Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1900-03-25 / 2. szám

34

ORVOSI HETI L AP-SZEiMÉSZET

1900. 2. sz.

meningitis cerebrospinalis tünetei közben, a mit a sectio is beigazolt. A halál után 4 óra múlva vett vérben, valamint később a cerebrospinalis exsudatumban diplococcusok találtattak. Ugyancsak szarúfekélyböl kiinduló panophthalmitis halálosan végződő esetét ismerteti Honsell4 A 12 hetes gyermek agy- és mellhártyái izzadmányában, a szaruban, a szemben található genyben mindenütt pneumococcusok vegyesen staphylo-coccusokkal és a szemben streptococcusokkal is voltak kimutathatók. Azonban nemcsak a már meglévő fertőzés tova nem terjedését, de sajnos, egy készítendő seb fertőző csiroktóli mentességét sem vagyunk képesek feltétlenül biztosítani. A kötőhártyának s a szarunak — mint műtéti területnek — megkívánandó aseptikussá tétele a finomabb szöveti szerkezet sérülékenységénél fogva olyan biztosan, mint a durvább kültakaró mechanikus és chemikus módon való megtisztításra alkalmas bármely része, nem eszközölhető. A Wolkowitsch2 által eszközölt vizsgálatok eredménye szerint ugyan erre nincs is szükség. Ö ugyanis 30 egyén két szemének egészséges állapotban termelt váladékát különféle napszakokban ismételten vette bacteriologice vizsgálat alá, s bár csak 3 esetben volt a vizsgálat negativ, mégis, miután a talált 20-féle coccusfaj és 13-féle bacillusfaj — figyelmen kívül hagyva a 15 esetben talált különféle penészgombákat — egyike sem volt pyogen természetű, azt következteti, hogy egészséges kötöhártyán: 1. pyogen microorganismusok soha sincsenek; 2. túlnyomóak a coccus alakok;

3. az egyes microbium-fajokra az évszakok befolyással vannak;

4. a lemezöntés módszerével 90°/o, míg mikroskoppal csak 70°/o-ban mutathatók ki a microbiumok; 5. ugyanazon eset ismételt vizsgálatánál mindig más és más fajok találtattak, a miből azt következteti, 6. hogy az összes eddigi talált microbiumok csak esetleges leletek, s nem állandó lakói az egészséges kötöhártyának. Ellenkező eredményre jutnak Uhthoff3 és Axenfeld4, a kik különböző alakit szarúbajok 68 esetében 38-szor találtak pneumococcust, kevesebb számban egyéb coccusokat és bacillusokat. A szarúbajok közül a typicus ulcus corneae serpens 34 esetében 25-ször találtak tiszta pneumococcus-infectiót, 8-szor egyéb microorganismusokat (u. m. staphylococcust, xerobacillust) is, s egy esetben csak diplobacillust. Az ulcus corneae serpens e 34 esete közül 12 volt dacryocystitissel complicálva, a melyek közül az 5 megvizsgált könytömlöi váladék midegyikében, 2 esetben pedig tisztán csak pneumococcusok voltak kimutathatók. Nem csodálkozhatunk tehát a felett, lia ezen lelet alapján Uhthoff és Axenfeld azt állítják, hogy a pneumococcus a kötöhártyákon éppen oly gyakran található, mint a nyálban és orrváladékban. A Wolkowitsch következtetéseinek helyes volta mellett látszik bizonyítani a Hjort-féle5 nyitott sebkezelés, a mely szerint a szemburkain áthatoló műtéteknél sem köttetik be a szem, hanem a könnynek, mint aseptikus sebmosó folyadéknak a szemhéjjak pislogáskori mozgásai által fenntartott folytonos áramlására bizatik a fertőző anyagok távoltartása. Ha azonban az Uhthoff és Axenfeld nézetét nem fogadnók is el az egészséges kütöhártyára nézve a Wolkowitsch vizsgálatainak eredményei alapján, még ez esetben is tanácsosnak látszik a kötöhártyának a műtét előtti lehető desinficiálása, ha a Kastalsky0 által ismertetett 2 panophthalmitis esetet figyelembe vesszük, a midőn a gyuladás okozójául egy különben nem pathogen microorganismus, a bacillus pseudodiphtericus találtatott.

