot is kellett végezni, kétszer recidiva miatt exenteratio következett; egy esetben volt halálozás a daga
