Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1900-03-25 / 2. szám

38 ORVOSI HETILAP — S ZEMÉSZ E T 1900 о«1. SZ. tövé a terjedést, s így közveszélyes, ragályos természetű betegséggé válhatik — én az állami hozzájárulást, sőt a költségek állami fedezését indokoltnak tartom és elvileg nem is riadok vissza ettől a lehetőség határain belül. Hogy ebben az irányban járunk el, erre nézve méltóztassék ke­gyesen íigyelmükre méltatni, mi történt az utóbbi időben. Negyven trachoma-orvos működik kint évenkint, átlag 16 körorvos képeztetik ki, jutalomban részesült 28 orvos, állami trachoma-kórház van 9, a szakértő közegészségügyi felügyelő Budapesten két tanfolyamot tartott, melyen 76 orvos vett részt, Szabadkán pedig 24 orvos, összesen tehát 100 orvos nyert gyakorlati és elméleti kiképzést. Ezen a téren tovább menni és rendszeres és szélesebb alapokra fektetni az eljárást igen szívesen hajlandó vagyok és tenni is fogom, ha lehetséges, ebben az irányban is.“ Az Országos Orvos-Szövetség is foglakozott a trachoma kérdésé­vel. Még a nagyváradi congressus elfogadta Burtik Győző bácsmegyei községi orvos elaboratumát. Ennek alapján Flesch Nándor a kormány­hoz intézett felterjesztés tervezetébe a trachoma ügyét is beillesztette. A tervezet ezen része a következőkép szól: „ A trachoma ügye a közsé­gekben. A trachoma elleni eljárás közigazgatási tekintetben jelenleg a következő: Elmellőzve az állami trachoma-kórházak s állami trachoma­orvosok működésének ismertetését, csupán a községi orvosokra vonat­kozó részleteket adjuk elő. Az 1886 : V. t.-cziklc s azt megelőző s követő BM. rendeletek alapján, a trachomások évről évre összeiratnak a községekben. Az ösz­­szeirás házról házra járva foganatosittatik s nemcsak a trachomásnak talált lakos neve, házszáma, életkora jegyeztetik fel, hanem azoknak a neve, házszáma és életkora is, kik nem trachomások. Tehát ez valósá­gos népszámlálás, mely azért sem vezethet eredményre, mert a helyes diagnosis garancziája hiányzik. Ezen „általános összeírás“ alkalmával megvizsgáltakon kiviil, megvizsgálandók egyenkint az iskolás gyermekek minden tanteremben, még pedig a mennyiben trachomásoknak találtatnának, havonkint egy­szer később is, megvizsgálandók a cselédek, midőn cselédkönyvet vesznek ki, nemkülönben a munkások, midőn munkásigazolványt váltanak, végül a hadkötelesek s tartalékosok, midőn bevonulnak s midőn hazajönnek is. Mindezen alkalmakkor jegyzőkönyvek szerkesztendök. Az általános összeírás öszszel foganatosittatik s midőn be lesz fejezve az összeírás, a beteglajstrom egyik példánya a községházánál marad, másik az elsőfokú egészségügyi hatóságnak beküldetik, a többi jegyzőkönyv az iskolákban, illetve a községházánál marad. Az összeírás után, vagy még elébb, a nagy mezei munkák be­fejeztével, megkezdődik a gyógyítás. Ez tart aratásig egész éven át, hetenkint legalább kétszer. Ennek tartama alatt a gyógyításra való megjelenés ellenőrzése végett, havonkint vezettetik a „Trachoma-nyil­vántartás“, a melybe minden egyes trachomásnak a megjelenése be­jegyeztetik. Ezenkívül havonkint s félévenkint egy-egy „Trachoma­­kimutatás“-t kell beterjeszteni az elsőfokú egészségügyi hatóságnak. Ezek a községi orvosok teendői nagyjából vázolva a trachoma gyógykezelése körül. Mindezen működésért, tehát az összeírásért és gyógyításért díja­zásuk semmi. Az egyes betegeket jóformán kötéllel kell a gyógyításra be­húzni, tehát ezektől az orvos természetesen nem is kérhet díjazást. A községek úgy okoskodnak, hogy ők nem rendelvén el orvo­saiknak a trachomások összeírását s gyógyítását, tehát nem is fizetnek érte; másfél évtized óta tartó kínos huza-vonás után egy részük fizet valamit, más részük semmit. Az állam, a mely elrendeli s szigorúan megköveteli az