A most közlendő gyógyult panophthalmitis-eset nemcsak az eddig ismertettek számát szaporítja,defontosságot nyer aetiologiájánálfogva, a mennyiben hályogkivonáshoz csatlakozott, vagyis ektogen eredetű.

Cz. Antalné, 62 éves, dorosmai napszámos neje, igen sovány, rosszul táplált, cachectikusnak látszó egyén, kinek mindkét oldali kötőhártyáin a lefolyt trachoma nyomaiként szabálytalan lefutású, vékony hegektől képezett fehér vonalacskák láthatók. A bal szem trachoma

1 Ein Fall von Pneumokokkeninfection des Auges. Arbeiten a. d. path.-anat. Institut zu Tübingen, herausgegeben v. Baumgarten. II. Lieferung. 2.

2 Beitrag zur Bacteriologie der gesunden Augenbindehaut (k woprosu о bacteriologii sdorowoi sojediniteluoi obolotschki glasa), Wratsch. XVIII. 27. p. 485 u. 18. p. 558.

3 4 Weitere Beiträge zur Bacteriologie der Keratitis des Menschen,

insbesondere der eiterigen. V. Graefe’s Arch. f. Ophth. XLIV. 1. S. 172.

5 Offene Wundbehandlung bei Augenoperationen. Centralbl. f. prakt. Augenheilk. Mai. S. 188.

0 Beitrag zur Aetiologie der Panophthalmitis (к aetiologii panophthalmita). Westnik opht. XIV. 4. u. 5. p. 359.

folytán régen megvakult. A szárú kissé tágult, elhogesedett, itt-ott sárgás szinű atheromatosus elfajulást is mutat. Jobboldalt: egészséges könnytömlő ; halvány kötöhártya; a szárú felső széle alatt gerontoxonhoz hasonló alakú, behorpadt, kissé sárgás színű, keskeny, sarlóalakú, érdes felszinű heg látható; érett hályog; jó pupilla-reactio; jó fényérzet; kissé puha szemgolyó. Az 1899. május 1-én felvett nő rendszeresen tisztogattatok 6-dikig, amidőn az iridectomiával egybekötött extractio felül, a gerontoxonszerű heg és a sclera között fekvő tiszta corneában készített lebenyes seben át történt meg. A rendesen végzett műtét után az igen elvékonyodottnak bizonyult szaruban lévő seb szélei tátongva maradtak. Másnap 7-dikén este szemének viszketéséről panaszkodott a beteg. A viszketés érzete a szemrés kilocsolása után szűnt, s a szem újra beköttetett. Bár ekkor még a szemgolyón és környezetén elváltozás észlelhető nem volt, mégis a rosszul töltött éj után, 8-dikán reggel a felső szemhéj már vizenyős volt; a szemrésben genyes váladék és a duzzadt sebszéleken szürkés infiltratio mutatkozott; e mellett a csarnokviz annyira zavaros volt, hogy a szűk láta alig volt kivehető. — Ordin.: jodtrichloridás szemvízzeli kiöblítés után a sebzugok mellett két oldalt a kötöhártya alá Hydrargyrium bicyanatum 1 pro miile oldatából O'l—0’2 cm8-nyinek befecskendése, 3-szor naponta 1 órai langyos meleg borogatás jodtrichloridos szemvízzel; utána atropin-becseppentós s gyakori szemréskilocsolás. 9-dikre virradó éjen át a heves fájdalmak photopsiák kíséretében mérsékelt láz mellett fokozódtak. Az erősen oedematosus szemhéjak mögött a sok genyes váladékkal fedett kötöhártya chemoticus; a kissé előre tolt bulbus nem mozgatható; a sebszélekről az infiltratio lejebb terjedt; a csarnok egészen genynyel telt. Ord.: újabb injectio a kötöhártya alá.

10-dikén a kötöhártya és a szemhéjak vizenyős duzzanata csekély apadást mutat; szárú infiltratiója nem terjedt; váladék bő. Ord. ugyanaz. — 11-dikén szemhéji vizenyö apad; szarúbeli infiltratio megállapodott; közérzet csekély fokban javult. Ord. u. az. — 12-dikén a felső szemhéj, úgy szintén a kötőhártya még oedematosus, a szárú azonban tisztul. Ord. u. a. — 13-dikán a szem mozgatható, fájdalom nincs. Különben status idem, ord. eadem. — 14-dikén a felső szemhéj és a kötőhártya még oedematosus; secretio csekély; szárú és csarnok infiltratiótól s genytöl ment; a pupilla területében aludt vér. Ord. subeonj. inj. kimarad; 3-szor naponta meleg borogatás, atropin és 1—2 gramm natrium salicylicum. 15-dikétöl 18-dikáig status idein, ord. eadem. — 19-dikén; kötöhártya még mindig duzzadt; a külső sebajkak vastagok, tátongok; váladék csekély; pupilla területén aludt vér. Natrium salicylicum kihagyatik a borogatással együtt. — ‘27-dikén távoztakor a kötöhártya még mindig duzzadt és vörös a seb körül, míg a bulbus körzetén tetemesen halványabb. Váladék alig van ; szárú átlátszó ; a szivárvány szálazata tisztán látható ; a táguló pupillát aludt vér zárja el. T. n. Kézmozgást lát.

4 hónap múlva újra jelentkezett. Ekkor ujjakat olvasott IVa m.-röl. Vastag secundariájának discissiója végett újra bejövetelét várjuk.

Ez esetben tehát a panophthalmitisnek teljesen kifejlett kórképe volt a szemünk előtt. Megvolt a nagyfokú palpebralis és conjunctivalis oedema, a genyes secretio, a genyesen infiltrált szarúsebszélek, a csarnokot kitöltő hypopyon, az előre tolúlt szemgolyó mozgathatlan volta, a láz és a rendkívül heves fájdalmak. A 8-dikán és 9-dikén alkalmazott 3 subconjunctivalis injectio által sikerült a genyedés terjedésének gátat vetni, a mit az igen feszes szemhéjaknak apadó vizenyöje és a szárú genyes beszürödöttségének megállapodása jelzett. A további 4 napon alkalmazott 1—1 befecskendezésnek eredményeképen a genyedés megszűnt, úgy hogy 14-dikén az injectio kihagyatott, s a napjában 3-szor alkalmazott meleg borogatáson és atropin becseppentéseken, továbbá a szemrés gyakori kiöblítésein kívül a gyuladásos termékek felszívódásának siettetése czéljából Natrium salicylicum (3-szor nap. 1—1 gr.) rendeltetett, s 5 napon át adagoltatott. 19-diktöl távoztáig (27-dikig) csak a csekély nyálkás váladék elleni szemrés-locsolásból és naponta egyszeri atropinozásból (a pupillát elzáró aludt vér miatt) állott a gyógykezelés, a minek otthon még két héten át leendő folytatását adva utasításul, a beteget jó közérzettel elbocsátottuk. A 3 hónap múlva jelentkezett patiens ujjakat olvasott l1/1 2 3 * 5 m.-röl; ezen körülmény azon kilátással kecsegtet, hogy a vastag secundária később eszközlendö discissiója kielégítő eredményű lesz, úgy hogy a 62 éves napszámos asszony az ö viszonyaihoz mérten jó látóképességgel fog rendelkezni. Sajnálatos körülmény, hogy a kórházi laboratórium még hiányos felszerelése következtében a kórokozó mikroorganismusokat illetőleg vizsgálatot nem végezhettünk. De akármely fajta pyogen mikroorganismus volt is okozója jelen esetünkben a súlyos fertőzésnek, feltételezzük, hogy a kedvező lefolyás előidézésében a Hydrarg. bicyanatummal eszközölt subconjunctivalis injectióknak részük van, s azt hisszük, hogy ha ezen injectiók a seb körüli vérkeringés élénkítése, tehát az anyagcsere javítása és így a szervezet ellenálló képességének fokozása által a szervezetet a mikrobiumok elleni küzdelemben nem támogattuk volna, úgy ez esetben is a panophthalmitis képét nyújtó megbetegedésnek phthisis bulbi lett volna a vége.