Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-09-03 / 5. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 3C. számához. 5. szám. Budapest, 1899. évi szeptember 3. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. TARTALOM. Schulék Vilmos tnr.: További vizsgálatok az ibolyán túli fény elnyeletéséről. — Grósz Emil: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1846-ik és 1847-iki vándorgyűlésein szemkórházak létesítése érdekében tett indítvány. — Pólya Jenő Sándor dr. : Klinikai közlés. Tyloma (keratosis) conjunctivae. — Irodalomszemle. — Vegyesek. További vizsgálások az ibolyán túli fény elnyeletéséről. Schulek Vilmos tanártól. 1. Keverékek fényáteresztése. Kimutattam, hogy egyes esetekben az ibolyán túli fénynek elnyelését épen a színkép látható határán színtelen oldatokkal el lehet érni. Ez történhetik, az ilyen electiv absorptióval biró anyagok természete szerint, a töménységnek, vagy a vegyi helyettesítésnek, vagy a rétegvastagságnak illő eltalálása által. Ámde a színképben a hullámhosszúságon kívül a fényforrásnak ereje (intensitása) is tekintetbe jön. Közönséges megvilágításnál tiszta nitrobenzol mintegy 1ji—1/2 mm. rétegben a feladatnak, mely a hullámhosszúságok részéről előáll, jól megfelelhet. Triphenylmethan 35: 100 xylolban és 2'5 mm. rétegben, sőt 1—1'5 mm. rétegben is, nagyon kielégítően fog működni. Hogy azonban a fényelnyelő hatás nagyon erős világításban is elegendő lesz-e, ez még további kérdés. És a felelet reá a mindennapos élet tapasztalásaiból nem is adódik meg egyszerűen és önmagától. Nincs alkalom csupán ultraibolyás fényt erős mértékben juttatni a szemekbe. A nap tányérját, melyre leghamarább esnék figyelmünk, az említett anyagokkal kényelmesen nézegetni nem lehet ugyan, de ez nem bizonyít a kérdésben, mert itt a színes fény is közrehat, és ezt a kisér lés czéljaira külön meggyengíteni nem lehet. így felmerült a kérdés, hogy vájjon excessiv esetekre is az ibolyán túli fénynek leszűrését biztosítani nem volna-e lehetséges. És ezt elérni a réteg vastagításával vagy a töménység növelésével valóban lehetne is; csakhogy ily módon a színképnek megmaradó része továbbat szintén megrövidülne és a vegyes világításos rendes látás megbomlanék, mint ezt a fő jelentés vázlataiból könnyen kikövetkeztetni lehet. A tűnődések közben felmerült a gondolat, hogy az épen felvetett feladatot talán az anyagok halmozásával lehetne megoldani. így azután a színkép nem rövidülne meg túlságosan és az erős ultraibolyás fény mégis elháríttatnék a szemekről. Hogy a kitűzött kérdésre felelni lehessen, kettőt kellett vizsgálatba venni: 1. hogy több anyag egy közös oldószerbe fogva, miként viselkednék és 2. hogy az elnyelő tulajdonságnak összegező hatásával a színkép mégsem rövidül-e többet mint az igénybe vett anyagok akármelyikével külön. Az első kérdésre felelendő, 10 különféle keveréket készítettem és az oldatokat 1V4 évig elállattam, a czélból, hogy esetlegesen bekövetkező elszinesedésüket (heterochromia) megítélhessem. Egyenként beszámolok róluk, és a színezés megjelölését a 30—35 mm. széles palaczkok egész tartalmára vonatkoztatom. 1. Alkohol, 10 grammban : nitrobenzol 0'5, triphenylmethan 0'3, anthracen 0'05, chinin bisulf. 0‘3, aesculin 0'085, quercitrin 0-02, chinidin sulf. acid. 0'4, fraxin 0-05. A keverék sárgáit, gyengén csapadékos volt, de megszűrve kamara töltésére használható volt. Néhány hétig jól szolgált, azután sötétült. IV4 év után R. 3. h. színű. Hasznavehetetlen. 2. Alkohol, 10 grammban: az előbbi arányok szerint nitrobenzol, triphenylmethan, chinin bisulf., aesculin és chinidin (elmaradtak anthracen, quercitrin és fraxin). Lett R. 6. 11. Nem használható. 3. Víz, 10 grammban : chinin bisulf. 0'7, chinidin sulf. acid. 0’5, aesculin O'015. Most R. 6. u—v. Tehát elfogadható. 4. Xylol, 10 grammban: nitrobenzol 0'5, triphenylmethan 2'0, chinidin sulf. 0'1 ; az utóbbi nem jól oldódott. Most világos sárgás R. 9. O v, tehát színe szerint megfelelő, azonban üledékes. 5. Petrol, 2 fajtából, és pedig a színtelenből 8 gr. és a sárgásból 4 gr. Ebben nitrobenzol 0'5, triphenylmethan 2' (nem egészen olvadt, mert szobahőfokban 17 °/0 a maximum), ezért még 4 gr. xylolt adtam hozzá. Most R. 7—8. u, tehát elfogadható. 6. Chloroformból 10 gr.: chinidin sulf. 0'5, anthracen 0\15. Most R. 5. q, bár időközben a chloroformot pótolni kellett. Nem használható. 7. 01. terebinthinae, 10 gr.-ban: sandarac, mastix és halo vány Colophonium 1—1 gr. Minthogy zavaros letelepedése mutatkozott, egy idő múlva lefejtettem. Most R. 6—7. u—v és vastag. 8. Benzol, 10 gr.-ban: phenantren 1‘, chinin bisulf 0-6, chinidin sulf 0'2; az utóbbi alig oldódott és a fenéken üledéket adott. Most R. 6. t—u. Felhasználható. 9. 01. citri decolor, (bis rectif.) 10 gr.-ban: nitrobenzol 0'5, triphenylmethan 2\ Most R. 6. t. Számbavehető. 10. 01. citri commune, 10 gr.-ban : triphenylmethan 1*5. Most R. 6. t. Vékony rétegben alig látszanék színesnek és kamarák töltésére szolgálhatna, melyek nem fémgyűrűsök, különben zöld lesz. A második kérdésre felelendő, a következő kísérletet tettem. Üvegsejteket vettem elő, melyeknek lapszerinti üressége 2’5 mm. volt. Egyiket triphenylmethan 25:100 xylol-oldattal, másikat quercitrin 1: 750 alkohol-oldattal, harmadikat chinidin sulf. savanyított vízben 1:40 arányú oldattal töltöttem meg. Hogy mindegyik külön mit nyel el az már az előbbiekben tárgyaltatott. Azonban mégis újra megspectrographáltam és a színképek a II. táb. 27. sz. a. az a), b) és c) csíkokon nézhetők. Ezután mind a hármat egyszerre a fényhasadék elé raktam és az összeges színképet kaptam, melyet a d) csík mutat. Ez égfénynyel készült. Máskor magnesiumfénynyel exponáltam. Az utóbbi bőséges ultraibolyát szolgáltató fény hatása alatt sem mutatkozott a H vonal feletti fény áthatolásának valami nyoma. A színkép azonban így rövidebb volt, mint az anyagokkal a 2'5 mm. rétegben egyenként. Ha mind a három üvegsejtet ugyanazon anyaggal töltöttem volna meg, tehát sommásan 7-5 mm. réteget használtam volna, az eredmény ugyanefféle leendett. A döntés tehát abban állott, hogy az elnyelés fokozásával nemcsak annak hathatósága, hanem terjedelme is növekedik, — és ez olyan tény, melyet a fényelnyelés elméletének megalkotásánál figyelemben kell majd részesíteni. Egészben is a szerves anyagoknak keverése kényes ügy, melyet jobb kerülni,1 annyival inkább, mert ásványos oldatokban is az egy időben jelenlevő többféle sók magatartása a vegyi elemezésből nem egyszerűen az összeadás szerint tudható ki, mint ásványvizekről bőven ismeretes. Elnyelő anyagoknak keveréséből származó változásáról 1 V. ö. Nernst, theoret. Chemie 1898, 414.1. és köv.