itt leirt intézkedések pontos keresztülvitelét, — hát az állam a már 30,000-en felül levő trachomások gyógyítására pár év óta 6000 forintot vesz fel budgetjébe a községi orvosok részére, tehát jut egy betegre és egy évre 20 kr.; Mindez ideig a községi orvosok zúgolódás nélkül s kötelesség­­szerű megadással végezték ezen teendőket, de ez most már a legtöbbre nézve phisikai képtelenséggé vált. S ha nézzük az ezen elvek alapján már 14/2 évtizede elrendelt s keresztülvitt kényszer-gyógyítási eljárást, ugyan milyen az eredmény ? Hisz még mindig szaporodik az országban a trachomások létszáma. A mi javulás történt is, bizonyára a régebben meglepett s már 15 év óta felügyelet alatt álló területeken, az sem a népre s az orvosra egy­aránt terhes kényszer-gyógyítás javára írandó, hanem ama körülmény­nek tudandó be, hog}r most már a vidéken is elegendő számban van­nak a trachoma-gyógyításban jártas orvosok s így a bajt szakszerűen j tudják gyógyítani. A munkával túlterhelt községi orvostól nem követelhetni, hogy sok türelemmel, veszödséggel évtizedek során át végezzen gyakorlatilag lehetetlen munkát, nem lankadó buzgalommal — lélekölö rubrikázással — ingyen. Azaz nem ingyen, hanem folytonos zaklatás s dorgálás ért. Mert mostanság ez az orvos bére. Ritka község az, mely nyújt valami alamizsnát j érte az orvosának, az állam évi 6000 forintjából pedig jó, ha valamelyik községi orvosnak egyszer életében jut valami kicsi összeg. De végtére is a trachoma elleni küzdelmet nem lehet egy csapás­sal abba hagyni! De óhajtjuk, hogy mindazon kivihetetlen rendszabá­lyoktól meneküljünk, a melyeknek úgy is alig van gyakorlati értéke. A közigazgatási intézkedéseknek számolni kell a nép szükség­letei s gondolkodásmódjával, e nélkül kivált közegészségügyi intézke­déseket életbeléptetni úgy, hogy az elérhető eredmény sikere biztosítva legyen — nem lehet. A lakosságnak díjtalanul kényelmes módot kellene nyújtani, hogy magát gyógyíttassa: a hol a trachoma tömegesebben fordul elő, ott állami szemkórházak fellállitása, állami jól képzett szemorvosoknak a kellő számban kiküldése által, a hol kevesebb számban fordul elő, ott ám bízassák meg a községi orvos a gyógyítással, de ne legyen kény­szerítve alamizsnát könyörögni a községtől vagy az államtól, hanem kapjon tiszteletdíjat.“ Mint látható, Major Ferencz kartárs intensivebb védekezést óhajt, a községi orvosok pedig a jelenlegi rendszer terheit s az ellenszolgálta­tás csekélységét hangoztatják. Örvendetes, hogy mindinkább terjed azon felfogás, hogy a tra­choma ellen való védekezés leghatalmasabb fegyvere: vidéki szemkór­házak felállítása. Ez azon álláspont, melyet Imre József 1 éve óta elfoglal, s a mely mellett magam is ismételve kardoskodtam (legutóbb Orvosi Hetilap, Szemészet, 1899. 5. sz.). Az is helyeselhető, hogy tra­choma-orvosokul lehetőleg olyan orvos-doctorok nyerjenek alkalmazást, kik szemészeti klinikákon vagy szemészeti osztályokon mint gyakorno­kok, alorvosok vagy tanársegédek szolgáltak. Inkább kevesebb, de jobb képzettségű trachoma-orvos nyerjen alkalmazást (jelenleg 38 működik). De nem szabad felednünk, hogy a jelenlegi rendszernek nagy eredmé­nyei vannak. Az, hogj' 1898-ban több trachomást mutattak ki, mint 1892-ben, még nem jelenti, hogy a trachomások száma szaporodott, hanem azt, hogy a vizsgálatok megejtésének arányában újabb és újabb góczokat fedeztek fel. Ismerve a feladat nehézségeit s az eszközök kor­látolt voltát, a legnagyobb elismerés illeti meg a trachomaszolgálat hazai megteremtőjét és fáradhatatlan vezetőjét: Feuer Náthán tanárt, О. E. — A trachoma Poroszországban. Hirschberg a kormány megbízá­sából 1899-ben újból beutazta azon vidékeket, a melyeket 1896-ban trachomára megvizsgált. Tapasztalatairól a berlini orvos-egyesületben 1900. február 7-dikén tartott előadásában számolt be. 10 községet vizs­gált meg s azt találta, hogy ott, hol az iskolák hygienikus viszonyait megjavították s ott, hol orvosi kezelést rendszeresítettek, a gyermekek közül tényleg kevesebb volt a trachomás, mig a hol a kezelést a tanító kezébe adták s a közegészségi viszonyok változatlanok maradtak, a betegség tovább terjedt. Több szakértő alkalmazását és kevesebb statis­­tika készítését sürgeti! A legszigorúbb rendszabályok, s a legnagyobb áldozatok csak egy emberöltő után mutathatnak eredményt. Az előadás után felszólalt Kirchner s hangsúlyozta, hogy a kiküldött bizottság a magyar rendszabályok alkalmazását javasolta, de a kormán}' nem akarta a nagy költséget engedélyezni. Az állam eddig 800,000 márkát költött, de ö is azon nézetben van, bőgj- a baj kiirtása csak évtizedek czél­­tudatos munkássága által várható. G. E. — Az utrechti új szemészeti klinika. Az utrechti új szemklinika nem csak a gyógyítás és oktatás czéljait szolgálja, hanem egyszersmind Donders emlékének megörökítését is szándékolja. Az épületet német­­alföldi korai renaissance stylusban emelték. A díszes faoade-ot két torony határolja, a famunka művészi faragású, a felírás „Nederlandsch Gasthuisvoorooglijders“. A tanulóknak, orvosoknak, az ambulans betegek­nek s a kórház látogatóinak külön-kiilön bejárásuk van. A kórtermek magasak, nagyok s széles folyosójuk van a betegek számára. A gyer­mekeknek külön kórtermeik vannak, a II-dik emelet pedig kizárólago­san operativ esetek számára való. A járó betegek számára nagy helyi­ségek állanak rendelkezésre, s az épületnek igen nagy kertje van. Az egész klinika 137,000 forintba került (a hollandi forint körülbelül egyen­értékű a mi forintunkkal); a telek négyzetmeterjeért 6 frtot fizettek ; a díszes toronyóra és sok más dísztárgy ajándék. (Hét Nederlandsch Gasthuis voor Behoeíftige en minvermogende ooglijders gevestigd te Utrecht 1899.). — A szentpétervári szemkórház lő éves jubileumát ülte. Az inté­zetnek 1 igazgatója, 3 főorvosa, 3 alorvosa, 4 föápolója, 8 ápolója s megfelelő cseléd személyzete van. Az intézet évi budgetje 33,000 rubel. A járó betegek száma 1898-ban 24,016 volt, a kórházban 1118 beteget ápoltak, ezeken 927 operálást végeztek, ezenkívül 2116 operálást járó betegeken. Múlt év deczember 19-dikén az újonnan épült gyermekosztályt nyitották meg. A megnyitáson a kormány és hadsereg képviselői nagy számban jelentek meg. Az új osztálynak 12 ágya van 5 helyiséggel: előcsarnok, közös kórterem, nappali terem (játék- és étkező hely), külön szoba, fürdő és mellékhelyiségek. Ez osztály megnyitásával a curator Nauwelow herczeg és az igazgató dr. gróf Magawly újabb érdemeket szereztek. G. E. — Nero myopiájáról ismét vitatkoznak. Hirschberg, Fukala és Pergens után Stilling beható tanulmány tárgyává tette a dolgot s azon eredményre jutott, hogy Nero myopiás volt s a concav köszörülésű sma­ragdot éppen ezen fénytörési hibájának corrigálására használta. G. E.- Személyi hírek. Guaita tanár a florenzi egyetemre meghívást kapott. — Mellinger rk. tanárt a Baseli egyetem rendes tanárává nevez­ték ki. — A Borysciekiewicz halálával megüresedett gráczi szemészeti tan­székre első helyen ajánlották Dimmert (Innsbrucki r. tanár), második helyre Birnbachert, harmadik helyre aequo loquo : Bernheimert, Elschnig, Win­ters feiner docenseket. Czermak prágai egyetemi tanár a meghívást már előbb visszautasította volt. — Michel würzburgi tanár meghívást kapott a berlini egyetemen Schweigger nyugalomba vonulása által megüresedő tanszékre. — Gróf Magawly a szentpétervári szemkórház igazgatója nyugalomba vonul. — Mitvalsky prágai docens meghalt. Budapest, 1900. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents